Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Raabe Hírlevél – Június

A köznevelés intézményei és az alapítványok – 3. rész

Írásunk első részét ITT, a másodikat pedig ITT találja. Az alapítvány működésénél különbséget kell tenni az alapítvány alapítói jogosítványai és döntései, illetőleg az alapítvány működésével összefüggő döntések között. Az alapítók gyakorolják az alapítói jogokat – mint ahogy erről korábban szó volt – együttesen vagy az alapítók gyűlése útján. Az alapító okirat az alapítvány valamely szervére, így a kuratóriumra is átruházhatja a tulajdonosi jogok gyakorlásának jogát. [Ptk. 3:395. §] – Dr. Szüdi János írása.

 

A köznevelés intézményei és az alapítványok – 2. rész

Írásunk első, alapítványokról szóló részét itt olvashatja.

Az alapítványi célok és a rendelkezésre álló vagyon határozza meg, hogy e kérdéskörben mit célszerű, mit kell rendezni. Ez a kérdés rendezhető az alapító okiratban, de e tevékenységgel megbízható az alapítvány kuratóriuma is. Szükség lehet arra is, hogy az alapító okirat e feladatok ellátásához külön szervezetet, például egy irodát hozzon létre. – Dr. Szüdi János írása.

A köznevelés intézményei és az alapítványok – 1. rész

Gyakorlati szövegmintákkal és jellemző hibákkal kiegészítve

 

Dr. Szüdi János

 

Az alapítványok létrehozásának és működésének, valamint támogatásuk rendjének jogi környezete is gyökeresen megváltozott az elmúlt nyolc évben.

Egészségfejlesztés az óvodában, iskolában

Ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy csoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést köteles kezdeményezni. – Dr. Farkas Ildikó írása

A gyógytestnevelés és a könnyített testnevelés az iskolákban

Írta: Dr. Sárközi Gabriella, oktatásjogi szakértő

A gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt a hagyományos testnevelési órákon csak részben, vagy egyáltalán nem tudnak részt venni.

 

A gyermekkori szorongásos zavarokról

„…ez olyan kaland, amiben minden embernek helyt kell állnia: meg kell ismernie a félelmet, a szorongást, hogy ne vesszen el amiatt, hogy soha nem félt, vagy amiatt, hogy elmerült a szorongásban; aki tehát megtanult méltó módon félni, az tanulta a legtöbbet” – Kierkegaard, 1993

Az autizmus spektrum zavar – Hogyan születik a diagnózis?

Írta: Kovácsné Tóth Krisztina, gyógypedagógus, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

Sajnos jó pár színtéren túl könnyen, gyorsan születnek gyermekpszichiátriai „diagnózisok”: játszótéren, óvodai öltözőben, iskolai szülői értekezleteken. Természetesen ez szomorú irónia, nem az igazi, korrekt diagnózisokról van szó, hanem olyan, rendszerint elhamarkodott vélekedésekről, amikből jó lenne, ha kevesebb születne.

Jó stressz, rossz stressz – kell ez nekünk?

Mindannyiunknak van saját élménye arról, amikor egy friss tavaszi szerelem, egy finom ebéd, egy jóleső futás vagy egy izgalmas sportverseny nézése kellemes érzéseket kelt bennünk. A fejszámolás, a városi közlekedés, vagy a kínos közszereplés sokak számára már közelebb áll ahhoz, amit kellemetlennek tekinthetnek, de ezek sem olyan események, amelyeket bárki ártalmasként fogna fel.

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet