A feladatok legnagyobb részét a nevelési év indításakor kell elvégezni. A bérezés és a jogszabályok változásának nyomonkövetése mellett az óvodavezetőnek kell elkészítenie a nevelési év munkarendjét is, amit az óvoda honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Ötmilliárd forint keretösszegben óvodák fejlesztésére nyílik pályázati lehetőség a Magyar falu program keretében – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
A játék a bölcsődés korú gyermekek egyik alapvető tevékenysége, amelynek pótolhatatlan szerepe van az egészséges és harmonikus testi-lelki-szellemi fejlődés folyamatában. A játszótéri eszközök használata azonban különböző veszélyeket, kockázatokat is magában rejt. Megfelelő, a szabványok előírásait figyelembe vevő tervezéssel, anyagválasztással, telepítéssel és rendszeres karbantartással azonban egyes veszélyek kizárhatóak, mások csökkenthetőek, minimalizálhatóak, elfogadható szinten tarthatóak.
Amennyiben 30 napon túl kell egy óvodapedagógus számára további helyettesítést, foglalkozás megtartását elrendelni, akkor ezt a többletmunkát anyagilag is el kell ismernie a munkáltatónak.
– Béresné Dr. Budai Gyöngyi írása.
Az óvodában minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani. A speciális igényű gyermekek étkeztetésének megoldása nem múlhat az intézmények helyzetén, belátásán vagy jóindulatán, és nem hárítható át a szülőkre. – Dr. Farkas Ildikó írása
Az óvodavezetők számára a számítógép ma már nélkülözhetetlen eszköz. Gondoljunk csak a statisztikai adatszolgáltatásra vagy a minősítésekkel és tanfelügyeleti ellenőrzésekkel kapcsolatos teendőinkre! A Word és az online informatikai felületek mindennapi segítőink, azonban nem gondolnánk, hogy az Excel is olyan lehetőségeket nyit meg számunkra, amely során időt, energiát megtakarítva és a számításokat könnyedén áthidalva tudjuk munkánkat végezni.
Dr. Szüdi János írása
A civil törvény felhatalmazza az alapítványt adománygyűjtésre. E tevékenység kapcsán azonban mindössze annyit ír elő, hogy ez a tevékenység nem járhat az adományozó, illetőleg más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. E rendelkezésből levonható az a következtetés, hogy az iskola tevékenységének támogatására létrehozott alapítvány nem kötheti az adományozás kötelezettségét semmiféle, az iskolai tanulmányokkal, a tanulói jogviszony teljesítésével összefüggő feltételhez. Nem írhatja elő, hogy amennyiben a szülő nem fizeti be az adományt, gyermekének megszűnik a tanulói jogviszonya.
Dr. Szüdi János írása
Az alapítványok létrehozásának és működésének, valamint támogatásuk rendjének jogi környezete is gyökeresen megváltozott az elmúlt nyolc évben. Érdemes áttekinteni a kialakult helyzetet, és megkeresni a választ arra a kérdésre, lehet-e és, ha igen, milyen kapcsolat a köznevelés intézményei és az alapítvány, alapítványok között.
Írásunk első részét ITT, a másodikat pedig ITT találja. Az alapítvány működésénél különbséget kell tenni az alapítvány alapítói jogosítványai és döntései, illetőleg az alapítvány működésével összefüggő döntések között. Az alapítók gyakorolják az alapítói jogokat – mint ahogy erről korábban szó volt – együttesen vagy az alapítók gyűlése útján. Az alapító okirat az alapítvány valamely szervére, így a kuratóriumra is átruházhatja a tulajdonosi jogok gyakorlásának jogát. [Ptk. 3:395. §] – Dr. Szüdi János írása.
Írásunk első, alapítványokról szóló részét itt olvashatja.
Az alapítványi célok és a rendelkezésre álló vagyon határozza meg, hogy e kérdéskörben mit célszerű, mit kell rendezni. Ez a kérdés rendezhető az alapító okiratban, de e tevékenységgel megbízható az alapítvány kuratóriuma is. Szükség lehet arra is, hogy az alapító okirat e feladatok ellátásához külön szervezetet, például egy irodát hozzon létre. – Dr. Szüdi János írása.