Amikor elkezdtem erre a cikkre felkészülni, és leültem végiggondolni, hogy milyen irányba induljak el, ha az iskolák, a vezetők és a tanárok helyzetét kell elemeznem, azon kaptam magam, hogy nem tudok szabadulni egy képtől: attól, hogy március óta egy szabadulószobában vagyunk összezárva.
A MOOC-ok sok ember számára juttatnak el olyan ismereteket, amelyekhez más módon a távolság, a költségek, vagy az időbeosztás miatt nem férnének hozzá, azonban sajnos a MOOC-okban a lemorzsolódás is gyakran igen nagy arányú. Sokan feliratkoznak, de nem kezdik el, mások közben hagyják abba a tanfolyamot. A kurzussal való felhagyásnak nincs komolyabb következménye.
Tanulmányom célja egy online kurzussorozat bemutatása, amely újszerű szakmai fejlődési lehetőséget nyújtott a résztvevő pedagógusoknak és tanárszakos hallgatóknak. A kurzusok létrejötte, mint sok más fejlesztés is, egy projekthez kötődött, amely lezárult, de a kurzusok továbbra is elérhetők: gyakorló pedagógusok a képzésszervező felületen jelezhetik részvételi szándékukat. Szeretnénk azt is megmutatni, hogyan lehet az online tanulás személyre szabott és közösségi, bízva abban, hogy az ilyen jellegű szakmai fejlődési lehetőségek iránt a közeljövőben megnő a kereslet – és a kínálat is.
Az intézményvezetők nap mint nap szembesülnek a kérdéssel, hogy milyen tájékoztatási kötelezettségeik vannak a koronavírusos és a koronavírus-gyanús esetek kapcsán. Ahhoz, hogy a kérdésben állást tudjunk foglalni, az egészséghez való jogot és a tájékoztatási kötelezettséget kell részletesebben megnéznünk. – Dr. Sárközi Gabriella írásából közlünk részletet, amely teljes egészében a Joggyakorlat a közoktatásban című kiadványunk aktuális kiegészítő kötetében lesz olvasható.
Az óvónőhiány enyhítésére szerencsés megoldás lehet, ha a fizikailag is aktív és mentálisan friss, szakképzett nyugdíjas óvodapedagógusok visszatérjenek az intézményekbe. Sajnálatos módon azonban még a jogászok is nehezen igazodnak el abban a kérdésben, hogy milyen módon és feltételekkel dolgozhatnak tovább a nyugdíjas óvodapedagógusok.
A digitális oktatás sikere nem csak a technikai feltételek biztosítottságán múlik, hanem az alkalmazott pedagógiai módszereken és a saját személyes hozzáállásunkon is. Fontos azonban, hogy az internet szabadságának és a digitális világ sokszínűségének is vannak jogi korlátjai és személyes felelősségünk is, hogy a kibervilág veszélyeitől nem csak magunkat, hanem tanulóinkat is megvédjük.
2020. márciusa teljesen új helyzetet teremtett a világban, azon belül is Magyarországon, illetve különösképpen a közoktatásban és a kisgyermeknevelésben. Tanároknak, óvodapedagógusoknak, gondozóknak kellett alkalmazkodniuk hirtelen egy olyan helyzethez, amire nem voltak felkészülve.
A 2020–2021-es nevelési évben a beszoktatások folyamatosan, a szülővel együttműködve, a biztonsági szabályok betartásával zajlanak. A beszoktatások időpontjának meghatározása egyénileg, a bölcsődevezetővel, kisgyermeknevelőkkel egyeztetve a szülők igényeit figyelembe véve történik.
A teljes körű, korosztályspecifikus szabályozás hiánya miatt jelenleg nagy dilemma a bölcsődék működtetésénél a csecsemők ellátásán belül a csecsemők táplálásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése.
A gyermek a számossággal, a számnevekkel mint szavakkal egész kis gyermekként, a korai életévekben spontán megismerkedik. Ám gyakran hallunk azokról a gyerekekről, akiknek kisgyermekkortól a számkategóriák, a mennyiségek felfogása, az egyszerűbb számolási feladatok, iskoláskorban a matematika tantárgy tanulása gondot jelent, akik elemi számfogalmi hiányosságaik miatt sikertelenek az iskolában.