Kisházy Gergely, igazságügyi munka- és szervezetpszichológus, politikai szakértő írása.
A munka és a magánélet olyan két fontos része az emberi életnek, amelyek a legnagyobb szervezőerővel bírnak. Összeegyeztetésük intézményvezetőként különösen nehéz feladat, hiszen rengeteg olyan elvárás fogalmazódhat meg, amelyeket érdemes összehangolni és ezek gyakran ütköznek egymással.
Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária válaszol – Részlet a cikkből. A teljes írást a Munkaügy a közoktatásban 2019 áprilisi számában olvashatja.
Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária válaszol – Részlet a cikkből. A teljes írást a Munkaügy a közoktatásban 2019 áprilisi számában olvashatja.
Szerzők: Eignerné Pálffy Zsuzsanna, védőnő; Tölgyes Beáta, védőnő
Védőnők lelkes csapatával kidolgoztuk egy óvodai egészséghét programját, azzal a céllal, hogy egységes egészségnevelő programot adjunk az óvodások és szüleik részére, amely megfelel a korszerű szakmai elvárásoknak és protokolloknak. A programmal kapcsolatos további elvárás volt, hogy tartalmas, játékos, változatos, külön anyagi forrást és egyéb szakember bevonását nem igénylő legyen. Az egészséghét során arra törekedtünk, hogy a gyerekek játékos módon sajátíthassák el, hogyan kell ügyelniük az egészségükre, miért szükséges a testük ápolása, a helyes táplálkozás, a megfelelő mozgás.
Egy születésnap, vagy a farsang tipikusan olyan fontos “ünnep” az óvodában vagy akár a kisiskolások között is, amikor a szülők szívesen küldenek be tortát vagy süteményeket. Hogy ez mennyire szabályos az étkeztetés szempontjából? Az attól függ. Íme egy rövid összefoglaló az intézményi étkeztetési szabályokról.
A pedagógus tájékoztatást kapott a munkáltatótól arról, hogy az intézmény odafigyel arra, hogy általánosságban minden közalkalmazott minden járandóságot megkapjon. De az intézmény nem figyelt oda, a 25 és a 30 év után járó jubileumi jutalmat nem fizették ki neki. Mire a pedagógus észbe kapott, az elévülési idő letelt, a munkahely erre hivatkozva nem fizetett. – Dr. Farkas Ildikó írása
A játék a gyermekek természetes életformája. A kisgyerekkorban a játékot és a direkt pedagógiai célokat szem előtt tartó tanulást szét sem lehet választani. Derűs légkörben a gyerekek bátran, örömmel és spontán természetességgel játszanak. Szerencsés, ha a népmese-foglalkozásokban a mese és a játék élménye összekapcsolódik. Az interaktív népmese-foglalkozás létjogosultságát az a felismerés adja, hogy a népmese hatása felerősíthető, ha a gyerekek cselekvőként is részt vehetnek egy mesében.
Stresszt előidéző tényezők mindig érni fognak bennünket, azonban ezek káros vagy éppen felemelő hatásáról mi magunk dönthetünk. Mind az eustressz (pozitív, hasznos stressz) és a distressz valójában az alkalmazkodóképességünket veszi igénybe. Testünk – és ennek mintájára egy intézmény mint szervezet – ugyanazzal a tünetegyüttessel válaszol a külső és belső környezet minden olyan kihívására, amely valamiféle alkalmazkodást követel meg.
2012. szeptembertől az iskolák működtetését és felügyeletét a KLIK vette át a települési önkormányzatoktól, míg az óvodák fenntartása „egyetlen köznevelési intézményükként” továbbra is az ő feladatuk maradt. Az óvodák és a bölcsődék célja, működése és működtetése – a polgármesteri hivatalok által – sok hasonlóságot mutat, így célszerű többcélú intézményként közös szervezeti keretbe történő integrálásuk.
Dr. Szüdi János teljes írását a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 áprilisi számában olvashatja.
A gyermek intézményes nevelésben való részvétele az állam által előírt kötelezettség. Ennek a kötelezettségnek a sajátossága, hogy a köznevelési intézmény, az óvoda, illetve az iskola és a gyermek között szerződéses kapcsolat jön létre: az óvodai nevelési jogviszony és a tanulói jogviszony. A gyermek és a tanuló életkorától függetlenül jogokat és kötelezettségeket szerez, amelyeket személy szerint neki kell teljesítenie, illetve amelyek személy szerint őt illetik meg.