Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

A köznevelés intézményei és az alapítványok – 1. rész

Gyakorlati szövegmintákkal és jellemző hibákkal kiegészítve

 

Dr. Szüdi János

 

Az alapítványok létrehozásának és működésének, valamint támogatásuk rendjének jogi környezete is gyökeresen megváltozott az elmúlt nyolc évben.

 

Érdemes áttekinteni a kialakult helyzetet, és megkeresni a választ arra a kérdésre, lehet-e és, ha igen, milyen kapcsolat a köznevelés intézményei és az alapítvány, alapítványok között.

 

Két részes írásunkkal szeretnénk segítséget szeretnénk nyújtani mindazon intézményvezetőnek, akik szabályszerűen szeretnék működtetni az intézményeikhez kötődő alapítványaikat, de számos kérdéssel vagy akár problémával szembesülnek.

 

Cikkünkben nemcsak a jogi hátteret olvashatja, hanem mintadokumentumokat is talál, a gyakorlati példákkal pedig felhívja a figyelmet a hiányos tájékozottságból adódó jellemző hibákra.

 

Részlet a cikkből. A teljes írást a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 júniusi számában olvashatja.

Az alapítvány neve

Az alapítvány alapító okiratának meg kell határoznia az alapítvány nevét, méghozzá oly módon, hogy annak alapján meg lehessen különböztetni minden, korábban nyilvántartásba vett más alapítványtól. A köznevelési intézmények között sok hasonló nevű intézmény található, hiszen nem ritka, hogy az ország múltjában kiemelkedő jelentőségű személyről neveznek el óvodákat, iskolákat, kollégiumokat.

 

Az elnevezés fontos tartalmi elem, hiszen a jogi személy ebben a kérdéskörben védelmet kérhet más, utóbb alapított alapítvánnyal szemben a polgári ügyekben eljáró bíróságtól. A névviselés kérdése a személyiségi jog körébe tartozik. Ehhez kapcsolódóan nagyon lényeges kérdés, hogy a nyilvántartásba vételnek is akadálya lehet, amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az alapítvány neve összetéveszthető más alapítvány nevével.

 

A megkülönböztetés célját nagyon jól szolgálja, ha az alapítvány nevében szerepel az a település, amelynek a területén az alapítvány székhelye található. Ez a megoldás akkor nem elégséges, ha adott településen ugyanazon névvel több köznevelési intézmény is működik. Ez előfordulhat például Budapesten vagy más nagyvárosban. Ilyenkor további megkülönböztető jelzőt szükséges felvenni a személynév, a településnév mellé. Ez a megkülönböztetés lehet egy területrész, például a fővárosi kerületre történő utalás.

 

A név utalhat az alapítvány céljára, például arra, hogy meghatározott iskola támogatására, segítésére hozták létre. Az elnevezésből a jogi személy típusa, vagyis hogy alapítvány, ki kell hogy derüljön. A jogi személy típusát, és amennyiben a név utal az alapítvány tevékenységére, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.

 

Nagyon lényeges, hogy az alapítvány neve nem lehet megtévesztő, nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, nem utalhat például olyan tevékenységre, amelyet nem lát el.

 

Példa

Nem keltheti például azt a látszatot egy konkrét intézmény támogatására létrejött alapítvány, mintha tevékenysége átfogná az egész települést vagy az ország nagyobb részét. Ha az alapítványt ilyen céllal hozták létre, akkor annak kell kiderülnie az elnevezésből, például oly módon, hogy utal egy adott településre, amelynek a köznevelési intézményeit támogatja.

 

 

Minta 2.

Az alapítvány neve: A Sikeres Pedagógiáért Báthory Zoltán Országos Alapítvány

 

 

Az elnevezés megfelelőségének bírósági elbírálásánál a korábbi, cégbírósági gyakorlat is irányt mutató.

 

 

Bírói gyakorlat 3.

 

„KGD2003. 30. A cégnév különbözősége akkor állapítható meg, ha közönséges figyelem mellett is kizárt az összetéveszthetősége [1997. évi CXLV. törvény 15. § (8) bek.].

A Ctv. 15. § (8) bekezdése szerint a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. … A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében rámutatott arra, hogy két cég neve nemcsak szó szerinti azonosság esetén téveszthető össze, hanem a különbözőség követelménye akkor érvényesül, ha közönséges figyelem mellett is kizárt az összetéveszthetőség lehetősége (Cg. törv. II.30.560/1991/5. szám). A vezérszóban szereplő R. betű és a cégforma különbözősége nem alkalmas arra, hogy a gazdasági életben a két céget megkülönböztesse egymástól … (Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.30.893/2001.)”

 

A cikk ITT folytatódik tovább.

A teljes írást a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 júniusi számában olvashatja.

Joggyakorlat a közoktatásban

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet