Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

A köznevelés intézményei és az alapítványok – 3. rész

Írásunk első részét ITT, a másodikat pedig ITT találja. Az alapítvány működésénél különbséget kell tenni az alapítvány alapítói jogosítványai és döntései, illetőleg az alapítvány működésével összefüggő döntések között. Az alapítók gyakorolják az alapítói jogokat – mint ahogy erről korábban szó volt – együttesen vagy az alapítók gyűlése útján. Az alapító okirat az alapítvány valamely szervére, így a kuratóriumra is átruházhatja a tulajdonosi jogok gyakorlásának jogát. [Ptk. 3:395. §] – Dr. Szüdi János írása.

 

Az alapítvány ügyvezetésével kapcsolatosan a kuratórium jár el, mint az alapítvány ügyvezető szerve. Miután a kuratórium sem feltétlenül vesz részt a napi ügyek intézésében, szükség lehet olyan személyre, személyekre, akik jogosultak az alapítvány képviseletében a döntések meghozatalára. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Köztük a feladatmegosztást rendezni kell. Az általános szabályokhoz kapcsolódó egyesületi működéssel összefüggő bírósági döntés hasznos lehet az alapítvány létesítésénél is.

 

 

BÍRÓI GYAKORLAT VI.

„BDT2015. 3386. IV. Az egyesület vezető tisztségviselőjének képviseleti joga önálló vagy együttes lehet, azonban ugyanaz a személy csak egyféle módon (vagy önállóan, vagy mással együttesen) képviselheti az egyesületet; arra nincs jogszabályi lehetőség, hogy valamilyen ügycsoport vagy értékhatár alapján ugyanaz a személy egyszer önállóan, máskor együttes módon képviselje az egyesületet. A képviselet terjedelme korlátozható meghatározott ügycsoportra vagy értékhatárra, azonban a képviselet módja vagy önálló, vagy együttes lehet.”

 

A kuratóriumi tagság

Az alapító okiratban kell rendezni a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat. Az alapító alapítói jogait végleges jelleggel átruházhatja – miután teljesítette a vagyoni hozzájárulással kapcsolatosan vállaltakat – másra vagy az egyes alapítványi szervekre. Ilyen döntés esetén elengedhetetlen, hogy az alapító okirat szabályozza a kuratóriumi tagsággal összefüggő kérdéseket. [3:396. §]

 

Ezekben a kérdésben az alapítóknak kell megegyezniük akkor, amikor elkészítik az alapító okiratot. Az alapító okirat tartalmazza a kuratóriumi tagok megnevezését és a kuratórium elnökének személyét.

 

Értelemszerűen ahhoz, hogy valaki kuratóriumi tag legyen, arra is szükség van, hogy az érintett elfogadja ezt a megbízatást. Erre való nyilatkozatát az érintettől be kell szerezni, mielőtt adatait beírják az alapító okiratba.

 

A kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szólhat. Határozott idejű kuratóriumi tagság esetén meg kell határozni azt az időtartamot, amelyre a megbízatás szól. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell azt is, hogy mely esetben szűnik meg a kuratóriumi tagság. Nyilvánvalóan megszűnik a kuratóriumi tagság abban az esetben, ha a határozott idő eltelt. A kuratórium tagjai lemondhatnak a megbízatásukról, és ekkor a lemondás időpontjában megszűnik a kuratóriumi tagságuk. Összeférhetetlenség kialakulása esetén is megszűnik a kuratóriumi tagság.

 

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat is. Az alapító okirat lehetővé teheti azt is, hogy a tulajdonosi jog gyakorlója visszahívja a kuratórium tagját, ha veszélyezteti az alapítványi cél közvetlen megvalósulását. Értelemszerűen megszűnik a kuratóriumi tagság, ha az érintett elhalálozik.

 

A jogi személyre vonatkozó általános rendelkezések alapján nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül. Nem lehet vezető tisztségviselő az sem, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, vagy akit valamely foglalkozástól bírói ítélettel jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya ideje alatt.

 

A köznevelési intézmények támogatására létrejött alapítványnál szigorúbb követelmények is megfogalmazhatók. Például kizáró ok lehet a jogerős bírói ítélet még akkor is, ha a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesülés azonnal az ítélet jogerőre emelkedése után bekövetkezik, vagy akkor is, ha már megszűnt a hátrányos következmények alóli mentesülés. Kizáró ok lehet például az is, ha a kuratórium tagja bármilyen módon összeütközésbe kerül gyermekkel vagy szülővel. [Ptk. 3:391. § (1) bek. c) pont, 3:22. § (4)–(6) bek.]

 

Nem kaphat kuratóriumi tagságot, elnöki megbízást a támogatott iskola alkalmazottja vagy vezetője, ha az alapítvány kedvezményezettje.

 

 

A kuratóriumi tagok díjazása

Az alapító okiratnak kell meghatározni a kuratóriumi tagság után járó díjazás szabályait. [Ptk. 3:391. § (1) bekezdés d) pont]

A díjazás megállapításánál azt kell mérlegelnie az alapítónak, hogy a kuratóriumi tagság ellátása milyen munkateherrel jár. Nem várható el, hogy a rendszeres munkavégzés feladatait ellenszolgáltatás nélkül lássák el. Nincs rendelkezés arra nézve, hogy a díjazás kifizetése milyen szerződés alapján történjen. Ebből következik, hogy a díjazás összegét és kifizetésének jogalapját az alapító okiratban kell rendezni.

 

 

A teljes írást a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 júniusi számában olvashatja.

Joggyakorlat a közoktatásban

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet