Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Jó stressz, rossz stressz – kell ez nekünk?

Mindannyiunknak van saját élménye arról, amikor egy friss tavaszi szerelem, egy finom ebéd, egy jóleső futás vagy egy izgalmas sportverseny nézése kellemes érzéseket kelt bennünk. A fejszámolás, a városi közlekedés, vagy a kínos közszereplés sokak számára már közelebb áll ahhoz, amit kellemetlennek tekinthetnek, de ezek sem olyan események, amelyeket bárki ártalmasként fogna fel.

 

A mellékvesekéreg mégis mindegyik eseményre kortizol termeléssel válaszol, ami a stressz tünete, és a stressz-reakció egyik kiváltó tényezője. Az izgalmakkal teli szerelmes együttlétet, a saját csapatunk mérkőzését általában a jó stressz kategóriájába soroljuk.

 

A kortizol első és legfontosabb szerepe itt is az, hogy a szervezetünket alkalmassá tegye a környezeti kihívásokra való válaszadásra. A fenti szituációk lényeges tulajdonsága, hogy viszonylag rövid ideig tartanak. A szerelmi légyott, a focimeccs, a színházi előadás, a közlekedési probléma előbb-utóbb véget ér, a kihívás megszűnik, és a kortizol termelése normalizálódik. A helyzet sikeresen megoldódott, a szervezet visszazökken a normális kerékvágásba, és tovább éljük életünket, mintha semmi sem történt volna. A stresszhormon fokozott termelése akkor válik problémává, ha tartóssá válik, ha a helyzet állandósul, és nincs remény a megoldásra. A rossz stressz lényegében a tartós stressz állapot.

 

 

Megküzdés

A megküzdés képességének, a megküzdési stratégiáknak erőteljes genetikai háttere van és két egymástól jól elkülöníthető csoportra osztja az embereket: akikre vagy az aktív, vagy a passzív megküzdési stratégia jellemző; a kevert, vagy átmeneti stratégiát alkalmazó egyének ritkák. Az aktív stratégiát alkalmazókra az jellemző, hogy a probléma tevékeny megoldására törekednek, míg a passzív stratégiát alkalmazók kivárnak: tűrnek, amíg a probléma megszűnik. Az aktív és passzív stratégiát alkalmazók sok más tulajdonságukban is eltérnek egymástól, amely alapvetően határozza meg stresszválaszukat, és betegség-érzékenységüket. Az aktív stratégiát alkalmazók a belső hangjukra figyelnek, és kevésbé reagálnak a külvilágból érkező információkra. Miközben a helyzet aktív megoldására törekednek, rutinjukra hagyatkoznak, amely ismert környezetben felgyorsítja reakcióikat, ismeretlen környezetben azonban nehéz helyzetbe kerülhetnek. A passzív stratégiát követő emberek kifele figyelnek: ha válaszra szánják el magukat, nem rutinjuknak, hanem a pillanatnyi helyzetnek megfelelően cselekszenek. Ez ismert környezetben lassúvá teszi őket, mert a helyzetfelmérés időt igényel, ismeretlen közegben azonban előnyükre válik, mert itt az információk feldolgozásának és figyelembevételének kiemelt fontossága van.

 

 

A stressz két fő típusa a fizikai és lélektani stressz. Az előbbit a testünkkel szembeni fizikai megpróbáltatások idézik elő, az utóbbi a pszichológiai vagy érzelmi jellegű kihívások eredménye, de a lélektani stressz eredhet egyszerűen a fizikai stresszből is.

 

 

Ha olvasna és tanulna még a stresszről (és szerezne 15 kreditpontot), akkor látogasson el az elearning.raabe.hu weboldalra, ahol máris elkezdheti A kiégés felismerése és kezelésének lehetőségei című online képzésünket.

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet