Több generáció, egy munkahely – Generációs különbségek

Az alábbiakban több részletet közlünk a cikkből.

Illustration by Freepik

Generációs különbségek és a vezetői kommunikáció

A vezetői kommunikáció alkalmazása korábban is megkövetelte a finom differenciáltságot, a különböző mértékben felkészült, különféle motivációs szinten álló munkavállalókkal való eltérő kommunikációs mintázat alkalmazását. A huszadik század második felében inspirálódott generációkutatások új dimenziókat, innovatív megközelítéseket nyitottak az alkalmazott vezetői kommunikációban.

A technikai fejlődés folyamatos gyorsulása, az átlagéletkor növekedése miatt a korábbiakhoz képest egyre több generáció él együtt a munkahelyi helyzetekben azok közül, akik megfogalmazták már az előző generáció (vezetői) viselkedésmintáinak tagadását.

A meg nem értésből, a nehezített elfogadásból eredő szituációkból fakadó generációs szakadékok a kulturális, a munkamotivációs, a kommunikációs, a szocializációs különbségek miatt is mélyülnek, így az alkalmazott vezetői kommunikációs technikáknak is ajánlott illeszkednie a generációs kommunikációs igény újszerű elvárásaihoz.

Ehhez érdemes megismerni, mi jellemzi azokat a munkavállalókat, akik utánunk születtek, de már a mi vezetésünk alatt dolgoznak, milyen készségek, képességek fejlesztése szükséges az új generációk hatékonyabb kommunikációs vezetéséhez.

Photo: designed by Freepik

A generációs különbségek és így a velük való vezetői kommunikációs viselkedésminták elméleti alapjai egy, a generációkon átívelő elméletet mentén születtek meg történelmi analógiákat és azokban visszatérő mintázatokat felfedezve.

Ebben a tanulmányban a munkavállalóként vagy hatásukban még utolérhető, 1945-től napjainkig születettek generációs jellemzőit és az azokra adható vezetői kommunikációs viselkedésmintákat mutatjuk be.

Vezetői motiválás

Vajon működik-e bennünk olyan mechanizmus, amely az életünket egyik vagy másik irányba terelgeti? A szexualitás, a hatalomvágy vagy a boldogság keresése hajt minket, amikor dolgozni indulunk? Ha vezetőként megértjük beosztott munkavállalóink motivációit, egyszerűen meggyőzhetjük, befolyásolhatjuk őket.

A motivációelméletek egyike sem tökéletes, de ha a generációs különbségek mentén próbálkozunk a célirányos, korosztályra szabott vezetői motiválással, eredményesebb lehet a szervezeti ösztönzésmenedzsmentünk.

Fontos, hogy jól nézzen ki a munkahely, persze nem elvárható, hogy minden köznevelési intézmény belső tere úgy fessen, mint a Prezi vagy a Google irodája, de nem lényegtelen, hogy otthonosan érezhessék magukat bennük az ott dolgozó X, Y vagy Z generációs munkavállalók. A legnagyobb motiváló erő a vezetői kommunikációban érhető utol: a herzbergi belső motivációs tényezőkkel (lásd C 9 írás) való ösztönzés esetén a fiatal generációknál is az átlagot jóval meghaladó teljesítményt lehet elérni.

A nagyobb teljesítmény, a karrierépítés lehetősége, a munka tartalma, az érdekes, sokoldalú, értelmes feladatokkal való foglalkozás, a felelősség, az önállóság megélése, a teljesítmény elismerése és a teljesítménnyel együtt járó elismertség, az eredményesség esetén az előléptetés lehetősége, esélye vagy a személyes fejlődés megélése mind-mind olyan vezetői kommunikációs vagy vezetéspszichológiai lehetőség, amely az Y és a Z generációs munkavállalók motivációját is kellően befolyásolja.

Photo: designed by Freepik

Az innovatív motivációhoz köthető kutatások többsége igazolja, hogy a munkavállalókat generációtól függetlenül leginkább az alábbi tényezők motiválják fontossági sorrendben:

• érdekes munka;
• az elvégzett munka elismerése;
• beavatottság;
• a munkahely biztonsága;
• jó fizetés;
• fejlődési lehetőség;
• jó munkakörülmények.

A motivációs eszközrendszerben eltérés figyelhető meg az életkor változásával:

• 30 éves kor alatt a fizetés, a biztos munkahely és az előrelépési lehetőség a legfontosabb,
• 30 és 40 éves kor között egyre nagyobb szerepet kap a biztos munkahely,
• 40 év felett pedig a munkafolyamatokba való beavatottság válik jelentőssé.

A cikk a Joggyakorlat a közoktatásban – Munkaügy a közoktatásban című kiadványunk 2018. szeptemberi kötetében jelent meg.