Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Aktuális munkaügyi kérdések és válaszok 2018 novemberében

Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária

 

 

Nyugdíjjal kapcsolatos kérdés

Ha a közalkalmazott 1994 szeptemberében létesített közalkalmazotti jogviszonyt, és a nők 40 évvel nyugdíjba fog vonulni, jár-e neki a jubileumi jutalom, ha már a felmentési idejét tölti, amely 2019. január 15-én ér véget?

Tehát a felmentési idő átnyúlik ugyan az esedékesség évébe, de a teljes 25 év a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor nem lesz meg.

Válasz  

A Kjt. 78. § (3) bekezdése értelmében:

Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

 

Tekintettel arra, hogy a levélben említett közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya nem a Kjt. 30. § d) pontjában írt okból, hanem – feltehetően – a 30. § (4)–(5) bekezdése alapján szűnik meg felmentéssel, sajnos a 25. éves jubileumi jutalom kifizetésére nincs lehetőség.

 

Jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdés

Kérdés

 

Kérdésem, hogy a fizetés nélküli szabadság beszámít-e a jubileumi jutalomba. Munkáltatónk máshogy értelmezi a törvényt.

Érdeklődnék továbbá, hogy a jubileumi jutalom alapja a 4 vagy a 8 órás bér, ugyanis az érintett közalkalmazott jelenleg 8 órás, viszont tavaly, amikor eredetileg meg kellett volna kapnia a jubileumi jutalmat, még 4 órában dolgozott.

 

Válasz 

Tekintettel arra, hogy a Kjt. 78. §-ában írt szabályok a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeként nem tartalmaznak korlátozó feltételeket, így a közalkalmazotti jogviszony bármely okból történő szünetelésének, következésképpen a fizetés nélküli szabadságnak az időtartamát is figyelembe kell venni.

A jubileumi jutalom mértéke a kifizetés esedékessége idején érvényes illetmény és természetesen a törvényes kamat.

 

Irányadó jogszabályi rendelkezések:

Kjt. 78. §

(1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

  1. a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
  2. b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
  3. c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

(2a) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani.

A rendelkezés megteremti annak törvényi alapját, hogy a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a honvédelmi ágazati pótlék a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetménybe beszámításra kerülhessen. E lehetőség a honvédelmi tárcánál különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak jövedelmi helyzetének közelítését szolgálná. A cél eléréséhez szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása, mind a jubileumi jutalom számításának szabályai tekintetében, mind az ágazati beszámítási szabályokhoz szükséges felhatalmazó rendelkezés megalkotása vonatkozásában. A felhatalmazó rendelkezés kidolgozása során a törvény figyelemmel volt arra is, hogy a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére a rendvédelmi ágazati pótlék szintén beszámít a jubileumi jutalom alapjába.

(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

(5) A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozás miatt szűnik meg.

 

Végzettség megítélése

Kérdés

 Foglalkoztatható-e két tannyelvű általános iskolában angol nyelv tanítására az alábbi végzettséggel-szakképesítéssel rendelkező munkavállaló: okleveles pedagógiatanár kredit-igazolás tanulmányok folytatásához?

 

Válasz

 

Áttekintve a megküldött dokumentumokat, megállapítható, hogy:

 

  • a kreditigazolás 2. oldalának első bekezdésében írtak szerint a képzés célja, hogy a hallgató a tanulmányait angoltanárképzésen, később mesterszakon tudja folytatni;
  • az érintett pedagógus angoltanár mesterképzésen nem vett részt;
  • oklevele „okleveles pedagógiatanári” végzettséget-szakképesítést igazol;
  • önéletrajzában az angoltanári mesterképzés csak a tervezett tanulmányok között szerepel.

 

A fentiekre figyelemmel angolnyelv-tanárként nem lehet alkalmazni.

 

 

Pedagógus munkaidejének beosztása

Kérdés

Mennyi betanított órát lehet elrendelni a napközis munkakörben foglalkoztatott pedagógusnak?

 

Válasz

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 3. számú melléklete „napközis” tanítói/tanári munkakört nem tartalmaz. A neveléssel oktatással lekötött idejét, pedagógus munkaidejét nem lehet csak ilyen tevékenységgel kitölteni.A munkakör a „plusz betanított órának” megfelelő lehet.

 

 

Differenciálással kapcsolatos kérdés

Kérdés 

Óvodavezetőként kérdésem a következő:

A 2017. évi szeptemberi béremeléses iratokban nem hivatkoztunk a jogszabályokra, nem differenciáltunk, és nem rendelkeztünk arról sem, hogy a 2017/2018-as nevelési évre vonatkozik az illetmény. Most sem szeretnék differenciálni.Kell-e készítenem valamilyen iratot?

 

Válasz

 

A megküldött 2017. 09. 01. napján készített kinevezés-módosításban:

 

  • hivatkoztak az Nkt. megfelelő rendelkezésére,
  • meghatározták – hiszen a program automatikusan beírta –, hogy a módosított illetmény a 2017/2018-as nevelési évre történt,
  • mint írja, nem differenciált, és
  • most sem kíván differenciálni.

 

A „differenciálás” nem volt, és ma sem kötelező, így 2018. 09. 01. napjától a kinevezést úgy kellett elkészíteni, hogy az illetmény változatlan, de ismét határozott időre, a 2018/2019-es tanévre – nevelési évre – történt.

 

Irányadó jogszabályi rendelkezések:

 

Nkt. 65. §

(1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.

(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

  1. a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
  2. b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
  3. c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka

alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.

 

(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

  1. a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,
  2. b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,
  3. c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.

 

Több fórumon – Köznevelési Kerekasztal, szakszervezeti tárgyalások stb. – több ízben felmerült a minőségi munkavégzés anyagi elismerése lehetőségének megteremtése a pedagógusok esetében. A pedagógus-előmeneteli rendszer ugyanis – bár kétségkívül növeli a pedagógusok megbecsülését, társadalmi presztízsét – nem ad lehetőséget érdemben az illetmények, munkabérek differenciált meghatározására. Bár jelenleg is szerepel a törvényben a keresetkiegészítésben és a jutalomban részesítés lehetősége, ám ezek biztosítása a fenntartó anyagi lehetőségeinek függvénye. Annak érdekében, hogy a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevételével a lehető legnagyobb arányú generális, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei pedagógus-illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja a pedagógusoknak. Az illetmények, munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása nem történhet kizárólag az intézményvezető diszkrecionális jogkörében, ezért – kizárandó a túlzott szubjektivitást – garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írja elő a törvény.

 

Megjegyzés: a (2) bekezdés hatályos 2018/2019-re is, ha nem differenciálnak a munkáltatók!

 

További hasznos kérdéseket és válaszokat a Munkaügy a közoktatásban című kiadványunkban talál.

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet