Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Közoktatás, szakképzés: Jár-e díjazás rendkívüli szünet elrendelése esetén?

írta: Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária

munkajogász

vezető jogtanácsos

ILO közvetítő és döntőbíró

 

 

Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? Mikor járhat betegszabadság és táppénz? 

 

A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket azzal kapcsolatban, hogy járvány idején mit kell tennie a munkáltatóknak.

 

 

Mit tehet a munkáltató?

  • Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést, ha a munka jellege ezt megengedi és a technikai feltételek biztosítottak. 
  • Illetve szabadságra is küldheti a munkavállalókat, azonban egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben a Munka törvénykönyve szabadság kiadására vonatkozó szabályait nem mindig lehet betartani.

 

Ki rendelhet el rendkívüli szünetet?

Köznevelési intézményben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

30.§ (5) bekezdés

 Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,

a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,

b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,

c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal

rendkívüli szünetet rendel el.

 

Szakképzési Intézményben

12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.) a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról

111. § 

Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a szakképző intézmény működtetése nem lehetséges,

a) a szakképző intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató,

b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző, a fenntartó egyidejű értesítése mellett,

c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a szakképzési államigazgatási szerv rendkívüli szünetet rendel el.

 

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet átmenetileg felfüggesztette a fenti szabályok alkalmazását, és a Kormány hatáskörébe vonta a rendkívüli szünet elrendelését.

4. § E rendelet hatálybalépésétől (2020.03.12.)

c) az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal NEM rendelhet el.

 

Bár a Kormányrendelet a szakképzési intézményeket nem nevesíti, a felfüggesztés indokára, és az EMMI köznevelési államtitkársága kérdésünkre adott tájékoztatására tekintettel a tilalom a szakképzésben is érvényes.

 

Jár-e díjazás?

 A munkavállaló mentesülhet-e a munkavégzés alól – illetve a munkáltató köteles-e mentesíteni, és jár-e ilyen esetben munkabér –, ha nem tud munkát végezni például azért, mert az iskolát bezárják.

 

Betegszabadság, táppénz

  • Ha az alkalmazottat már diagnosztizálták a betegséggel, vagy hozzátartozó ápolására szorul, a betegszabadságra és táppénzre jogosult.
  • A hatósági elkülönítés – amit a tisztiorvos rendelkezése alapján a háziorvos állapíthat meg – szintén táppénzre jogosít.
  • A munkáltató által elrendelt vagy önkéntes karantén esetén nincs táppénz.
  • Ameddig csak a fertőzés lehetősége, gyanúja áll fenn, addig nem jár sem betegszabadság, sem táppénz.

Illetmény, munkabér

Munkavégzés hiányában az Mt. alábbi rendelkezései nem adnak lehetőséget a díjazásra:

Mt.146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti. 

Mt.55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.

 

Az Mt.146. § (2) bekezdése azonban ez utóbbi esetben a munkáltató és a munkavállaló megállapodására bízza a díjazást.

(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

 

Mi lehet a megoldás?

Jogi álláspontom szerint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) következő szabályainak alkalmazása a legalkalmasabb.

 

Vhr.30. § (3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok.

 

A rendkívüli szünet – bár rendkívüli – de szünet, és tanítás nélküli munkanap is. E szabályok alkalmazásával az érintett pedagógusok illetményük, munkabérük kifizetésére jogosultak.

 

Az egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében azonban feltétlenül meg kell állapodni!

 

Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.

Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

 

 

 

Budapest, 2020. március 13.

 

 

 

Bővebb információkat szeretne a témában?

Rendelje meg Munkaügy a közoktatásban című, folyamatosan frissülő kiadványunkat!

 

Munkaügy a közoktatásban

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet