Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A közneveléssel összefüggő egyes törvények, elsősorban a nemzeti köznevelésről szóló törvény foglalkozást érintő, 2019. júliusi módosításairól

A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkező 2019. évi LXX. törvényt (Mód.tv.) hirdették ki a Magyar Közlöny 126. számában 2019. július 18-án. Az írásban a jogszabály összetettsége folytán a következő feldolgozási módot választottam: A jelenleg hatályos rendelkezésekkel összevetve ismertetem a változtatások célját. A Mód.tv. 43. §-a értelmében a módosítások különböző időpontokban lépnek hatályba:
– a kihirdetést követő 8. napon, azaz 2019. 07. 26-án
– 2019. 09. 01. napján
– 2020. 01. 01. napján
– 2020. 04. 01. napján
– 2020. 09. 01. napján
– 2021. 09. 01. napján,
ezért a könnyebb eligazodás érdekében minden módosítás, kiegészítés alatt feltüntetem hatálybalépésének időpontját is. – Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária írásából közlünk részleteket.

Ha még többet szeretne tudni, vagy kérdése van egy munkaügyi témával kapcsolatban, szeretettel várjuk Munkaügyi Fórumunkon, ahol Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta, ügyvéd válaszol a jelentkezők kérdéseire.

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 3. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: 

„(9a) Ha – az óvoda kivételével – állami szerv vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott nevelési-oktatási intézményben olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor,
amely a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak megsértését eredményezheti, amennyiben e törvény szerinti más jogi eszköz
a) nem vezetett eredményre, vagy
b) nem áll rendelkezésre,
az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott egyetértését mérlegelési jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja.”

A gyermekek, tanulók Magyarország Alaptörvényében foglaltak szerinti védelmének érvényre juttatása minden nevelési-oktatási tevékenység során alapvető elvárás. Ezt a nyilvánvaló alapvetést jeleníti
meg a módosítás az Nkt. alapelvei között, és megteremti a hiányzó szankciót esetleges megsértése esetére. Hatályba lép: 2019. 07. 26.

 

Az Nkt. 4. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)
„6a. fejlesztő pedagógiai ellátás: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás, …”

Az Alkotmánybíróság 9/2019. (III. 22.) AB határozatában megállapította, hogy az Nkt. 2017-es módosítása a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók művelődéshez való jogát nem akadályozza, az utólagos normakontrollt kezdeményező indítványt elutasította,  ugyanakkor jogi és szakmai garanciákat nyújtó szabályozási pontosításokat tartott szükségesnek, amelyek még inkább biztosítják a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését.
Felhívta a jogalkotót, hogy erősítse meg a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő jogi és szakmai garanciákat. Az alkotmánybírósági döntés megvalósításának egyik eszközeként az alkotmánybírósági határozatnak eleget téve több ponton módosították az Nkt.-t:
– Az Nkt. a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók (SNI) esetében definiál egy speciális ellátási formát, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást. A Javaslat
ezzel analóg módon a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra (BTMN) vonatkozóan meghatározza a fejlesztőpedagógiai ellátás fogalmát.

– Fontos eleme a definíciónak a fejlesztőpedagógiai ellátás két alapvető tartalmi elemének, a tantárgyi felzárkóztatásnak és a készségfejlesztésnek a nevesítése. Ez alapozza meg, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztése a tantárgyi felzárkóztatást végző  közismereti pedagógus és a speciális tudású fejlesztőpedagógus közös, összehangolt tevékenységének eredményeként valósuljon meg. Természetesen a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása nem kizárólag szabályozási kérdés, a részükre nyújtott szolgáltatások fejlesztése ezen törvénymódosításokkal párhuzamosan folyamatos. Hatályba lép: 2019. 07. 26.

 

Az Nkt. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nevelési-oktatási intézményben nyújtott szociális szolgáltatás során eljáró óvodai és iskolai szociális segítő a gyermekkel, tanulóval közvetlenül foglalkozik, az egyéni szociális szolgáltatások megvalósításának ideje alatt a gyermek, tanuló felügyeletéről maga gondoskodik.”
A módosítás szabályozza a gyermekvédelmi ágazatba tartozó szociális segítő által a nevelési-oktatási intézményben nyújtott szociális szolgáltatás biztosításának körülményeit és feltételeit.
Hatályba lép: 2019. 07. 26.

 

 

 

A teljes írás a Munkaügy a közoktatásban című kiadványunkban jelent meg, amelyet az alábbi képre kattintva megrendelhet (FIGYELEM! Az alapmű a fenti cikket NEM tartalmazza!):

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet