Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Az iskolaőrség

A kora nyár egyik nagy sajtóhíre az iskolaőrség létrehozásáról szólt. Az Országgyűlés viszonylag gyorsan elfogadta az intézmény jogi alapját jelentő módosító salátatörvényt, majd a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: Nkt.) is módosította, július folyamán pedig megszülettek azok a végrehajtási rendeletek is, amelyek a részletszabályokat tartalmazzák. – dr. Németh Lajos oktatási jogi szakértő írásából közlünk részletet.

 

Mivel új jogintézményről van szó, természetszerűleg már akkor viták középpontjába került, amikor még nem is lehetett pontosan tudni, miről van szó. Mostanra sokkal tisztábban látunk, lezajlott a jelentkezés első hulláma az új munkakörre, augusztus folyamán pedig befejeződnek a képzések, így az iskolaőrök az új tanévben el tudják látni a feladataikat. Folyamatban van azon iskolák jelentkezése is, amelyek szeretnének iskolaőrt. Jelen cikkben bemutatjuk a vonatkozó jogi szabályozást, de éppen mivel a jogi környezet leírása a cél, nem tudunk foglalkozni a kérdés más vetületeivel, nem tudjuk megítélni a pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és egyéb érveket, amelyek pró és kontra a sajtóban és a médiában megjelentek. Ám hangsúlyozzuk, hogy sok tekintetben a gyakorlat fogja kialakítani a végleges képet.

 

Az iskolaőrséget a köznevelési szabályok közé a köznevelési törvény 2020. júliusi módosítása vezette be. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXXVII. törvény a Magyar Közlönyben 2020. július 14-én lett kihirdetve. Több helyen módosítja a köznevelési törvényt, minket most csak az 1. §-a érdekel, ez az Nkt. 1. §-ába egy új (4) bekezdést illeszt be, amely szerint az állam – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével – biztosítja, hogy a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személy munkáját biztonságos, emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse. A módosítás 2020. július 22-én hatályba is lépett, vagyis innentől kezdve alkalmazandó az Nkt. részeként.

A módosító törvény először is az Rtv.-be emel be új szabályokat. Az iskolaőrség ugyanis nem a köznevelési ágazat intézménye, hanem a rendőrség részeként jött létre. Az Rtv. „A Rendőrség együttműködése” című III. fejezetébe kerültek be az iskolaőrségre vonatkozó rendelkezések. Az Rtv. 10/A. § (1) bekezdése tulajdonképpen az Nkt. idézett rendelkezése tükörképének tekinthető, amennyiben rögzíti, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartását – a nevelési, oktatási intézmény területén tanítási időben – iskolaőrség útján biztosíthatja. A (2) bekezdés szerint pedig az iskolaőrséget az érintett nevelési-oktatási intézmény igényeinek megfelelően úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa az adott nevelési-oktatási intézmény pedagógusai, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottai, illetve oktatói nemzeti köznevelésről szóló törvényben, illetve szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatainak zavartalan ellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését. Látjuk tehát, hogy az Rtv. itt is gyakorlatilag ugyanazt a fordulatot használja, mint arról korábban volt szó („az iskola rendje” vö. „a nevelési-oktatási intézmények rendje”). De az Nkt.-val összhangban ennél valamivel konkrétabban is fogalmaz: „az intézmény pedagógusai, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai […] feladatainak zavartalan ellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését” vö. „a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személy munkáját biztonságos, emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse”.

 

 

Az Rtv. és az Nkt. megfogalmazásában az elsődlegesen védendő értékek között a tanulók és jogaik meg sem jelennek, csak közvetetten profitálhatnak abból, ha a pedagógusok a munkájukat nyugodt körülmények között végezhetik. Ebből a feladatkijelölésből viszont máris levonható lenne egy következtetés: az iskolaőrség kizárólag a pedagógusok védelmében léphet fel, ha például tanuló és tanuló közti jogsértést, vagy éppen a pedagógus részéről a tanulóval szemben elkövetett jogsértést tapasztal, akkor ebbe csak akkor avatkozhatna be, ha ez a pedagógusok munkájának ellátását zavarná, vagy biztonságát veszélyeztetné.

 

Valóban ez lett volna a jogalkotó célja? A módosító törvény indokolását tekintve ennek az érzésünknek még inkább erősödnie kell. Az Általános indokolás nem szól a tanulók sérelmére elkövetett cselekményekről, pedig másik oldalról részletesen beszél a pedagógusok védelmének szükségességéről, és arról, hogy a szabályozás növelni fogja a pedagógusok biztonságérzetét, ezzel párhuzamosan erősítik a diákokban a visszatartó erőt, hogy a pedagógusokkal szemben erőszakosan lépjenek fel. A tanulók és szülők csak abban az összefüggésben jelennek meg: hogy az erőszakos cselekményekben nem érintett tanulók tanuláshoz való jogát, illetve a szülőknek gyermekük taníttatásához való jogát is veszélyeztetik a pedagógusok elleni támadások. De nincs szó arról, hogy mi van akkor, ha éppen egy tanulót ér erőszakos támadás.[4]

 

Ez egyébként nem feltétlenül hiányosság, hiszen a tanulók védelméről alapvetően magának a nevelési-oktatási intézménynek kell gondoskodnia, a kiskorú tanulók felett az intézmény felügyeletet is köteles biztosítani. Viszont ha tényleg ez volt a jogalkotó célja, annak olyan következményei is vannak, mint például hogy az iskolaőr a tanuló jogaira vagy érdekeire hivatkozással nem léphet fel, és ilyet az iskola nem is kérhet tőle. Az iskola felügyeleti kötelezettségéből eredő feladatokat nem vállalhat át. Míg egy pedagógus mondhatja azt a kiskorú tanulónak, hogy nem mehet ki például a szünetben a sarki boltba tízórait vásárolni, mert úgy az iskola nem tud felügyeletet biztosítani felette, addig az iskolaőr ilyet nem tehet, ha az ő feladata a pedagógus védelme. Ha két kiskorú tanuló összeverekszik, akkor a pedagógus szétválaszthatja őket arra való hivatkozással, hogy a felügyeleti kötelezettségéből adódik a diákok testi épségének megőrzése, az iskolaőr azonban alapesetben nem, csak akkor, ha valóban súlyos a helyzet, és közvetlen veszélye van a sérülésnek, vagy ha a pedagógus így nem tudja ellátni a feladatát (például órán történik mindez, és a tanár emiatt nem tudja folytatni az órát).

 

Ahogyan arra korábban is rámutattunk, az ehhez hasonló általános megfogalmazások nehezítik az új rendelkezések tartalmának megállapítását, azt kell mondanunk, hogy sok tekintetben a gyakorlat lesz, ami ezt a jelenleg még nagyon tágnak tűnő kört megtölti tartalommal.

 

Az Rtv. új 10/A. § (3) bekezdése értelmében az iskolaőr a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. A módosító törvény e szakaszhoz fűzött indokolása ezt a szabályt garanciális jellegűnek nevezi, hiszen az iskolaőr nem pedagógus, hanem a Rendőrség kötelékébe tartozó személy, pedagógiai szakmai kérdésekben nincs kompetenciája, még akkor sem, ha minimális szintű ilyen irányú képzésen részt is kellett vennie az állás betöltéséhez. Továbbra sem tudjuk azonban, hogy a rend fenntartása mit is jelent pontosan. Ha azt feltételezzük, hogy csak a pedagógusok védelmében járhat el az iskolaőr, akkor is felmerülhetnek olyan esetek, amelyet az iskola pusztán fegyelmi eljárás alapjának tekintene, de semmiképpen nem olyannak, amibe a rendőrség képviselőjének be kellene avatkoznia. A diák megzavarja az órát, tegyük fel, nem követ el semmiféle fizikai erőszakot, csak verbális eszközökkel él, de ezzel már lehetetlenné teszi a tanítás folytatását. Ezzel teljesül az a törvényi kitétel, hogy a pedagógus feladatainak zavartalan ellátását akadályozza, de egy ilyen helyzetet valóban az iskolaőrnek kell megoldania?

 

Erre nézve a nevelési-oktatási intézménynek és a rendőrségnek részletes tervet kell kidolgoznia. Az Rtv. új 10/B. §-a szerint ugyanis a rendőrség az iskolával együttműködési megállapodást köt. Ennek a megállapodásnak vannak a törvény által felsorolt kötelező elemei:

  1. a) az iskolaőr részére a feladatai ellátáshoz szükséges, térítés nélkül átadásra kerülő tárgyi eszközök, valamint a biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezések,
  2. b) az ellátandó feladatokról nyújtandó tájékoztatás módja és tartalma,
  3. c) a kapcsolattartás módja, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult rendőri szerv,
  4. d) az együttműködést segítő további rendelkezések,
  5. e) a nevelési-oktatási intézmény elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan.

 

A törvény megfogalmazása szerint különösen a felsoroltakat kell tartalmaznia a megállapodásnak. Ebből, valamint a d) pontból láthatóan a felsorolás exemplifikatív, példálózó, vagyis nem zárt; ezeket kötelező tartalmaznia, de sok minden mást is tartalmazhat természetesen, a helyi viszonyoknak megfelelően. Mivel a rendőrség központilag szervezett és irányított szerv, ezért célszerűnek látszik és valószínűsíthető, hogy ők rendszeresíteni fognak valamilyen mintamegállapodást, amely a kötelező elemekre nézve már tartalmazhat rendelkezéseket. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az iskoláknak ne lenne mozgástere. Mivel az adott iskolában uralkodó viszonyokat, a mindennapos gyakorlatot ők ismerik, célszerű alaposan átgondolniuk, mit várnak az együttműködéstől. A rendőrség maga is tanácstalan lehet sok speciális kérdésben, különösen most, az induláskor, az iskoláktól jövő segítség döntő lehet a sikerességben. Mindkét félnek érdeke tehát, hogy a megállapodás valódi megegyezés legyen, amelyben mindkét fél részletesen elmondja, mit szeretne, és mi az, amit tenni tud. Ebbe beletartozik az a kérdés is, hogy hány iskolaőr teljesítsen szolgálatot egy nevelési-oktatási intézményben. Az ugyanis nincs rögzítve, hogy egy iskolában csak egy iskolaőr lehet, az iskola sajátos igényei indokolhatják akár több iskolaőr jelenlétét is. Ez alapvetően humánerőforrás-gazdálkodási kérdés lesz, hiszen azt a rendőrség tudja majd megmondani, hogy hol, mennyi embere lesz, akit felhasználhat a feladatra. Mindenesetre az együttműködési megállapodásban rögzíteni érdemes az erre vonatkozó elveket is.

 

A teljes cikk a Munkaügy a közoktatásban című kiadványunk legújabb számában olvasható:

Munkaügy a közoktatásban

 

[1] Rtv. 1. § (2) bekezdés 18. pont

[2] 2020. évi LXXIV. törvény Általános indokolás

[3] Ilyen például a szintén nagy közfigyelemre számot tartó, a szándékos bűncselekmény elkövetéséért elítélt, de szabadságvesztésre nem ítélt tanuló szülőjétől az iskoláztatási támogatás megvonásáról szóló szabály.

[4] Több szerepel viszont a rendőrség honlapján, ahol az iskolaőrnek jelentkezők számára nyújtanak tájékoztatást: „A tanulók vagy az intézmény dolgozóinak biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményeket megakadályozza, megszakítja, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekményeket megelőzi.” A tanulók biztonságára vonatkozó kitétel azonban jogszabályokban nem található. Mindenesetre ebből úgy tűnik, mintha a rendőrség erre a feladatra is készülne. http://www.police.hu/hu/iskolaor, letöltés ideje: 2020. 08. 10.

 

Kiemelt kép: Business photo created by ijeab – www.freepik.com

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet