Munkaügyi kérdések és válaszok – 2020. szeptember
Kérdés
Nyugdíjazás előtt álló pedagógus vagyok. 36 év tanítással eltöltött idővel a hátam mögött fogom megkezdeni nyugdíjaséveimet. Némileg kételyek közt vagyok, mivel közel egy éve abban a hitben és reményben voltam, valamint az iskolánk igazgatónője is ezt nyilatkozta érdeklődésemre, hogy ennyi évvel a hátam mögött nyugdíjazásomkor a 40 éves jubileumi díj megillet engem. Sajnos pont a napokban ennek ellenkezőjét közölték velem, hogy nem jár és nem is vagyok jogosult a jutalomra. A jogszabályokban nem vagyok jártas, s akárkinél érdeklődtem, mind másként vélekedtek, s mondtak példákat hasonló esetekre.
Válasz
A jubileumi jutalomra való jogosultságot a Kjt. (1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról) az alábbiakban szabályozza:
- § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom:
- a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
- b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
- c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik és
– legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]
– vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor,
– továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik,
a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
Amennyiben tehát:
- eléri az Önre irányadó nyugdíjkorhatárt és szolgálati időt, tehát nyugdíjasnak minősül a nyugdíj megállapítása nélkül is,
- közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.
- A megszűnéskor rendelkezik legalább harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal, a negyven év közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a megszűnéskor ki kell fizetni.
Kérdés
2020. június 26-án beadtam a lemondásom egy általános iskolában június 30-i dátummal. A két hónap lemondási időn belül 29 nap szabadságot adnak csak ki – nekem a tankerület elmondása alapján 50 (46+4) jár. Kérdésem az, hogyha pedagógusként a szünetekben vehetem csak ki a szabadságom, akkor a leendő munkahelyem hogyan fogja tudni nekem kiadni a fennmaradó 21 nap szabadságot szeptember 1. és december 31. között? Az őszi és a tavaszi szünet ennél lényegesen rövidebb. Ha most nyáron nem adják ki nekem és a tanév közben sem vehetem ki a fennmaradó napokat, akkor mit tehetek munkavállalóként?
Válasz
Az Ön lemondási ideje (2 hónap) 2020. augusztus végén jár le és a közalkalmazotti jogviszonya is ekkor szűnik meg. Mint írja, az éves, 12 hónapra járó szabadsága 46+4=50 munkanap. A jogviszony megszűnéséig a munkáltatója 8 havi részarányos szabadságot köteles kiadni, és/vagy pénzben megváltani Mt. 125. §.
Az Mt. 121. § (1) bekezdése szerint „A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a 118. § (4) bekezdését kivéve – a szabadság arányos része jár.” Az új munkáltatónak, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya szeptember 1-én kezdődik, 3 havi időarányos szabadságot kell kiadnia.
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) 30.§ (3)–(4) bekezdése értelmében:
(3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.
(4) A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. Végül fontos szabály, hogy a szabadságot nem a munkavállaló „veszi ki”, hanem a munkáltató „adja ki” Mt. 122. § (1) bek.
A teljes írás a Joggyakorlat a közoktatásban – Munkaügy a közoktatásban című kiadványunk legújabb kiegészítő kötetében olvasható.
Kiemelt kép: Background photo created by 8photo – www.freepik.com
