Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A NOKS kötelező 7%-ot meghaladó részét a munkáltató csökkentheti-e?

Szakmai véleményt szeretnénk kérni a NOKS 3%-os részdifferenciálásának lehetőségéről és módjáról. A kérdés az, hogy a NOKS kötelező 7%-ot meghaladó részét a munkáltató csökkentheti-e, ha igen hogyan, milyen mértékig a korábban megállapítotthoz képest? Mire kell figyelni?

 

Válasz:

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

32/A. §

  • A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka.

 

Ebben semmi nem változott. A kiemelés a 2020. január 1-én hatályos szöveg.

 

A kinevezésben: az első sor a fizetési osztályhoz, fokozathoz tartozó garantált illetmény összege, amely csak akkor változik, ha a fizetési osztály és/vagy a fizetési fokozat módosul. A második sor a „garantált minimálbérre, vagy a garantált bérminimumra való kiegészítés, ami emelkedik, mert 2020. január 1. napjától emelkedett mind a kettő; de bármikor csökkenhet is, ha az első sor emelkedik a fizetési osztály/fokozat emelkedése miatt. A harmadik sor a „munkáltatói mérlegelésen/döntésen (ahogy a KIRA rögzíteni tudja) alapuló illetmény.” Itt kell feltüntetni az alábbi (2) bekezdésben említett illetményrészt, és az azt meghaladó mértékű illetménynövekedést is.

 

(2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.

 

Fontos: ez a bekezdés „csak” arról szól, hogy a költségvetés az (1) bekezdésben kötelező, „garantált” illetményrészt meghaladó emeléshez 3% mértékben biztosít fedezetet. Nincs akadálya azonban annak, hogy – amennyiben a fenntartó a munkáltató számára az illetmény emelésére 3%-ot meghaladóan fedezetet biztosít –, akkor a munkáltató nagyobb összegű „emelést” adjon.

A munkáltatói döntésen alapuló illetmény jogalapja a Kjt.66. § (8) bekezdése.

 

Kjt. 66. §

(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét – e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti – garantált mértékre kell csökkenteni.

 

Fontos megjegyeznünk az alábbiakat:

  • a munkáltatói döntésen/mérlegelésen alapuló emelés része az illetménynek,
  • ebből következik, hogy határozott időre nem adható,
  • azt megvonni nem lehet,
  • a Legfelsőbb Bíróság döntései szerint mindaddig csökkenthető, amíg az illetmény összesen, amelynek része, nem csökken,
  • tehát „fel lehet használni”, akár el is fogyasztható osztály- vagy fokozatváltás esetén, amikor „átrendeződnek” a sorok.

 

A fenti írás a Munkaügy a közoktatásban című kiadványunkban jelent meg.

Munkaügy a közoktatásban

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet