Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Intézményi dokumentumok módosításai a jogszabályi változások tükrében: a házirend és a pedagógiai program

A nevelési-oktatási intézmények alapdokumentumainak korrekciói a 2020. január 1-jei jogszabálymódosítások révén váltak szükségessé. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Műkr.) II. fejezetében foglalt belső szabályozó normák közül az iskolák házirendjét, továbbá az óvodák és az iskolák pedagógiai programját érintik azok a módosítások, melyek az érintett köznevelési intézményekre gyakorlati feladatokat telepítenek a közneveléssel összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 34/2019. (XII. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. rend.) által proponált változások révén.

 

Kozák András köznevelési szakértő, mb. egyetemi oktató írásából közlünk részletet.

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25. § (2) bekezdése értelmében az iskola nevelőtestülete által elfogadott házirend tartalmazza az Nkt.-ban, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.

 

Az iskolai házirendben – az annak kötelező tartalmi elemeit felsoroló jogszabályi rendelkezés újdonságaként –  2020. január 1. napjától a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét kell meghatározni, míg az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeinek rögzítésére nincs szükség, hiszen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának részét képező helyi tanterv egyik fontos funkciója az egyes évfolyamok tantárgyi követelményeinek meghatározása.

 

A pedagógiai programban, mint az intézmény szakmai munkavégzésének alapját képező tartalmi szabályozó normában szereplő, az osztályozó vizsga megszervezését előíró tantárgyi kimeneti kritériumoknak a házirendből történő kivezetése az iskolák gyakorlati teendője a 2019/2020. tanév utolsó napjáig. A házirend ezen tartalmi egységét a pedagógiai programba kell átemelni.

 

Az iskola pedagógiai programja, azon belül is a nevelési program foglalja magába a tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit.

 

A jogalkalmazás gyakorlata azt mutatja, hogy az osztályozó vizsgákkal összefüggésben néhány alapvető meghatározást kell tisztázni.

 

Az osztályozó vizsga olyan tanulmányok alatti vizsga, melynek célja a tanuló által nyújtott vizsgateljesítmény alapján a tantárgyi osztályzat megállapítása arra az esetre, ha a tanuló osztályzatait tanítási év közben kapott érdemjegyei alapján nem lehet megállapítani – például a hiányzásai miatt – vagy egyéni munkarendje nem teszi lehetővé az érdemjegyek szerinti osztályozást.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól;

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget;

c) a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet;

d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

 

Ha a tanulónak– az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) az alapfokú és a középfokú iskolai nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a kétszázötven tanítási órát;

b) a szakgimnáziumi iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát;

c) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát;

f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

 

A teljes cikk az Ellenőrzés a közoktatásban című kiadványunk márciusi számában jelenik meg. Még nem előfizetője a kiadványnak? Ezen gyorsan változtathat az alábbi linkre kattintva:

Ellenőrzés a közoktatásban

 

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet