Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Ellenőrzés a közoktatási intézményekben – kell-e hozzá pedagógusi végzettség?

Nemrégiben érkezett hozzám a kérdés, miszerint nevelési-oktatási intézményben végezhet-e ellenőrzést olyan személy, akinek nincs pedagógusi végzettsége. Mivel a kérdés első hallásra értelmezhetetlen volt számomra, a konkrétumok felől érdeklődtem a kérdezőtől. A válaszokból kiderült, hogy a fenntartó a fenntartói ellenőrzés keretében egy nem pedagógus végzettségű személlyel óralátogatást kívánt végrehajtani a nevelési-oktatási intézményben.

 

A felvetett kérdésből úgy tűnt, az intézmények vezetői, de az intézmények fenntartói sincsenek teljes mértékben tudatában annak, hogy az intézmények ellenőrzésének milyen törvényes lehetőségei, egyáltalán milyen ellenőrzések vannak. Miután számos hasonló kérdésbe is belebotlottam, úgy vélem nem érdektelen vázlatosan áttekinteni a nevelési-oktatási intézmények ellenőrzésének rendszerét. – Selmeciné Csordás Mária írása.

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 49§. A köznevelési intézmény ellenőrzése cím alatt a 86. §-ában sorolja fel a köznevelési intézmények ellenőrzésének lehetséges fajtáit a következők szerint:

 

86. § (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet
a) pedagógiai-szakmai,
b) törvényességi,
c) hatósági ellenőrzés.

 

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés részletes szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) XV. fejezete, a nevelési-oktatási intézményben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályai, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértő tevékenysége folytatásának szakmai feltételei cím alatt foglalja össze a 145–155. §-aiban.

Az R. 145.§-ának (1) és (1a) bekezdése értelmében:

145. §(1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.

(1a) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzését legalább három – a jogszabályi feltételek szerint kijelölt – köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben rögzíti.

 

Amint az R. 145. §-ának (1) bekezdéséből kitűnik, és a 146. § (1) bekezdése azt konkrétan meg is fogalmazza, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésnek három fajtája van, éspedig:

1. a pedagógus ellenőrzése,
2. az intézményvezető ellenőrzése,
3. az intézményellenőrzés.

 

1. A pedagógus ellenőrzése

Az R. 146. §-ának (2) bekezdése értelmében:

(2) A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése, módszere – ha a pedagógus munkakörének részét képezi –, a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, interjú felvétele, valamint az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó eredményeinek elemzése.

 

Az R. 146.§-ának (3) bekezdése szerint a pedagógus ellenőrzése a pedagógus munkájának alábbi területeit vizsgálja:

  • pedagógiai módszertani felkészültség,
  • pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
  • a tanulás támogatása,
  • a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
  • a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
  • pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
  • kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
  • elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

 

A cikk teljes terjedelmében az Ellenőrzés a közoktatásban című kiadványunkban jelent meg amelyet az alábbi képre kattintva:

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet