Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatási kötelezettsége a járványhelyzetben

Az intézményvezetők nap mint nap szembesülnek a kérdéssel, hogy milyen tájékoztatási kötelezettségeik vannak  a koronavírusos és a koronavírus-gyanús esetek kapcsán. Ahhoz, hogy a kérdésben állást tudjunk foglalni, az egészséghez való jogot és a tájékoztatási kötelezettséget kell részletesebben megnéznünk. – Dr. Sárközi Gabriella írásából közlünk részletet, amely teljes egészében a Joggyakorlat a közoktatásban című kiadványunk aktuális kiegészítő kötetében lesz olvasható.

 

Az óvoda, iskola tájékoztatási kötelezettsége

Az óvodára és az iskolára a szülők rábízzák gyermeküket, akivel kapcsolatban minden információra jogosultak (kivéve, ha az mások jogait korlátozná, sértené). A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. §-ának (6) bekezdés g) pontja szerint a tanuló joga különösen, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. Tekintettel arra, hogy a nevelési-oktatási intézményekben jobbára kiskorú gyermekek járnak, ez a jogosultság a szülői jogok között is megjelenik. Az Nkt. 72. § (5) bekezdése szerint a szülő joga különösen, hogy

  1. b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

 

Amennyiben az intézményben fertőzött személyt azonosítanak, akkor a közösség zárt jellege miatt fennáll az egy „buborékba” tartozó dolgozók és a gyermekek fertőződésének kockázata is. A járványügyi vizsgálatot az egész érintett közösségre ki kell terjeszteni. A pozitív tesztről az érintetteket értesíteni kell, így a gyermekek szüleit is [az egészségügyi adat továbbításnak a jogalapja ekkor a GDPR. 9. cikk (2) c) pontja alapján az érintett létfontosságú érdeke].

 

A tájékozódáshoz való jog a gyermekekkel kapcsolatban a szülői szervezet jogosítványa is: az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.[1]

A szülői jogosultság a tájékoztatáshoz azért is lényeges, mert a szülőt ez segíti kötelezettségeinek teljesítésében. Az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

 

A tájékoztatáshoz való jogok a nevelési-oktatási intézmény oldalán kötelezettséget keletkeztetnek. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 63. § (1) bekezdés szerint az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Vagy az Nkt. 42. § (2) bekezdése szerint: A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

 

Az intézményvezetőt mint munkáltatót a munkavállalói felé is tájékoztatási kötelezettség terheli. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 6. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a munkajogviszonyból eredő jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató által nyújtott tájékoztatás a koronavírus kapcsán az alapvetően egészséges és biztonságos munkakörnyezet garantálása miatt is szükséges. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a veszélyek elkerülését. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles

  1. a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;
  2. b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
  3. c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
  4. e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani.

 

Amennyiben a munkahelyen, vagy annak környezetében megjelenik egy koronavírussal fertőzött személy, azzal a munkáltatónak foglalkoznia kell, mert a biztonságos munkakörülmény, a munkavédelem jogszabályban előírt kötelezettsége.[2]

 

A szabálysértési törvény szerint, aki a gyermeket, jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, szabálysértést követ el. Tehát azzal, ha nem tájékoztatjuk az osztályt vagy a csoportot arról, hogy koronavírusos személy van a közösségben, azzal a többiek egészséghez való jogát sértjük meg.
A fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása is szabálysértés. Aki a fertőző betegségekre, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi, szabálysértést követ el. Az eljárás az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik (járási hivatal). A szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is kiszabhat helyszíni bírságot. A tájékoztatási kötelezettség megsértése következtében, ha egészségromlás, súlyos betegség üti fel a fejét, már bűncselekményről beszélhetünk. A bűncselekmények társadalomra való veszélyessége nagyobb a szabálysértésekénél.

 

 

  • Mi a teendő koronavírus-gyanú esetén?
  • Kit tájékoztatunk?
  • Melyek a jogsértés következményei?

A kérdésekre választ kaphat a Joggyakorlat a közoktatásban című kiadványunk novemberi kiegészítő kötetében.

Joggyakorlat a közoktatásban

 

 

Kiemelt kép: School photo created by freepik – www.freepik.com

 

[1] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 119. § (4) bekezdés

[2] Mt. 51. § (4) bekezdése

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet