Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A kollégium működésének alapelvei

 

A magánélet tisztelete

A köznevelési törvény tanulói jogokat meghatározó rendelkezései szerint a kollégiumnak tiszteletben kell tartania a tanuló személyiségi jogait, így többek között önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát. E jogok gyakorlása azonban nem sértheti mások hasonló jogának az érvényesülését, és nem veszélyeztetheti a saját, illetőleg társai, valamint a kollégium alkalmazottai egészségét, testi épségét.

 

Dr. Szüdi János írása

 

 

E szabályok érvényesítése együtt kell hogy járjon a közösségi élet megszervezésének felelősségével, a kollégiumtól elvárható gondoskodási kötelezettség érvényesülésével. Nem véletlen, hogy az Országgyűlés külön törvényt fogadott el a magánélet védelméről [2018. évi LIII. törvény, a továbbiakban: Mvt.]

 

Az Alaptörvény rendelkezései szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák [Alaptv. VI. cikk]. A magánélet védelméről szóló törvény bevezető rendelkezése a következőket tartalmazza: a „magánélet, a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog együttesen az ember vele született méltóságából ered, amely mindenkit megillet”.

 

A kollégium – mint a tanuló felügyeletét ellátó szervezet – kötelességeinek teljesítése során nem tehet semmi olyat, amely sértené a rájuk bízott tanulók magánéletét, családi életét, otthonát és kapcsolatait. Nyilván érvényesülnie kell azonban a köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek, is, amelyek alapján az egyéni érdekeket és a csoportérdekeket összhangba kell hozni egymással. Így például az otthon tiszteletben tartásához való jog a kollégiumban úgy érvényesülhet, mint egy családban a gyermeknek a szobájához való joga. A pedagógusok mindig kellő körültekintéssel lépjenek be a kollégiumi szobába, ne váratlanul törjenek az ott lakókra, és tartsák tiszteletben az ellenkező nemhez tartozók jogos elzárkózását a másik nemhez tartozók képviselőjétől.

 

E körbe tartozik a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog is. A magánélet védelméről szóló törvény nevesíti a magánközlések, a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog védelmét is. A fogalom értelme a mindennapi szóhasználat szerint: összeköttetésbe lépni egymással közvetve vagy közvetlenül. A kapcsolattartás lehet testi jellegű, kommunikációra épülő. Célja szerint is sokféle lehet: kifejezhet érzelmet, de lehetséges, hogy csupán ismeretközlés a cél. Ez a védelem a köznevelés közösségi életének szervezése és rendjének megtartása körülményei között azt igényli, hogy kialakuljon egy közösen elfogadott norma, amelynek megtartása garantálja a magánközlések védelmét, de egyben garantálja a közösségi munka megszervezésének zavartalanságát is. A pedagógus nem tilthatja el egymástól a kollégiumban élőket, amennyiben azok megtartják az együttélési szabályokat. Nem zárkóznak be, nem rejtőznek el, nem az éjszaka leple alatt találkoznak. A pedagógus nem hallgathatja ki a kollégiumban élők társalgását, telefonbeszélgetéseit, nem veheti el leveleit, nem olvashatja el azokat. [Mvt. 11. §]

 

 

 

A jogsértések megelőzése

A kollégiumok elsődleges feladata az olyan közösségi légkör kialakítása, amelyben minimálisra csökken a magánélet körébe tartozó bármilyen jogosultság megsértése, akár az intézményben dolgozók által, akár a kollégiumba felvett tanulók által. A garancia egymás kölcsönös tisztelete. Sérülhetnek ezek a jogok bármilyen megkülönböztető gyakorlat bevezetése, elfogadása esetén. A kollégiumoknak helyben kell kialakítani azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják az elkülönülést, a személyes kapcsolatteremtést, a barátságok kialakulását.

 

Nem mellékes, hogy az elhelyezést biztosító szobákba kívülállók mikor, hogyan és milyen feltételekkel léphetnek be, beleértve az intézményi ellenőrzést végző dolgozókat. Az otthon tiszteletben tartásának joga kiterjed arra is, hogy a kollégiumi szobákban élő tanulók magélethez való jogát tiszteletben tartsák az ott élő szobatársak és a rend megőrzését biztosító intézményi dolgozók.

 

Az élet velejárójaként, így a természetből eredő jogként kell felfogni a barátságok kialakulását, a különböző neműek között kialakuló vonzalmak tiszteletét. E kapcsolatok határait, a még elfogadható együttlét kereteit a tanulóközösségnek és a pedagógusoknak közösen kell kialakítania és közösen kell megtartatnia.

 

Részlet a cikkből. A teljes írást a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 júniusi – utolsó számában olvashatja.

 

Ha nem szeretne lemaradni a fontos és aktuális, iskolaigazgatókat érintő változásokról, próbálja ki IntézményVezetés című sorozatunkat, amely valós kérdésekre ad érthető válaszokat.

 

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet