A nyári szünet kérdései

Kinek a feladata a gyermekekről való személyes gondoskodás a tanév szüneteiben?

– Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária írása

 

1. Fenntartói álláspont (Iskola feladata)

Az általános iskolás gyermekek nyári napközbeni ellátásának, valamint a nyári napközis táborok szervezésének a feladata nem köznevelési hatáskörbe tartozó kérdés, ezáltal a közneveléstől és annak szabályozási körétől is elválik.

A nyári napközis tábor a gyermekjóléti alapellátások körében a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A napközbeni ellátás formáiról a szociális szakterület gyermekvédelemmel összefüggő szabályai rendelkeznek. Korábban az óvoda és az iskola is napközbeni ellátási formának minősült, ez a jogállas azonban a hatályos gyermekvédelmi és azzal összhangban megalkotott köznevelési törvény értelmében már nem áll fenn.

A napközbeni ellátás megszervezése, formájának megválasztása diszkrecionális jogkörben eljárva a helyi önkormányzatok hatáskörébe és egyben kötelezettségébe utalt kérdés, amelynek a köznevelési feladatoktól függetlenül kell teljesülnie a helyi igények felmérésével és a feladatellátás helyi önkormányzati rendelet útján történő szabályozásával.

 

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt előírás értelmében ugyanis a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a helyi önkormányzatoknak a gyermekjóléti szolgáltatásokról és alapellátásokról is gondoskodniuk kell.

Ennek szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) tartalmazza a gyermekek, tanulók napközbeni ellátásának megszervezésével összefüggésben.

 

A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet ad ugyan a köznevelésnek felhatalmazást arra, hogy a tanítási év lezárását követően az iskola – amennyiben az iskola fenntartója azzal egyetért, és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezzen, de ez esetben a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kell hogy kezdeményezze, és ez a feladat a nevelő-oktató munkához kapcsolódva, az iskola pedagógiai programjának részeként kerülhet megszervezésre, elkülönülve a napközbeni ellátás formáitól, annak a központi költségvetésből eredő finanszírozásától.

 

 

A pedagógus nyári foglalkoztatása

(Önkéntes vagy kötelező) 

A nyári napközis táborban foglalkoztatható pedagógus, de csak abban az esetben, ha maga a pedagógus önként vállalja ezt a feladatot a nyári szabadsága idején.

Ekkor az önkormányzat e feladat ellátására megbízási szerződést köthet a pedagógussal.

 

A pedagógusok szabadságának kiadásával kapcsolatosan ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) 30. § (4) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben köteles a munkáltató kiadni.

 

Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok évi rendes szabadsága a tanév szerkezetéhez igazodva főszabály szerint a nyári szünetben adható ki. A Vhr. 30. § (2) bekezdése alapján a pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet igénybe venni (továbbképzés; az intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás stb.).

 

A Kjt. alapján arra is figyelemmel kell lenni, hogy amennyiben a közalkalmazott (a pedagógus) munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban (például nyári táboroztatás) – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, úgy a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.

Ez azt jelenti, hogy a pedagógusnak egyeztetnie kell a munkáltatójával azt, hogy az általa vállalni szándékozott nyári táboroztatás idejével egy időben a munkáltatója elrendel-e a számára nevelő-oktató munkával összefüggő pedagógiai tevékenységet.

 

Ezen túlmenően a nyári táboroztatásban a pedagóguson kívül foglalkoztatható – a tanárképző intézmények által kialakított jó gyakorlat alapján – óvodapedagógus- vagy tanárjelölt is, amelyre a képzők ösztönzik is a hallgatóikat oly módon, hogy tapasztalt pedagógusok mellett, szakmai gyakorlatként vegyenek részt nyári napközis táborok munkájában.

 

Véleményem szerint a fenti fenntartói álláspont megfelel a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek.

 

2. Önkormányzati álláspont (Önkormányzat feladata)

Az iskolák államosítását követően az önkormányzat számára az iskolai korosztály gyermekétkeztetéshez kapcsolódó feladatai maradtak meg, melyet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) rögzít.

 

A 21/A § (1) és (3) bekezdése értelmében (a tanítási napokon)

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja

1. a) a települési önkormányzat

….

1. ab) a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben,

 

A szünidei gyermekétkezés megszervezése (déli meleg főétkezés) a Gyvt. 21/C § alapján szintén kötelező feladat:

Szünidei gyermekétkeztetés[1]

21/C §[2]. (1) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést

1. a) a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és
2. b) az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

a)^[3] a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,

1. b) az a) pont alá nem tartozó gyermekek számára
2. ba) a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,
3. bb) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon

köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.

(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

1. a) a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,
2. b) az a) pont alá nem tartozó gyermekek számára
3. ba) a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,
4. bb) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon

köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.

 

Ezenfelül a jogszabályok további kötelezést nem tartalmaznak a nyári tanulói elfoglaltságok tekintetében az önkormányzatok számára.

 

A tanév rendje EMMI-rendeletek 2. § (5) bekezdései is az alábbiak szerint rendelkeznek:

 

(5) A tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója, működtetője azzal egyetért, és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kezdeményezheti.

 

A Gyvt. települési önkormányzati feladatokat részletező fejezete és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), sem tartalmazza ezt a feladatot.

A Mötv. 13. § (1) bekezdés 8. pontja nevesíti ugyan a gyermekjóléti szolgáltatás, ellátás feladatát, de annak területeit jogszabályi előíráshoz köti, mely tehát a Gyvt. és a végrehajtásra vonatkozó egyéb jogszabályokban található.

Ezek nem tartalmaznak erre vonatkozó kötelezést.

 

Mindezek ellenére az iskolákkal jó kapcsolatot ápolva, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, ellátják az általános iskolák, a szülők igényei alapján a jelentkező tanulók nyári foglalkoztatását.

 

Mint látszik, az önkormányzati érvelés is elgondolkoztató.

 

Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.

 

 

[1] Beiktatta: 2015. évi CCXXIII. törvény 14. §. Hatályos: 2016. I. 1-jétől

[2] Beiktatta: 2015. évi CCXXIII. törvény 14. §. Hatályos: 2016. I. 1-jétől

^[3] Módosította: 2015. évi CCXXIII. törvény 36. § (2) g)

 

 

A teljes írás a Joggyakorlat a közoktatásban című kiadványunk 2017. októberi számában jelent meg.