Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A középfokú nyelvvizsga, mint a felsőoktatásba való belépés feltétele

A felsőoktatásról szóló jogszabályok előírásai alapján 2020. január 1-jétől csak azok az érettségizett tanulók adhatják be jelentkezésüket valamelyik felsőoktatási intézménybe, akik legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy az idegen-nyelvtudást igazoló azzal egyenértékű okirattal rendelkeznek.

Petróczi Gábor köznevelési szakértő írása

 

A hivatalos adatok szerint az utóbbi évek mindegyikében évente nagyjából 10 ezer olyan egyetemi hallgatót regisztráltak, akik – nyelvvizsga hiányában – nem kaphatták meg a diplomájukat. 2006-tól összesen 44 ezer diploma ment veszendőbe.

A nyelvvizsga hiányában ki nem adott diplomák száma

  • 2014-ben 8500,
  • 2015-ben 9354,
  • 2016-ban pedig 11 708 volt.

 

A felsőoktatásban tanulmányaikat befejező hallgatók 20 százaléka
tehát a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az
abszolutórium és a záróvizsga után diplomáját, jelentős
részük pedig később sem szerzi meg az oklevelét.

Az első diplomamentő programban 2013 és 2016 között körülbelül 10 ezren vettek részt, közülük 6 ezernél is többen eredményesen. A „megmentett” diplomák száma azonban csak töredéke a nyelvvizsga hiányában ki nem adott okleveleknek. 2020-tól azonban változás áll be a rendszerben: ez a probléma néhány éven belül megoldódik.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2020. január 1-jén hatályba lépő előírása a felsőfokú intézményekbe való hallgatói felvételt az alábbi kritériumhoz köti:

 

23. §. (3) Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik, és
b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Cikkünkben körbejárjuk ezt a problémát

  • az oktatáspolitika,
  • a felsőoktatás,
  • a középiskolai nyelvoktatás,
  • főként pedig a középiskolás tanulók szempontjai, esélyegyenlősége alapján.

 

Beváltja-e majd a nyelvvizsga követelménye a hozzá fűzött reményeket?

A középfokú nyelvvizsga megkövetelése racionális elvárásként nyilvánvalóan be fogja váltani az oktatáspolitika és a  felsőoktatási intézményrendszer reményeit, hiszen néhány év alatt megszűnik az a valóban áldatlan állapot, hogy az abszolutóriummal rendelkező, az egyetemi tanulmányaikat már lezárt volt hallgatók tömegesen nem kapják meg diplomájukat, mert nincs középfokú nyelvvizsgájuk. A középiskolások szempontjából azonban választóvízként jelentkezik majd a felsőfokú felvétel időpontjára előírt középfokú nyelvvizsga iránti elvárás, ezért az nagy valószínűséggel további esélyegyenlőtlenség forrása lehet.

 

A jól szocializált családban nevelt, jó iskolába járó diákok számára
további előnyöket, az előnytelen feltételek, nehéz körülmények
között nevelkedő fiatalok számára további áthidalhatatlan
hátrányokat jelent majd.

Megszerezhető-e csak a középfokú oktatásra alapozva a középfokú nyelvvizsga?

Nem mindenki képes megfizetni a különórákat, ezért nagyon fontos kérdés, hogy a középiskolák mennyire tudnak megfelelni annak az elvárásnak, hogy az érettségi vizsga mellett középfokú nyelvvizsgával bocsássák ki a felsőoktatásba készülő diákjaikat. A bevezetett követelmények szükségszerűségét – úgy gondolom – minden érintett elismeri. A középiskolai (és persze az ottani képzést megalapozó általános iskolai) képzés azonban ettől nem lett hatékonyabb, végképpen nem lett eredményesebb. Nem történt tehát szakmai vagy pedagógiai fejlesztés, az oktatási rendszer nem nyújtott komoly tartalmi vagy pedagógiai segítséget a hatékonyabb iskolai nyelvoktatáshoz, csupán a felsőoktatásba történő belépéshez peremfeltételeket határozott meg a kormányzat. Az oktatás ettől semmit nem változott, a nyelvoktatás nem lett hatékonyabb.

 

Arra számítok, hogy az érettségi megszerzésének időpontjáig
nyelvvizsgával rendelkező végzős diákok aránya – a nyelvvizsga
iránti követelmények hatálybalépésének következtében
– csupán néhány százalékkal fog növekedni.

Mennyire teszi lehetővé az eredményes nyelvvizsgával záruló idegen nyelvi oktatást a jelenlegi tanterv?

A gimnáziumok kerettantervében és helyi tanterveiben – tapasztalatom szerint – általában viszonylag magas óraszám áll rendelkezésre az eredményes nyelvoktatáshoz. Ennek azonban feltétlenül párosulnia kell

  • az érintett diák tudatosságával,
  • a család nyelvoktatást támogató motivációjával, valamint
  • a nyelvtanárok tanórán kívüli további jelentős és rendszeres segítségével.

Az erőfeszítések kizárólag ekkor hozhatják meg az elvárt eredményt, azaz a sikeres középfokú nyelvvizsgát.
A szakgimnáziumokban, a szakképző iskolákban jellemzően csak egyetlen idegen nyelv oktatása folyik, az is a gimnáziuminál általában alacsonyabb óraszámban. A tanulók motivációja és a családok átlagos támogatása is alacsonyabb szintű, ezért a nyelvvizsgával záruló nyelvoktatás jóval alacsonyabb eredményességgel várható el ezekben az intézménytípusokban.

 

Önmagában a középiskolai órákon való részvétellel általában
nem teljesíthetők a középfokú nyelvvizsga követelményei.

 

Arról, hogy éves szinten hány középiskolai diák tesz B2-es nyelvvizsgát…

Az általam vezetett gimnáziumban az érettségizettek szinte mindegyike továbbtanul a felsőoktatásban, és iskolánk sok éve szisztematikus figyelmet fordít a dokumentálhatóan eredményes nyelvoktatásra. Ennek következtében érettségizőink 72%-a legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik a gimnáziumi tanulmányainak végére.

 

A tavaly végzett 107 fős évfolyamon 77 középfokú és további 23 felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgával zártak diákjaink. Ezek azonban „csak” egy jó gimnázium kimeneti adatai, az országos helyzet ehhez képest hatalmas lemaradást mutat, még a gimnáziumi átlagos mutatók is sokkal rosszabbak ennél. 2018-ban 110 ezer tanuló érettségizett. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2018-ban a 14–19 éves korosztályban összesen 54 ezer tanuló szerzett nyelvvizsgát.

 

Az időben egyenetlen eloszlás mellett is bizonyosnak látszik,
hogy az érettségizők számának felénél is jelentősen kevesebben
rendelkeznek középfokú nyelvvizsgával.

 

Várhatóan milyen hatásai lesznek a közeljövőben a jogszabály bevezetésének?

A nyelvvizsga-feltétel bevezetése az iskolai nyelvoktatás tényleges minőségére nem lesz jelentős hatással. Ennek oka az, hogy a középfokú oktatásban részt vevők legalább fele nagyon távol van a nyelvvizsga követelményeinek való megfeleléstől. A nyelvvizsgakövetelmény előírása motivációt csak a jó vagy inkább a legjobb középiskolák tanulói számára jelent majd, mert a továbbiakban ők már nem halaszthatják a nyelvvizsga megszerzését az egyetemi évekre.

 

Komoly hatása annak lehet, hogy az érettségizők jelentős
része számára – idegen nyelvi tudásuk és helyzetük reális
értékelésével – elérhetetlenné válik a felsőfokú oktatás.

Várhatóan hány százalékkal fog visszaesni az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma?

A felsőoktatásba jelentkezők számát az egyébként racionális intézkedés várhatóan jelentős mértékben csökkenteni fogja:

  • a gimnazisták esetében országos átlagban mintegy 40%-os csökkenésre,
  • a szakgimnáziumi, szakközépiskolai tanulók esetében legalább 60%-os csökkenésre számítok.

Sokan lesznek olyanok, akik középiskolai tanulmányaik
utolsó két évében már eleve lemondanak majd a felsőfokú
továbbtanulás reményéről, és elvesztik az ebből származó
motivációjukat.

Saját iskolámban a jelentkezők számának legföljebb 10%-os, minimális csökkenésére számítok.

 

Szakgimnáziumból egyetemre?

A szakgimnáziumokba járó diákok így is hátrányokkal indulnak az egyetemi felvételiken. Nem lesz-e így még nagyobb a szakadék, bizonyos rétegeket teljesen kizárva az egyetemi képzésből?
A szakképzéssel foglalkozó középiskolák tanulói – a saját szakmájukban történő továbbtanulást leszámítva – így is rendkívül nagy hátránnyal tudnak nekivágni a felsőfokú tanulmányoknak, hiszen

  • a szakmai képzés terhei miatt nem részesülhetnek fakultációs oktatásban, és
  • az emelt szintű oktatásra is kevés a lehetőségük.

Reményeiket tovább fogja csökkenteni a középfokú nyelvvizsga követelményének megjelenése, hiszen egy szakképző középiskolában általában jelentősen kisebb óraszám jut az idegen nyelvekre. További hátrány, hogy a szakgimnáziumi, szakközépiskolai diák egyetlen idegen nyelvet tanulnak.

 

Összegzés

A középfokú nyelvvizsga meglétének a felsőfokú felvétel előfeltételeként történő megkövetelése 2020-tól számítva öt-hat év alatt „megoldja” majd azt a problémát, hogy az abszolutóriummal rendelkező egyetemi hallgatók tömegei – nyelvvizsga hiányában – nem kaphatnak diplomát. Egyben azonban szűkíti majd azoknak a középiskolásoknak a számát, akiknek reális esélyük van a felsőfokú képzésben való részvételre, mert a rendelkezés bevezetésének időszakában nem valósult meg a középiskolai nyelvoktatás hatékonyságának és eredményességének növelése, az ehhez szükséges többlet erőforrások biztosítása. Így a rendelkezés a középiskolás korosztály számára esélyegyenlőtlenség további forrását jelentheti.
A jól szocializált családban nevelt, jó iskolába járó diákok számára további előnyöket, az előnytelen feltételek, nehéz körülmények között nevelkedő fiatalok számára további áthidalhatatlan hátrányokat jelent majd. Kívánom, hogy ne így történjék!

 

 

A fenti írás a Sikeres iskolavezetés című kiadványunk 2019. júniusi számában jelent meg.

További, iskolaigazgatóknak szóló cikkeket és írásokat olvashat az IntézményVezetés című könyvsorozatunk köteteiben, amire itt fizethet elő:

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet