Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Szervezeti mobbing az intézményekben – A lelki terror szervezetpszichológiája

Kisházy Gergely igazságügyi munka- és szervezetpszichológus, politikai szakértő írása

A munkahelyi zaklatás, a szervezeti mobbing jó ideje megkerülhetetlen jelenség, sajnos, az intézményekben is.

 

 

A jól működő közösség vezetőjének érdemes minél több információval rendelkeznie a munkahelyi pszichoterror, a szervezeti diszkrimináció, a bántalmazás, a zaklatás kommunikációs jellemzőiről, hogy ha az általa irányított szervezetben is megjelennek hasonló viselkedésminták, felkészülten kezelhesse azokat.

 

A tanulmány a munkavállalók közötti zaklatás jelenségét, a folyamatban utolérhető szerepeket mutatja be, és megoldási javaslatokat is tartalmaz. Ezzel segíti a szervezet vezetőjét abban, hogy megelőzze vagy időben felismerje a jogsértést, és megfelelően intézkedhessen a munkavállalók védelmében, hiszen a munkahelyi zaklatás megelőzésében a munkáltatók és munkavállalók jogtudatos együttműködése a leghatékonyabb módszer.

 

 

Részlet a cikkből.

A teljes írást a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 februári számában olvashatja.

Zaklatás-szerepek

 

Áldozat

A zaklatásnak áldozatul esők mobbingról kialakított megközelítései ellentétesek a zaklatóéval. Ha az utóbbiak alkalmanként és rendszertelenül is cselekednek, előbbiek mindezt rendszeresnek, gyakorinak, állandónak észlelik. Kockázati tényezőnek tekinthető az alacsony szintű szociális készség, az önértékelés hiánya, a csoportnormákkal szembeni konfliktusok jelenléte, az érzelmi labilitás, az elutasítás iránti fokozott érzékenység.

 

Az áldozatok munkával kapcsolatos attitűdjei közül kiemelhető, hogy

  • a munka szubjektív fontossága nagyobb,
  • csökkent a távolságtartó képesség,
  • fokozott az áldozatvállalási készség,
  • fokozott a hajlamuk a feladásra, és
  • kevésbé proaktív a problémakezelésük.

 

 

Zaklató

A zaklató (vezető) viselkedésmintájában gyakran utolérhető a munkavállalói létszámcsökkentésre irányuló tudatos, racionális megközelítés, a személyes szempontú verseny vagy a szervezeti rivalizálás, irigység, a nárcisztikus személyiségvonások:

 

  • saját fontosságáról nagyzoló érzés;
  • határtalan sikerről, hatalomról fantáziál;
  • hiszi, hogy különleges, akit csak a társadalmi ranglétrán magasan állók értenek meg;
  • túlzó csodálatot vár;
  • feljogosultság érzése;
  • interperszonálisan önző, empátiahiány;
  • irigységérzet;
  • gőgös, fennhéjázó magatartás.

 

Fokozott a zaklatásveszély az önállótlan, felkészületlen, tehetségtelen vezetők és a jó felkészültségű, döntési lehetőséghez ritkán jutó beosztottak együttműködése során.

 

 

Megoldások

Ahhoz, hogy a zaklatásos események minél alacsonyabb számban forduljanak elő a munkahelyi környezetben, a munkáltató pozitív, a munkahely minden szereplőjét érintő intézkedésekre van szükség.

 

Ennek érdekében a munkahelyeken szervezett formában kell informálni a munkavállalókat a zaklatással, a panasztétel lehetőségével, módjával, a panasz kivizsgálásának menetével és a zaklatás következményeként hozható intézkedésekkel kapcsolatos adatokkal.

 

Fontos eleme a zaklatások megelőzésének a hatalom decentralizálása: a túlzott hatalom és befolyás gyakran párosul agresszióval, amely könnyen fordulhat zaklatásba, ezért lényeges, a szervezeti kultúrát is érintő kérdés, hogy biztosítsuk a munkavállalókat arról: a zaklatás áldozatát nem érheti hátrány az eset jelentése miatt.

 

Tovább olvasnád? Rendeld meg a Joggyakorlat a közoktatásban című kiadványunkat a képre kattintva és ehhez hasonló tartalmakat küldünk!

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet