Történetek az érettségizőkről – mikor mit kell(ene) vizsgálnia a vizsgabizottságnak?

Az alábbiakban részletet közlünk a cikkből.

Az érettségi vizsgával kapcsolatos „jogorvoslat”

 

Ezt a kérdést néhány mondat rendezi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (Nkt.) és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. r. (Korm. r.). A lényegesebbek, amelyek a jelen esetben a fenti eset (tényállás) megoldásakor irányadóak lehetnek.

 

Az érettségivizsga-bizottság, valamint a független vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (döntés) ellen a szülő, a tanuló – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a köznevelési feladatokat ellátó hatósághoz. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság által működtetett érettségi vizsga-bizottság döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a fellebbezés – a döntést követő öt napon belül – az oktatási hivatalhoz nyújtható be. A fellebbezést a köznevelési feladatokat ellátó hatóság, az oktatási hivatal három munkanapon belül bírálja el.[1]

 

Próbáljuk meg a fentieket lefordítani magyarra!

 

1. Ki fellebbezhet? (a szülő, a tanuló, de …)

 

A szülő, tanuló felsorolásból arra lehet következtetni, hogy mindketten.

 

Ugyanakkor a részletszabályokat tartalmazó Korm. r.[2] pontosítja a fellebbezők személyi körét, amikor kimondja, hogy

 

• a vizsgázó,
• a kiskorú vizsgázó szülője

 

a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést – a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve – nyújthat be az igazgatónak.

 

Ez a pontosítás fontos, mert számol azzal a reális lehetőséggel, hogy az érettségiző már betöltötte a 18. életévét, tehát már önállóan, saját jogán eljárhat az ügyei vitelében, nincs a törvényes képviselőjére szorulva.

Nincs annak persze akadálya, hogy a 18. évét már betöltő jogképes tanuló meghatalmazása alapján a szülő nyújtson be fellebbezést az ügyében, de ebben az esetben a szülő „csupán” jogi képviselőként, és nem a törvény erejénél fogva, törvényes képviselőként jár el.

 

Ebben az esetben természetesen szükséges a szülő képviseleti jogosultságának igazolása, vagyis az immáron nagykorú gyermekétől származó írásos meghatalmazás is, amelyből kitűnik,

 

• hogy milyen eljárásban,
• milyen terjedelemben,
• mely szervek előtti eljárásban

 

ad a tanuló a szülőnek meghatalmazást, vagyis megszabja a szülő – mint képviselő – „mozgásterét”.

 

A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba (két tanúval igazolva, hogy azt valóban az érintettek írták alá) vagy közokiratba (például közjegyző előtt, vagy a kormányhivatal előtt tett nyilatkozatuk írásba foglalásával) kell foglalni.

 

Amennyiben a szülő „megfeledkezik” arról, hogy az érettségiző gyermeke már nagykorú, s mint törvényes képviselő terjeszt elő fellebbezést, az érintett tanuló meghatalmazása nélkül, annak eredménye az lesz, hogy az az elbírálásra alkalmatlan beadványok sorsára jut, vagyis – az alkalmazandó jogi terminus technicus szerint – visszautasítják, érdemi vizsgálat nélkül.

 

Akkor jár el helyesen az iskola – és/vagy a kormányhivatal – helyesen, ha a meghatalmazás nélküli fellebbezés visszautasítása előtt a meghatalmazás pótlólagos becsatolására irányuló hiánypótlásra szólítja fel a szülőt, a hiánypótlás nem teljesítése esetére alkalmazandó jogkövetkezményre történő figyelmeztetéssel (visszautasítás).

 

 

2. Milyen határidőn belül fellebbezhetnek? (öt napon belül)

 

Az érettségivizsga-bizottság döntését követő öt napon belül. Abban az esetben is az érettségivizsga-bizottság döntésétől (osztályozásától) kell számítani az öt napot – és nem munkanapot! –, amely napon a vizsgabizottság a tanuló által egy másik intézményben tett rész érettségi vizsgájának eredményének ismeretében kialakította az érettségi vizsga végeredményét.

 

A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.[3]

 

Ez azt jelenti, hogy ha a tanuló vagy a szülő bármilyen okból elmulasztja a fellebbezés benyújtására nyitva álló öt napot, semmilyen körülmények között, semmilyen okra hivatkozással nem nyújthat be eredményes igazolási kérelmet, a fellebbezési határidő elmulasztása után már nem tehet semmit. Elvesztette a jogát a jogorvoslathoz.

 

3. Mire hivatkozással lehet – eredményesen – fellebbezni? (jogszabálysértésre hivatkozással)

 

Fellebbezni nemcsak úgy, mindenféle, jellemzően valós vagy vélt érdeksérelemre hivatkozással, hanem annak a konkrét jogszabálynak a megjelölésével lehet, amelynek a megsértésével hozta a vizsgabizottság a döntését, intézkedését, vagy amely szerint nem tett eleget intézkedési kötelezettségének.

A megjelölt jogszabályi előírásnak értelemszerűen „ráhúzhatónak” kell lennie az adott „tényállásra”, vagyis arra, amit a fellebbező kifogásol, vitat. Ezeken túl is csak akkor lesz eredményes a fellebbezés, ha a fellebbező által megjelölt jogszabályi rendelkezés (konkrét §) megsértése olyan lényeges, súlyos volt, amely valóban érdemi kihatással bírt a tanuló vizsgaeredményére.

 

4. Hová lehet fellebbezni? (az attól függ, ki hozta a döntést)

 

• Ha az az érettségivizsga-bizottság, valamint a független vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmaradása miatt íródott, a köznevelési feladatokat ellátó hatósághoz, amely az illetékes kormányhivatal.[4]
• Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság által működtetett érettségivizsga-bizottság döntése ellen nyújtottak be fellebbezést, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell azt továbbítani.[5]

 

3.5 A fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő (három munkanap)

 

A fellebbezést a köznevelési feladatokat ellátó hatóság, az oktatási hivatal három munkanapon belül bírálja el. Láthatjuk, hogy a fellebbezés benyújtására 5 napot biztosít a jogalkotó, annak elbírálására pedig 3 munkanapot.

Nem keverendő össze a kétféle határidő számítása! Az egyik napokban, a másik munkanapokban számolandó!

 

3.6 A fellebbezés felterjesztése (teljes körű iratanyaggal, nyilatkozattal)

 

Az igazgató a fellebbezést a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnak. A fellebbezéshez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.[6]

 

A fentiek szerint tehát az iskola igazgatójának – vagy az akként eljáró kormányhivatalnak – a fellebbezést először is figyelmesen el kell olvasni:

 

• Amennyiben azt az érintett személyesen vitte be az iskolába, és a fellebbezés nem teljesen világos, vagy az abban tett állítások bizonyításra szorulnak, mindenképpen célszerű a fellebbezőt alaposan kikérdezni, és a nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalni, annak hiányában a hallottakról utólag feljegyzést készíteni.
• Amennyiben a fellebbezése olyan állítást tartalmaz, amelynek beszerzése, ismerete fontos a fellebbezés elbírálása érdekében, úgy annak prezentálására (benyújtására stb.) fel kell hívni.

 

A rövid teljesítési határidőkre tekintettel szükség van az igazgató jó szervezőkészségére, netán a személyes varázsára stb. annak érdekében, hogy minden fontos kérdés dokumentált, igazolt legyen, vagyis rendelkezésre álljon majd a fellebbezés megalapozott elbírálásához.

 

 

Szerző: Dr. Vida Mária

A cikket részletesen a Joggyakorlat a közoktatásban kiadvány októberi kötetében olvashatja.

 

 

[1]              Nkt. 38. § (7) bek.

[2]              59. § (1) bek.

[3]              Nkt. 38. § (7) bek.

[4]              Lásd a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r. 38/A § (1) bek. a) pontja

[5]              Lásd a Nktv. 38. § (7) bek.

[6]              Korm. r. 59. § (2) bek.