Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Az iskolai kirándulásokkal kapcsolatos jogszabályváltozások – A veronai buszbaleset után

A 2017. januári veronai buszbaleset kapcsán átfogó felülvizsgálatot rendelt el a kormány a köznevelési, közlekedésbiztonsági, műszaki és foglalkozás-egészségügyi jogszabályok körében. A felülvizsgálatot – többek között – az ágazati törvény módosítása és új EMMI-rendelet megalkotása követte.

A módosításokat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról rendelkező 2017. évi LXX. törvény tartalmazza. (Kihirdetve: Magyar Közlöny 2017. évi 87. számában, 2017. június 09-én.) A módosítások – kevés kivétellel – a kihirdetést követő 8. napon, 2017. június 17. napján léptek hatályba.

 

Véleményem szerint fenntartóknak, munkáltatóknak, a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott munkavállalóknak, szülőknek és a tanulóknak is meg kell ismerniük azokat a szabályokat, amelyek betartása és betartatása talán segít abban, hogy hasonló tragédia a jövőben ne történhessen meg.

Tájékoztatásommal ehhez szeretnék segítséget nyújtani.

 

Az alábbiakban részletet közlünk a cikkből.

 

Photo: pixabay

 

Az Nkt. módosításai

 

Az Nkt. 4. §-ában található értelmező rendelkezések új 15a. ponttal egészültek ki. Az új pont a külföldi iskolai kirándulás fogalmát a következők szerint határozza meg:

 

Nkt. 4. §. 15a. külföldi iskolai kirándulás:

 

azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével,

a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus- vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett,

a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére irányuló,

térítésköteles kirándulás.

 

A módosítás 2017. június 17. napjától hatályos.

 

A 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében

 

  1. §. (1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.

 

A külföldi kirándulásnak nem szükséges az iskola pedagógiai programjában szerepelnie, attól függetlenül is megszervezhető. Eleget kell tenni azonban az Nkt. 4. § 15a. pontjában felsorolt valamennyi feltételnek.

 

A törvénymódosítás érintette az iskolai kártérítési szabályokat is.

 

A változásokat követően továbbra is főszabály maradt a vétkességre tekintet nélküli, úgynevezett objektív felelősség, amely alapján elmondhatók az alábbiak:

 

 

Figyelem!

Az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak

 

  • a tanulói jogviszonnyal,
  • a kollégiumi tagsági viszonnyal,
  • a gyakorlati képzéssel

 

összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

 

 

A kártérítésre a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

 

Az objektív felelősség („vétkességre tekintet nélkül”) lényege, hogy a kárfelelősség megállapításánál közömbös annak megítélése, hogy az iskolának, a kollégiumnak, a gyakorlati képzés szervezőjének gondatlan vagy szándékos magatartása vezetett-e a bekövetkezett kárhoz, elegendő az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője jogellenes magatartásának, a káreseménynek és a kettő közti okozati összefüggésnek a fennállta.

 

Az objektív felelősségből adódóan a kimentési okok rendkívül szűkösek: az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője csak akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (lényegében vis maior, például természeti csapás) idézte elő.

 

A károsult (a tanuló) kizárólagos önhibája a kártérítési kötelezettség alóli mentesülést eredményez. A bíróság az eljárásban vizsgálja a felek közrehatását a kár létrejöttében, ennek alapján állapítja meg az esetleges kármegosztás mértékét. Ez azt jelenti, hogy az iskolának a kárnak csak azt a részét nem kell megtérítenie, amelyet a károsult elháríthatatlan – és nem vétkes (szándékos vagy gondatlan) – magatartása okozott.

 

A törvénymódosítás eredményeként, új elemként a köznevelésről szóló törvény 59. §-a új (3a) bekezdéssel egészült ki, amely a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében a főszabálytól eltérő kártérítési szabályt vezetett be. Ez alapján ilyen esetekben a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.

 

Ez azt jelenti, hogy

 

  • a felelősség kérdésében vizsgálandó a vétkesség fennállása, valamint
  • szélesebbek az iskola kimentési lehetőségei: mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható (szándékos vagy gondatlan).

 

A szabályozás hátterében az a jogalkotói indok áll, hogy az iskola egy, az iskolaépületen kívüli tanulmányi kirándulás vagy egy külföldi kirándulás esetén sokkal kevesebb ráhatással bír az eseményekre, azok befolyásolására, sokkal több az előre nem tervezhető, nem látható körülmény, mint az iskola épületében történő felügyelet során, és mindez indokolja a kártérítési felelősség eltérő szabályának bevezetését.

 

A módosítás 2017. június 17. napjától hatályos.

 

Illustration of life insurance by Freepik

 

Fontos változás, hogy az ágazati törvény kötelezően előírja a tanuló részére szóló felelősségbiztosítás kötését.

 

Az Nkt. új 59/A §-a értelmében a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében – külön jogszabályban meghatározott – felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló. A felelősségbiztosítás megkötése nem a szülő, hanem az iskola vagy a szervező feladata.

 

A módosítás 2017. június 17. napjától hatályos.

 

Az iskolai kirándulásokkal kapcsolatos új elem az adatkezelési szabályok bővülése a határon túli kirándulásokkal kapcsolatosan. A módosítás nyomán az Nkt. 41. § (4) bekezdése új g) ponttal egészült ki:

A köznevelési intézménynek a tanulói adatok körében nyilván kell tartania azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt szervezett határon túli kiránduláson. Az Nkt. 9. § (4) bekezdése alapján ugyanis az általános és középfokú iskolák a hét–tizenkettedik évfolyamok valamelyikén kötelesek megszervezni a határon túli kirándulásokat. Ezeket a kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai iskolák. Az adatkezelési szabályok bővítése a kirándulásokkal összefüggő támogatások tervezése miatt szükséges.

 

A módosítás 2018. szeptember 1. napjától hatályos.

 

Szerző: Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária

A cikket részletesen a Joggyakorlat a közoktatásban kiadvány augusztusi kötetében olvashatja.

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet