Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A szülőkkel történő kapcsolattartás az iskolában

A szülővel az iskolának tartania kell a kapcsolatot, mely a szülői jogokból és kötelezettségekből vezethető le.

 

A szülőkkel történő kapcsolattartás az iskolában

 

A szülői jogokat és kötelességeket több sarkalatos törvény, többek között az Alaptörvény, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) határozza meg. Magyarország Alaptörvényének XVI. cikke szerint:

 

„(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.

 

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.”

 

A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. Ahhoz, hogy a szülők teljesíteni tudják kötelességeiket és élni tudjanak jogaikkal, az Nkt. konkrétan határozza meg feladataikat és jogaikat a köznevelés rendszerében. Nézzük meg röviden a köznevelési törvényben felsorolt szülői jogokat és kötelességeket, mely jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése elengedhetetlenné teszi a szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartást:

 

  •  szülő joga különösen, hogy személyesen vagy képviselője útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
  • Az Nkt. 72. §-a szerint a szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
  • A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét.
  • A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
  • A szülő joga, hogy kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és
    mint megválasztható személy részt vegyen.
  • A szülő joga, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.
  • A jogorvoslathoz való jog az Nkt. 37. § (3) bekezdése szerint.
  • A szülő joga, hogy írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított 15 napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a 15. napot követő első ülésen érdemi választ kapjon.

A felsorolásból látható, ahhoz, hogy a szülők élhessenek jogaikkal, az óvodának és az iskolának naprakész információkat kell biztosítaniuk számukra, és az intézmény működésének átláthatónak kell lennie, hogy a szülő be tudjon kapcsolódni a fenti jogainak gyakorlása során az óvoda/iskola életébe.

 

A szülőknek nemcsak jogaik, kötelezettségeik is vannak, mely kötelezettségeik teljesítése során szintén sokszor veszik fel az iskolával a kapcsolatot, hol szóban, hol írásban. A szülő kötelezettségeit rögzíti a köznevelési törvény 72. §-a, azonban e kötelezettségek szándékos vagy gondatlan nem teljesítése esetére nem itt határoz meg jogkövetkezményeket a jogalkotó, hanem egyrészt a szabálysértési törvényben, másrészt a Büntető Törvénykönyvben.

 

Ha a szülő az együttműködési kötelezettségének csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem tesz eleget, az intézmény jelzéssel élhet a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai számára. Tipikus probléma, ha egy gyermek pedagógiai szakszolgálati vizsgálatát javasolja az iskola és a szülő nem hajlandó gyermekét elvinni a vizsgálatra, holott kötelessége. A vizsgálaton való megjelenésre ma már a Tankerület kötelezi a szülőt.

 

A legjellemzőbb kapcsolattartási formák pedagógus és szülő között:

  • szülői értekezlet,
  • fogadóóra,
  • nyílt nap,
  • családlátogatás.

A személyes kapcsolattartáson kívüli lehetőség az üzenőfüzet, amely naprakész tájékoztatást nyújthat és az elektronikus kapcsolattartás különböző formái, mint amilyen az e-mail.

 

A szülőkkel történő elektronikus kapcsolattartás

A szülők ügyintézését megkönnyítendő fejlesztették ki a KAFFEE rendszert, mely lehetővé teszi bizonyos ügyek elektronikus elintézését. Az iskolai ügyek e-ügyintézésével egyes kérvényeket, nyilatkozatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszeren keresztül (a továbbiakban: KRÉTA) az iskolába. A jelenleg elérhető ügytípusok: beiratkozás, kiiratkozás, mulasztások igazolása, magántanulóság kérelme, felmentési kérelem, közösségi szolgálat igazolása, középfokú szakképzést nyújtó intézmények esetében gyakorlati képzőhely megadása tanulói szerződés feltöltésével, bizonyítvány- vagy törzslapmásodlat kérése.

 

A szülőkkel történő kapcsolattartás az iskolában

 

KRÉTA az intézmények számára – a hagyományos tanügyi és adminisztrációs funkciókon túl – többirányú kommunikációs csatornákat (feljegyzések, elektronikus üzenetek, faliújság bejegyzések,
e-ügyintézés, üzenetek és fájlcsatolmányok küldése) biztosít, és több olyan funkcióval is rendelkezik (pl. házi feladatok, kérdőívek), melyek eredményesen támogatják az online tanulási folyamatokat. A KRÉTA elsődlegesen tanügyigazgatási rendszer, nem a digitális oktatás támogatására alakították ki, de a rendkívüli helyzetben számos funkciója jól tudja támogatni az oktatást, valamint a tanárok és a szülők/tanulók közötti kommunikációt.

 

A szülőkkel való elektronikus kapcsolattartást segíti, hogy a szülők hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket. A digitális naplón keresztül üzeneteket, felhívásokat, kéréseket és értesítéseket küldhet az iskola a szülőknek.

 

Terjed – a pandémia miatt is – a szülői értekezletek online megtartása. Az online szülői értekezletek témái és a szülők igényei gyakran nem fedik egymást, kritikaként merül fel, hogy a tájékoztatás személytelen és egyoldalú, nem megbeszélés, hanem inkább csak közlés jellegű az értekezlet. A rendszeres részvételt nehezíti, hogy több szülőnek a szülői értekezlet időpontja nem felel meg, munkahelyi elfoglaltságuk miatt, bár az online szülőit rögzíteni lehet, így visszahallgatható.

 

Külön élő szülőkkel történő kapcsolattartás

Sokszor okoz gondot az iskoláknak az, ha a szülők elváltak vagy külön élnek, hogyan történik a tájékoztatásuk, melyik szülőnek mire van jogosultsága, ki kell-e nyomoznia az iskolának, hogy a szülők elváltak-e vagy külön címen élnek-e, illetve mi a teendő az iskola részéről a tanuló beíratásánál.

 

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mit jelent a szülői felügyeleti jog, annak megosztása, illetve melyek a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a szülői felügyelet magában foglalja

 

  • a kiskorú tanuló neve meghatározását,
  • gondozását, nevelését,
  • tartózkodási helye meghatározását,
  • vagyona kezelését,
  • törvényes képviseletét.

Válás, különélés esetén az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a gyermekfelügyeletet melyik szülő kapja.

 

Kérdésként szokott felmerülni az iskola intézményvezetőinél, hogy elvált szülők esetén hogyan kell tájékoztatni a szülőket a tanuló előmeneteléről. A Ptk. 4:174. §-a szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia, vagyis ez nem az iskola/óvoda dolga.

 

A Ptk. 4:167. §-a alapján a külön élő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A Ptk. 4:168. §-a szerint, ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.

 

Amennyiben a bírói határozat korlátozza valamelyik szülő jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések meghozatalában, úgy a jogaiban korlátozott szülőt csupán tájékoztatnia szükséges a másik szülőnek az iskolaváltásról. Amennyiben nem, úgy együtt kell eldönteniük azt a kérdést, hogy gyermekük melyik iskolába járjon. Ha nem tudnak közösen döntést hozni, a vitás kérdésben a gyámhatóság dönt.

 

Vagyis, ha vita merül fel a külön élő szülők között a gyermek iskolaválasztása kapcsán, a gyámhatósághoz kell fordulniuk, mely határozatot hoz az ügyben. A gyámhatóság határozatát bemutatva jelentkezhetnek gyermekükkel abba az iskolába, amit a gyámhatóság javasolt.

 

Ha többet szeretne olvasni a szülőkkel való kapcsolattartásról, illetve az iskola külső kommunikációjáról, ismerje meg IntézményVezetés sorozat legújabb kötetét, az Iskola hangja című hiánypótló kiadványt. 

 

Fizessen elő a sorozatra!

 

 

Kiemelt kép: People photo created by shurkin_son – www.freepik.com

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet