SNI-ellátás magán úton
SNI-ellátás magán úton
Legyen biztos tájékozódási forrása a 2023/24-es nevelési évben is az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadvány!
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szülő szabad intézményválasztási joga korlátozott a gyermek számára kijelölhető intézmények körére, melyekből a szülő a szakértői bizottsággal történő egyeztetés alapján választ a gyermek vizsgálatát követően.
Az ÓvodaVezetési Ismeretek áprilisi kötetében megjelenő SNI óvodás gyermek helyzetének jogszabályba ütköző megoldásai című írásunkban két jogesetet tekintünk át, mikor a köznevelési szereplők legjobb szándéka ellenére is jogszabályokba ütközően oldanak meg egy SNI gyermeket érintő óvodai helyzetet.
Az alábbiakban részletet közlünk az SNI óvodás gyermek helyzetének jogszabályba ütköző megoldásai című írásunkból. Azaz, megoldható-e az SNI-ellátás magán úton?
SNI-ellátás magán úton
Jogeset: A szülők és az óvoda közösen úgy állapodott meg, hogy az SNI gyermek szakértői véleménye szerinti fejlesztést az óvoda nem nyújtja, a szülő azonban magán szakemberekhez járatja gyermekét, melyet papíron igazol az óvodának. Az óvodavezető ragaszkodott az igazolásokhoz, hogy lássa, a gyermek tényleg részt vesz fejlesztéseken.
Mi a probléma a fenti helyzettel? Hiszen a felek megállapodtak egymással, mindegyiküknek megfelelő a kialakított szituáció, a gyermek is jár fejlesztésekre.
Óvodakötelezettség?
Az egyik probléma, az óvodakötelezettség teljesítése, mely ebben az esetben sérül. Az óvodakötelezettség egy SNI gyermek esetén úgy néz ki a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet[1] szerint, hogy a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága által szakértői véleményben kijelölt óvodába kell járnia a gyermeknek, és azt a fejlesztést kell kapnia, amit a szakértői vélemény előír. Maga a pedagógiai szakszolgálati intézményrendszer garantálja annak a fejlesztésnek a minőségét, színvonalát, szakmaiságát, melyet a köznevelésben dolgozó gyógypedagógusok végeznek.
A fejlesztőpedagógia és a gyógypedagógia területe számos részterületből tevődik össze, egy szakember számtalan kötelező továbbképzésen mélyíti ismereteit egy-egy részterületen. A magánszférában dolgozó fejlesztő korántsem biztos, hogy rendelkezik azzal a végzettséggel, mely az adott fejlesztési területhez elengedhetetlen. A szülő pedig olyan mélyen nem látja át a szakterületet, hogy meg tudja ítélni, a magánfejlesztő végzettsége illeszkedik-e gyermeke fejlesztési igényéhez. Fejlesztés és fejlesztés között óriási különbségek vannak. Természetesen az óvodában (vagy a szakszolgálatnál) történő fejlesztés mellett délutánonként magán úton annyi fejlesztésre viszik el a szülők a gyermeküket, amennyire csak szeretnék.
Tehát az óvodakötelezettségét a gyermek a saját érdekében – a szülei segítő közbenjárásával – csak a szakértői véleményben leírtak szerint teljesítheti. Ha a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben előírtakkal, akkor rendelkezésére áll jogorvoslati lehetőség a tankerületnél [15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 18. §], illetve felülvizsgálati út [15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 22–23. §] is a szakszolgálatnál. Ám azt nem teheti meg, hogy a szakértői véleményben foglaltakat nem hajtja végre, hogy gyermekét más óvodába viszi, vagy az óvoda által kínált fejlesztésekre nem járatja gyermekét.
Felülvizsgálati kérelem közvetlenül a vizsgálatot követően, mikor még nincs aláírt szakértői vélemény
A gyermek ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerül sor, ha az abban foglaltakkal a szülő egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye /tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központot tájékoztatni.
A szülő közvetlenül is indíthat írásban eljárást az illetékes tankerületi központnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Erre a szakértői vélemény kézhezvételétől számított 15 nap áll a rendelkezésére (szakértői vélemény felülvizsgálata) [15/2013. EMMI-rendelet 18. § (1)-(3) bekezdések].
A szülő az ezt követő időszakban is, miután már aláírta a szakértői véleményt, bármikor kérheti a szakértői vélemény felülvizsgálatát a szakértői bizottságtól.
Felülvizsgálati kérelem a következő vizsgálatot megelőzően, mikor már van aláírt szakértői vélemény
Ha a gyermek sajátos nevelési igényű szülői kérelemre felülvizsgálati eljárást folytat le.
A szakértői bizottság a szülő kérelmére azonban csak akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra (a 15/2013. EMMI-rendelet 23. §-a alapján).
Az óvoda ugyanúgy köteles végrehajtani a szakértői véleményben foglaltakat, ahogy a szülők. A szakértői vélemény végrehajtása a kijelölt óvoda számára is kötelező. Amennyiben az óvodavezetőnek nem áll rendelkezésére a fejlesztéshez szükséges szakember, a fenntartója segítségét kell kérnie, aki köznevelési szerződés kötése révén vagy utazó gyógypedagógusi hálózat szakembereivel megoldja az ellátandó fejlesztéseket.
Az óvoda is kérheti a szakértői vélemény felülvizsgálatát.
A gyermek nevelését ellátó óvoda a felülvizsgálati eljárást – nevelési évenként legfeljebb egy alkalommal – bármikor kezdeményezheti, amelyről – a felülvizsgálat szükségességének indokolásával – a szülőt tájékoztatni köteles. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében az óvodai kezdeményezésre történő felülvizsgálat lefolytatásakor a felülvizsgálat részeként, a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes napot a gyermek óvodai csoportjában hospitál, megfigyeléseiről feljegyzést készít, hogy a csoportban végzett tevékenysége közben figyelje meg a gyermek fejlesztendő területeit.
Ha az óvodában huzamosabb ideig nem áll rendelkezésre megfelelő végzettségű szakember vagy eszköz az SNI-ellátáshoz, azt szintén a fenntartónak kell jeleznie az óvodaigazgatónak, aki az alapító okirat módosításával kiveheti az ellátandó feladatok közül az adott SNI-ellátást. Így a pedagógiai szakszolgálat listájában a továbbiakban már nem fog szerepelni az óvoda mint potenciálisan kijelölhető intézmény.
A fenti jogesetben mindkét fél, mind a szülők, mind az óvodaigazgató figyelmen kívül hagyja a szakértői véleményben foglaltakat. Márpedig, aki a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakértői véleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, az szabálysértést követ el [a Szabs. tv. 248. § (2) bekezdés c) pontja alapján]. Az eljáró hatóság az illetékes rendőrség.
Az SNI-ellátás költségviselési kérdései
A fenti jogesetnek van egy költségviselési oldala is, mely hátrányos helyzetbe hozza a szülőket. A szülőknek térítésmentesen jár SNI gyermekük számára a köznevelési rendszerben történő fejlesztés. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) végrehajtási rendelete szerint az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (és az önkormányzati társulások) által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat óvodában az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN), a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás [229/2012. Korm. rendelet 33. §].
Azonban a példában lévő szülő saját pénztárcájából fizeti ki a gyermeke fejlesztéseit magán úton. Így anyagi hátrányba kerül, vagyis akár polgári jogi bíróságon igényelheti kára megtérítését, ahol az óvoda az alperes. A Polgári Törvénykönyv szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Akkor mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható, márpedig ebben a helyzetben ez kimenthetetlen (Ptk. 6:519. §).
A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadványunk júniusi kötetében olvashatják.
A rendelet elérhető: https://njt.hu/jogszabaly/2013-15-20-5H
