Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Óvodai szociális segítők az intézményekben – 2. rész

2018 szeptemberétől a család és gyermekjóléti központok feladatai bővültek az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységgel. A bevezetés közeli időpontja miatt még viszonylag kevés ismeretünk van a tevékenységről. A célokat értjük, de a gyakorlatban még sok minden nem egyértelmű, nem tisztázott, még nem indult el, nem alakult ki.

Az óvodai és iskolai szociális segítés eszköztára, módszertana támogatja a pedagógusokat, a gyerekeket és a szülőket a problémák mérséklésében, megoldásában, így a szociális segítő szakmai kompetenciája alapján a nevelő-oktató munka kiegészítője (nem helyettesítője). A szociális szakember bevonása a problémás helyzetek felismerésébe és megoldásába kiegyensúlyozottá teheti a köznevelési intézmény belső életét, segíti a gyermekek szocializációját, és javíthatja a teljesítményüket. – Dr. Tárnokiné Joó Ildikó írása

 

Az óvodai és iskolai szociális segítés eszköztárának megjelenési formái: 

  • csoportban végzett tevékenység
  • közösségi tevékenység
  • gyermekvédelmi tevékenységek koordinálása
  • egyéni tevékenységek

 

Csoportban végzett tevékenység keretein belül az óvodában:

  • gyermekek megfigyelése a csoportjukban, az óvodapedagógus kérésére,
  • csoportban végzett prevenciós, illetve fejlesztő tevékenység megszervezése (szituációs, érzékenyítő játék stb.),
  • ismeretterjesztések, beszélgetések szülőcsoportokkal,
  • szükség esetén érzékenyítés nevelőtestületi szinten,
  • az óvodapedagógusok ismereteinek bővítése az adott témában.

 

A csoportmunka fajtái:

  • prevenciós, edukációs munka a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére,
  • a hátrányos helyzetű, illetve a részképességekben lemaradó gyerekek felzárkóztatása (tájékoztató, önismereti, szociális készségeket fejlesztő),
  • tematikus, szabadidős kortárs közösségek támogatása,
  • utánkövetés, értékelés annak érdekében, hogy mennyire sikerült a kitűzött célt elérni.

 

Közösségi tevékenység

  • amennyiben szükséges, együttműködés az óvodában dolgozó szakemberekkel,
  • fogadónapok, elérhetőségek biztosítása a szülők részére az óvodában,
  • a gyermekvédelmi munka támogatása,
  • kérés esetén részvétel az óvodai rendezvényeken, a családok segítése a szabadidős programok megszervezésében.

 

Egyéni tevékenységeken belül

  • tanácsadás a szülőknek nevelési, életvezetési kérdésekben,
  • információátadás az elérhető szolgáltatásokról, jogokról, a szociális ellátás lehetőségeiről, segítésnyújtás ügyintézésben,
  • közvetítés az ügyben érintett személyek között,
  • krízisintervenció[1],
  • óvodapedagógusoknak konzultációs lehetőség.

Az egyéni segítést (tevékenységeket) kérheti az óvodai szociális segítőtől maga a gyermek, a szülő, a pedagógus, vagy más külső intézmény (pl.: család- és  gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ) is, de kezdeményezheti maga az óvodai és iskolai szociális segítő is, ha valamilyen problémát érzékel.

 

Az észlelt vagy jelzett probléma esetén az óvodai és iskolai szociális segítő megvizsgálja a probléma hátterét, ehhez információkat gyűjt a gyermektől, pedagógustól vagy szülőtől, esetleg egyéb intézménytől, szakembertől.

 

Amennyiben az óvodai és iskolai szociális segítő segíteni tud saját vagy a köznevelési intézmény keretein belül a probléma megoldásában, úgy a rendelkezésére álló eszközökkel (pl. tájékoztatás, tanácsadás, hivatalos ügyekben való segítségnyújtás, közvetítés szülő-gyermek, szülő-intézmény, gyermek-intézmény konfliktusban stb.) kezeli a kialakult problémát.

 

Az óvodai és iskolai szociális segítő nem végez esetkezelést, ezért amennyiben a probléma megoldása egy-két alkalmas tanácsadással nem kezelhető, delegálja a gyermeket/családot a kialakult probléma megoldása érdekében, a probléma jellegétől függően a család- és gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz, egyéb intézményhez, szakemberhez.

 

Ahhoz, hogy az óvodai szociális segítés megfelelő színvonalon történjen, fontos szerepe volt a bevezetés előtti szervező, előkészítő munkának. Már a megalapozott szükségletek és az igények felmérése során lehetőség nyílt a megfelelő, bizalomra épülő együttműködés megalapozására, a szolgáltatástervezés komplex átgondolására, megbeszélésére.

 

 

Az együttműködés keretei:

  • Az óvodai szociális segítő kapocs és információs csatorna az intézmény és a család- és gyermekjóléti központ, illetve az egyes családok és a gyermekjóléti szolgáltatások között.
  • Az óvoda kapcsolattartóján keresztül, aki általában az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt személy (tagóvoda-vezető, gyermekvédelmi felelős stb.), folyamatosan tájékoztatja tevékenységéről az intézményt. A kapcsolattartó feladata, hogy segítse az óvodai szociális segítő közösségbe történő bevezetését, beilleszkedését az adott óvodába. Tájékoztassa a problémás esetekről, az azzal kapcsolatos intézkedésekről. Indokolt esetben javasolt az óvoda értekezleteire, rendezvényeire, esetmegbeszéléseire meghívni a segítőt.
  • Az intézményszintű együttműködés érdekében a család- és gyermekvédelmi központ és a köznevelési intézmény vezetője (óvodaigazgató, óvodavezető) rendszeresen konzultálnak egymással, a szolgáltatás minőségét közösen értékelik.
  • Az óvodai szociális segítő hatékonysága attól is függ, hogy mennyire tudja magát pozicionálni az adott intézményben. Mennyire képes információkat átadni, jól kommunikálni az óvodavezetővel, az óvodapedagógusokkal és a szülőkel.
  • Mivel az óvodai szociális segítő munkája bizalmi alapon működik, elsődleges feladata az intézmény dolgozóival a jó munkakapcsolat kialakítása. Munkájának megtervezéséhez szükséges az óvoda jelzéseit, kéréseit figyelembe venni.
  • A szolgáltatási terv elkészítése előtt célszerű bevonni az adott intézmény pedagógusait, illetve indokolt esetben a külsős szakembereket (utazó gyógypedagógus, pszichológus, szakszolgálat emberei stb.).
  • Fontos még a közös munka megkezdésekor tisztázni, hogy az óvodai szociális segítőnek nem feladata az intézményvezető, a pedagógus vagy a külső szakember kompetenciájába tartozó feladatokat megoldania. Segítségére akkor van szükség, amikor a probléma kezelése során a szakember kompetenciáját meghaladó nehézség lép fel.
  • Az óvodai szociális segítő tisztában van azzal (a szereptévesztés elkerülése érdekében), hogy ő nem családsegítő, nem esetmenedzser. Tartós és hosszú távú gondozást nem végez, a gondozási folyamatban mint bevont szakember vesz részt.
  • Mint bevont szakember (észlelő- és jelzőrendszeri tag) konkrét feladatokat végezhet. Pl.: monitorozza a megfigyelt gyermek viselkedését, jelzi, ha változást észlel nála, bevonja a prevenciós, a szabadidős programokba, konkrét csoportfoglalkozást szervez, akár a szülők bevonásával.

 

Bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása az óvoda vezetőivel és munkatársaival

  • A család- és gyermekjóléti központ vezetője felveszi a kapcsolatot az ellátási területén lévő valamennyi köznevelési intézmény vezetőjével, és tájékoztatja arról a köznevelési intézményeket, hogy jogszabályi kötelezettség alapján a szolgáltatást az ő intézménye fogja nyújtani.
  • Tájékoztatás nyújtása a szolgáltatás kezdésének időpontjáról, valamint a személyi feltételekről, az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység célcsoportjáról és a célokról, valamint a szolgáltatási palettáról.
  • Tárgyalás megkezdése a tárgyi feltételek biztosításának tárgyában (iroda, bútorzat, infrastruktúra stb.)
  • Az óvodai és iskolai szociális segítő bemutatkozása a soron következő nevelőtestületi értekezleten, ahol a segítő szakember bemutatja az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység célját és feladatait.

 

 

A teljes írást az ÓvodaVezetési Ismeretek 2019 júniusi számában olvashatja.

 

[1]

[1] A krízisintervenció specifikus beavatkozás, mely a krízis oldásán túl a háttértényezők felderítésével is igyekszik foglalkozni.

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet