Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Óvodai ügyek az ombudsmannál

A cikket részletesen az ÓvodaVezetési Ismeretek 2022 januári kötetében olvashatja.

Dr. Sárközi Gabriella  

Az óvodai panaszok egy része eljut egészen az oktatásért felelős minisztériumig (jelenleg: Emberi Erőforrások Minisztériuma), azon belül is leginkább az oktatási ombudsmanhoz (Oktatási Jogok Biztosának Hivatala). Nézzük meg, melyek azok az ügytípusok, melyek minisztériumi szinten „landolnak”, és tanuljunk a panaszos felek által elkövetett hibákból!

 

A példákból jól látszik, hogy a panaszok döntő hányada elintézhető lett volna intézményen belül is, amennyiben a panaszkezelés gyakorlata jól lett volna kialakítva az óvodában. Szánjunk erre időt. A panaszkezelés útjáról és az ügyintézési határidőkről készítsünk szabályzatot. Amennyiben egy szülő tisztán látja, hogy mely kérdésével, mely panaszával kihez fordulhat, nem fog rögtön az oktatási minisztériumba levelet írni. Szánjunk időt a panasz körüljárására, a személyes találkozásokra, megbeszélésekre. Együttműködve a panasz intézményen belül megoldhatóvá válik, a konfliktus elsimítható. Ehhez már konfliktuskezelési szakember is segítségünkre lehet. Ne hagyjuk, hogy egy óvodai probléma kicsússzon a kezeink közül, és ’idegenek’, az óvodától messze, asztal mögött ülő jogászok foglalkozzanak vele.

Az oktatási ombudsmanhoz kerülő ügyekben látszik, hogy általában maga az óvoda bizonytalan egy kérdés jogi hátterét illetően, mely konfliktust gerjeszt. Érdemes egy felmerülő probléma megoldását mindig a hatályos jogszabályok átnézésével kezdeni. Amennyiben jogértelmezési probléma merül fel, akkor szakember segítségét kell kérni, a fenntartó jogászától tanács, vélemény kérhető az adott ügyben.

 

Részletek az írásból:

 

Csoportbeosztás

 

Az intézmények részére irányadó csoportbeosztásokra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kötelező. Az Nkt. 4. §-ának 23. pontja határozza meg az óvodai csoport fogalmát: a csoport az a legalább egy nevelési évre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből. Az Nkt. 51. § (4) bekezdése és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 20. § (11) bekezdése alapján:

 

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban – az óvodavezető dönt.

 

Egy óvodavezető az óvodai csoportokba történő beosztással kapcsolatban kérte az ombudsman tájékoztatását. Elmondása szerint egy székhelyen és hat telephelyen működik az óvoda. Az intézmény gyakorlata szerint azok a gyermekek, akik negyedik évben is az óvodában maradnak, esetenként átkerülnek egy másik telephely óvodai csoportjába, amennyiben az a telephely, amelyben addig biztosított volt a férőhelyük, nem tudja további egy évre ellátni a gyermekeket, akár létszámra vonatkozó, akár szakmai megfontoláson alapuló indokkal. Egy esetben a szülő sérelmezte gyermekének másik telephelyre történő áthelyezését.

Az óvodavezetőség az áthelyezés mellett azzal érvelt, hogy a másik telephelyen a csoportlétszám 13 fő, és minden gyermek a 4. évét tölti az intézményben, továbbá az egyéni bánásmód megvalósulását jobban biztosítottnak látják. A szülőt tájékoztatta az oktatási ombudsman az óvodavezető Nkt.-ben biztosított döntési jogköréről, továbbá arról, hogy a csoportokba történő beosztás az óvoda részéről nem jogi, hanem szakmai kérdés. Tekintettel arra, hogy az intézmény több telephelyen működik, a gyermek másik telephelye való elhelyezése nem érinti a gyermek óvodai jogviszonyát.[1]

 

Telephely: a székhelyen kívül működő feladatellátási hely.

Tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el.[2]

 

Pedagógushiány

 

Egy szülő az óvodai ellátással kapcsolatban kereste meg az oktatási ombudsmant, sérelmezve az óvodapedagógus-hiányt a településen működő egyházi fenntartású óvodában. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja az óvodai ellátást. Az Nkt. 74. § (1)–(2) bekezdései alapján az óvodai nevelésről, a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről a települési önkormányzat vagy társulása intézményalapítással és -fenntartással, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.

Az oktatási jogok biztosának nincs olyan eszköz a kezében, mellyel biztosítani tudná az egyházi fenntartásban lévő intézmény működéséhez szükséges feltételeket, a pedagógushiányt nem tudja orvosolni. Nem lehetséges olyan ajánlás megfogalmazása a fenntartó felé, mely megoldaná a kialakult helyzetet. Az egyházi fenntartásban lévő intézmény működésképtelensége esetén a helyi önkormányzatnak kell gondoskodni az óvodai ellátásról, és biztosítania kell azt az önkormányzat területén lakó összes gyermek számára az óvodai nevelést. Az önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén tudja ezen kötelezettségét teljesíteni.[3]

Egy másik szülői kezdeményezés szintén az óvodapedagógus-hiánnyal kapcsolatban kereste meg az illetékes országgyűlési képviselőt, polgármestert, és az oktatási ombudsman hivatalát is értesítették panaszukról. A megkeresés idejében már egyeztetés volt folyamatban a helyi megoldás kereséséről.[4]

 

 

Különleges bánásmód

 

Egy óvodavezető kereste meg az oktatási ombudsmant az óvodájába járó nehezen kezelhető sajátos nevelési igényű gyermekkel kapcsolatban. A gyermeknél autizmus spektrum zavart diagnosztizáltak, ám a szakértői bizottság véleményét az óvoda még nem kapta meg. A beadvány szerint az intézmény szakmai alapdokumentuma rendelkezik eme sajátos nevelési igénynek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, az érintett gyermek viselkedése azonban sérti a többi gyermek jogait, viselkedésével veszélyezteti a többiek épségét és a saját biztonságát.

Az ombudsman tájékoztatta az óvodavezetőt, hogy a szakvélemény hiányában a kialakult helyzet pontos megítélése nem lehetséges. A panasszal érintett sajátos nevelési igényű gyermek számára megfelelő intézmény kijelölése kizárólag a szakértői bizottság döntése lehet. Abban az esetben, ha a gyermek jelen óvodája a számára a kijelölt óvoda, úgy az intézménynek felügyeleti kötelezettsége körében kell biztosítania a többi gyermek biztonságos nevelését.

Az ombudsman tájékoztatta az igazgatót, hogy a helyzet változatlansága esetén, amennyiben úgy látja, hogy a gyermek nem a számára megfelelő intézményben nyert elhelyezést, a szakvélemény felülvizsgálatát kezdeményezheti a szakvéleményt kiállító szakértői bizottságnál.

 

A szakértői vizsgálat során a szülő köteles együttműködni gyermeke érdekében, amennyiben ezt nem teszi, erre a tankerületi központ kötelezheti. A nem együttműködő szülő gyermekét veszélyeztető magatartása miatt pedig az óvoda jelzéssel köteles élni a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézménynél.

 

Mindez azt jelenti, hogy az új szakértői vélemény elkészültéig és érvényessé válásáig az intézménynek el kell látni az érintett gyermek nevelését, és a felügyeleti kötelezettség keretében biztosítania kell a többi gyermek jogainak érvényesülését is. Amennyiben az új szakértői vélemény ezt az óvodát jelöli ki a gyermek számára – tekintettel arra, hogy a szakmai alapdokumentum szerint az óvoda rendelkezik a szükséges feltételekkel –, úgy az óvoda köteles gondoskodni az ellátásáról, annak fenntartója pedig köteles biztosítani azt, hogy a személyi, tárgyi feltételek az intézmény rendelkezésére álljanak.

 

Az írás teljes terjedelmében az ÓvodaVezetési Ismeretek januári kiegészítő kötetében olvasható.

Óvodavezetési ismeretek

 

[1] 399/2019/OJBIT iktatószámú ügy

[2] Nkt. 4. § 28. és 34. pontok

[3] 450/2019/OJBIT iktatószámú ügy

[4] 452/2019/OJBIT iktatószámú ügy

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet