Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Gyakorlati tippek az e-portfólió védéséhez

 

Szakmai beszélgetés az e-portfólió alapján

A beszélgetés résztvevői

  • a minősítésre jelentkezett pedagógus, aki előzetesen feltöltötte e-portfólióját és
  • a minősítő bizottság tagjai.

A bizottság tagjai a már előzetesen megismert e-portfólió alapján a hiányos információk kiegészítésére kérdéseket fogalmaznak meg írásban, amelyeket eljuttatnak a pedagógushoz, hogy ezek alapján irányítsák a szakmai beszélgetésre való felkészülést.

Ezek a kérdések olyan kiegészítő információkra vonatkoznak, amelyek az e-portfólió olvasása kapcsán nem voltak teljesen egyértelműek az olvasók számára – nem vizsgakérdésekre gondolunk.

 

A kérdések megválaszolása után a bizottság lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógus

  • indokolhassa állításait,
  • érvelhessen döntései és problémamegoldó elképzelései mellett,
  • bemutathassa szóban is pedagógiai nézeteit, szakmai elképzeléseit, gondolatait.

 

A pedagógus munkásságának bemutatásakor közvetlenül is reflektálhat a megkapott kérdésekre, de a beszélgetés nagyobb részében lesz alkalma ezekről kötetlenül is beszélni.

 

Csökkentheti a szakmai beszélgetés interaktivitását, a kötetlen beszélgetést, ha túl sok a pedagógushoz intézett kérdés.

 

A felkészülés az e-portfólióból szerzett információk alapján történik. Az e-portfólió előzetes értékelésének az a célja, hogy a szakértők információkat szerezzenek a minősülő pedagógus kompetenciaszintjéről. A bizottság által megfogalmazott kérdések megválaszolására a védés során van lehetőség. A szakmai beszélgetést az elnök vezeti.

 

  1. A védés menete

 

A védésre az óra-/foglalkozáslátogatás után kerülhet sor. Ezzel záródik le a minősítés helyszíni tevékenysége.

A védés teljes időtartama: 60 perc.

 

A védés során a pedagógus

  • 15 perces digitális bemutatóban (PPT) ismerteti mindazt, amit a legfontosabbnak tart szakmai fejlődése szempontjából és pedagógiai munkásságából. Lehetősége van arra is, hogy már a prezentáció során kitérjen a kapott kérdésekre. Ebben az esetben a digitális bemutatóra szánt idő megnövekszik;
  • reflektál az e-portfólió dokumentumai alapján kapott kérdésekre;
  • végül az e-portfólió dokumentumai és bemutatója alapján szakmai beszélgetést folytat a bizottság tagjaival.

 

PPT készítése

A 60 perces e-portfólió-védés része a 15 perces digitális bemutató. Ha valaki képes kötetlenül beszélni, akkor 1 diát általában 1 perccel számíthat, tehát kb. 10–13 dia fér bele ennyi időbe.

 

A digitális bemutató során a pedagógus

  • mutassa be pedagógiai céljait, a nevelésről vallott felfogását, szakmai fejlődésének útját, a fejlődést segítő és akadályozó elemeket, s elképzeléseit, terveit az elkövetkező időben!
  • elsősorban szakmai fejlődésére koncentráljon!
  • a prezentáció készítése során már ismeri a minősítők kérdéseit, azokra is reagálhat.
  • térjen ki az e-portfólió feltöltése után történt fontos eseményekre!

 

  1. A digitális bemutató lehetséges tartalmi elemei

 

A védés célja, hogy további információkat nyújtson a pedagógusról.

  • Szakmai fejlődés bemutatása: sarokkövek, szakmai szempontból különösen meghatározó események, sikerek (kudarcok és kérdések) a pedagógiai pályán
  • A pedagógus szakmai céljai, a nevelésről, oktatásról vallott felfogása
  • A pedagógiai munkásság legfontosabb elemei
  • Ami a portfólióból kimaradt, vagy amit tovább szeretne erősíteni, hangsúlyozni
  • Elképzelések, szakmai tervek, fejlődési utak

 

  1. A sikeres digitális bemutatóra való felkészülés

 

Önkontroll!

Melyek a sikeres bemutatóra való felkészülés elengedhetetlen lépései?

  • Az első dia meghatározó jelentőségű (kép, felirat, tartalom stb.).
  • Javasolt: Tartalomjegyzékkel kezdje mondanivalóját – mi az előadás struktúrája, miről kíván beszélni!
  • Több módon vigye magával a prezentációt! (CD, pendrive, „felhő” stb.)
  • Öltözékével is jelezze, hogy számára fontos bemutatón vesz részt!
  • Az idővel való gazdálkodást segíti, ha otthon, többször előadja a prezentációt!

 

 

Figyelem!

A sikeres munkához az alábbi ajánlásokat fontos betartani: 

  • Sok képet, sok szöveget ne tegyen egy diára! „1-7-7”-szabály: egy dián hét sor, egy sorban hét szó legyen maximum!
  • Ne használjon sok színt, a háttér és a felirat között erős kontraszt legyen!
  • Kerülje a piros-zöld (nehezen olvasható, színtévesztés) és piros-kék (más szín jelenik meg a monitoron, mint a kivetítőn) háttér-felirat variációt!
  • Felesleges hanghatások, zenék nem kellenek (zavaróak).
  • Ne használjon lassú animációt (például: betűnkénti megjelenés)!
  • Ne használjon kis méretű betűket, fontos, hogy a legkisebb betűméret 24-es legyen. A betűk legalább 25–30-as pontméretűek legyenek, és lehetőleg ne használjunk aláhúzást.
  • Ne olvassa fel a szöveget! A dián csak hívószavak, hívóképek legyenek!

 

A prezentáló elkerülendő hibái:

  • Olyan ábrát mutatni, amit maga az előadó sem ért.
  • Szó szerint felolvasni a dia tartalmát.
  • Túllépni a tervezett időt.

 

Ne feledjük, hogy a digitális bemutató nem cél, hanem egy eszköz, hogy érthetőbbé, látványban gazdagabbá tegyük a bemutatónkat.

 

A hallgatóság főleg ránk és a mondanivalónkra kíváncsi, ne legyen a digitális bemutató öncélú. Tartsuk szem előtt, hogy a minősítő bizottság nem a digitális bemutatót értékeli, hanem a pedagóguskompetenciákat. Számítógép alkalmazásának egyik lehetséges területe, amikor a számítógépet mint segédeszközt hívjuk segítségül annak érdekében, hogy az előadásunk vagy ismertetőnk során elhangzottakat szöveges, grafikus vagy multimédiás információkkal támasszuk alá.

 

A PowerPointban történő bemutatókészítés számos előnnyel bír a hagyományos eszközökkel szemben:

  • Az elkészített bemutatók eltárolhatók, módosíthatók, később felhasználhatók.
  • Rendelkezésre állnak a szövegszerkesztésnél megszokott eszközök és lehetőségek.
  • A prezentációs programok alkalmazásával csak akkor fognak a kivetítésen megjelenni a kívánt szövegek, amikor arra valóban szükségünk van, és a különböző speciális lehetőségekkel – gondoljunk a beúsztatott vagy animált megjelenítésre – még a figyelmet is jobban fel lehet kelteni.

 

Ha háttérként képet választunk, mindenképpen legyen köze a témához vagy a mondanivalóhoz. Elhalványított képen sötét színű szöveget alkalmazzunk, amennyiben a képet eredeti formában illesztjük be, akkor a „helyőrzőt” töltsük ki megfelelő színnel.

 

Már említettük, hogy ügyeljünk arra, hogy egy diára ne írjunk sokat.

 

Egy-egy dián egynél több mozgókép ne legyen, a váltások sebességét mindig állítsuk az előadás üteméhez.

 

Figyeljünk arra, hogy az első dia az üdvözlés, a második dia a tartalomjegyzék (miről kívánunk beszélni), valamint az utolsó dia az elköszönés legyen.

 

Számos előadás utolsó diáján a „Köszönöm a figyelmet” feliratot olvashatjuk. Az emberi kommunikációval foglalkozó kutatások azt mondják, hogy az első benyomás is nagyon fontos, de a végleges véleményt rólunk vagy előadásunkról az előadás utolsó pillanatai alakítják ki.

 

  1. A prezentációkészítés általános elvei

 

A sikeres prezentáció alapja a felkészülés:

  1. A felkészülés első lépése az adatgyűjtés. Több információval kell rendelkeznünk, mint amennyit a hallgatóság elé kívánunk tárni, ezzel el tudjuk kerülni azt a kellemetlen helyzetet, hogy az előadás közben vagy azt követően feltett kérdésekre nem tudunk válaszolni.
  2. Ha kellő tudásanyag birtokában vagyunk, akkor következő lépésként tanuljuk meg azt, amiről beszélni fogunk.
  3. Ne feledkezzünk meg felkészülni a szereplésre Gyakorolnunk kell különböző stílus- és kifejezésmódokat, retorikai elemeket. Ügyelnünk kell gesztusainkra, arckifejezésünkre.
  4. A felkészülést követően nekiláthatunk a bemutató elkészítésének. El kell döntenünk, hogy mennyi diát kívánunk felhasználni, azokon milyen elemek legyenek állandóak. A szövegeket, táblázatokat, diagramokat érdemes elkészíteni külön, ahonnan könnyedén áthelyezhetjük arra a diára, amelyikre szántunk.

 

A pedagóguskompetenciák értékelésének alapját: 

  • az e-portfólió anyaga,
  • a pótolt dokumentumok, valamint
  • a beszélgetésből szerzett információk együttesen képezik.

 

Az egyes kompetenciaterületek előzetes, az e-portfólió dokumentumai alapján történt értékelését a védés eredményeként meg is változtathatják a bizottság tagjai.

 

A portfólióvédési jegyzőkönyvet a bizottság elnöke elkészíti, majd a szükséges mellékletekkel együtt feltölti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe.

A jegyzőkönyv és a mellékletek eredeti példányát az intézmény őrzi, másolatát vagy elektronikus változatát a szakértő tárolja.

 

A védés végén a pedagógus összegző értékelést kap, azonban nem kap közvetlen visszajelzést, értékelést az eredményéről.

 

  1. Néhány gondolat a jó reflexióról

 

Reflexió: egy adott eseményre, tevékenységre utólagosan megfogalmazott elemző-értékelő gondolatok. A minősítés fontos funkciója, hogy a megvalósított folyamatokról információkat továbbítson a minősítők felé, s egyúttal képet adjon a pedagógus gondolkodásáról, arról, milyen érzékenységgel és tudatossággal kezeli tevékenységét. A reflektív pedagógusi magatartás a pedagógus szakmai fejlődésének fontos feltétele.

 

A reflexió a tapasztalatok, ismeretek és cselekedetek végiggondolását, elemzését jelenti.

A dokumentumban bemutatott pedagógiai tevékenység végiggondolását, elemzését.

A reflexió mutatja meg az olvasó számára az e-portfólió készítőjének gondolkodásmódját, azt, hogy mit miért tesz. Emellett lehetővé teszi a készítő számára saját pedagógiai gyakorlatának kritikus vizsgálatát is, ezzel segítve a szakmai fejlődést is.

 

 

A teljes cikk az ÓvodaVezetési Ismeretek című kiadványunk októberi számában jelent meg.

Óvodavezetési ismeretek

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet