Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Munkaügyi kérdések és válaszok decemberben – 2. rész

Válaszol: Dr. Selmecziné dr. Csordás Mária

 

Egy pedagógus kolléga azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy tudomása szerint munkavállalóként 7 nap szabadsággal ő rendelkezik, és szeretne élni ezzel a jogával a szorgalmi időszakon belül. Milyen jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmaznom? Teljesíthetem-e a kérését?

 

Válasz

 

Mt. 122. §

(1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) a munkaköri pótszabadságról és a szabadság kiadásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

  1. §

(1) A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra

  1. a) nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus,
  2. b) pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott pedagógus, valamint
  3. c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász

munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:

  1. a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
  2. b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
  3. c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

(3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.

(4) A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell.

Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

 

Az idézett jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával egyértelműen megállapítható, hogy azok betartása mellett a pedagógus is élhet az Mt.-ben szabályozott jogával, következésképpen 7 munkanap szabadságot kérelmének megfelelően akár a szorgalmi időben is ki kell adni számára.

 

 

 

Szükséges végzettség speciális tantárgyak oktatása esetében

 

Kérdés

 

Problémaként merül fel a tantárgyi modulok és komplex (több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított) tantárgyak tanításához szükséges végzettségű és szakképzettségű pedagógus alkalmazása.

Milyen előírások segítik az alapfokú művészeti iskolában a feladatellátást, ha nem sikerül megfelelő végzettségű és szakképesítésű pedagógust találni?

 

Válasz

 

Az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben olyan speciális, szabadon választható tantárgyak is megjelennek, illetve megjelenhetnek (pl. sakk, vízi jártasság stb.), amelynek megfelelő hazai felsőfokú képzés nincs. A meglévő szabályozás alapján nem lenne alkalmazható pedagógus a szóban forgó tantárgyak tanítására.

 

Választható lehetőségek:

 

Nkt. 98. §

(17) Az általános iskola 5–8. évfolyamán és az alapfokú művészeti iskolában a drámapedagógia tantárgyat tanítói és drámapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

 

Nkt. 99. § (18) bekezdés

Alapfokú művészeti iskolában az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, és vállalja, hogy a 98. § (14) bekezdés szerint elsajátítja a tantárgy tanításának módszertanát. E bekezdésben foglaltak szerint legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.

 

Nkt. 98. §

(14) Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a feladatot, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az adott tantárgy, tantárgyi modul vonatkozásában az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület, több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint

  1. a) a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy
  2. b) az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

 

További hasznos kérdéseket és válaszokat a Munkaügy a közoktatásban című kiadványunkban talál.

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet