Miért annyi a nyugdíj, amennyi?

Részlet a cikkből. A teljes írást a Joggyakorlat a közoktatásbab – Munkaügy a közoktatásban 2019 januári számában olvashatja.

1. Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása

2. A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározása

3. A nyugdíj mértéke

4. Az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idő

5. Egyéb, a nyugdíj összegét befolyásoló szabályok

6. Nyugdíjnövelés

7. Speciális nyugdíjnövelés

8. Nyugdíjemelés

Hetedik lépés. Az egyes naptári évek járuléktalanított kereseteinek nettósítása

A „járuléktalanítást” követően szintén évenként – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – azaz adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót, és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell.

A nettósítás szabályai nem azonosak a személyi jövedelemadó kiszámításának szabályaival, mivel azt bruttó kereset alapján kell meghatározni. A nettósítás a személyi jövedelemadó kiszámításához csak hasonlít, de egy elméleti nettó jövedelem, pontosabban csak egy számítási módszer.

A személyijövedelemadó-sávok táblázatos formában „A nyugdíj összegszerűségét meghatározó tényezők” című fejezet 4. számú táblázataként szerepelnek.

A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell az adóalap- illetve adókedvezményeket is.

A kedvezmények táblázatos formában „A nyugdíj összegszerűségét meghatározó tényezők” című fejezet 5. számú táblázataként szerepelnek.

Ha a nyugdíj összegének kiszámítása során az 1988. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket is figyelembe kell venni, akkor azokat a személyi jövedelemadó mértékével nem kell csökkenteni, mivel 1988. január 1-jét megelőzően nem volt személyi jövedelemadó.

Speciális szabályként a csökkentés után fennmaradó összeget tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadónak

• január 1-je és 2011. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén – a csökkentett összeg és ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével,
• január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén – a csökkentett összeg és a 2 424 000 forint feletti keresetrészre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.

Az ún. szuperbruttósítás folyamatát a 2010. évi példán mutatjuk be. A 4 darab kiválasztott évre a nyugdíjszámítás menete „A nyugdíj összegszerűségét meghatározó tényezők” című fejezet 6. számú táblázataként szerepel.

Tovább olvasnád? Rendeld meg a a Joggyakorlat a közoktatásban – Munkaügy a közoktatásban című kiadványunkat a képre kattintva és ehhez hasonló tartalmakat küldünk!