Az Ukrajnából menekült gyermekek óvodai és iskolai elhelyezése – Ingyenes e-bookok pedagógusoknak, intézményvezetőknek
Jogszabályi háttér és pedagógiai megközelítés
A háború elől menekülő és a környezetéből kiszakított ember komoly lelki terhekkel érkezik meg az új lakóhelyére. Mindenkinek nehéz a változást elfogadni, feldolgozni a veszteségeket, és hozzászokni az új körülményekhez – a kisgyermekek azonban fokozottan sérülékenyek. Ezért is fontos, hogy minél előbb bekerüljenek az életkoruknak megfelelő nevelési, oktatási intézményekbe. A most tapasztalható óriási humanitárius összefogás mellett szerencsére már a meglévő jogi szabályozás is biztosítja a zökkenőmentes befogadást.
Írásainkkal – amelyeket a rendkívüli helyzetre való tekintettel ingyenesen teszünk közzé – minden pedagógusnak szeretnénk segítséget nyújtani, hogy el tudjanak igazodni a váratlan helyzet jogi és emberi oldalának kezelésében.
Nézzük először, hogy mit mondanak a jogszabályok!
- A kettős állampolgárok magyarországi tanulói jogviszonya
A kettős állampolgár tanulók magyarországi tanulmányaik alatt a magyar állampolgárokkal azonos szabályok alá esnek, azaz esetükben magyar állampolgárságukból adódóan az Nkt. előírásait kell alkalmazni, és a köznevelést a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett vehetik igénybe, tehát minden köznevelési szolgáltatásra jogosultak, és utánuk állami normatíva, egyéb költségvetési hozzájárulás igényelhető.
- Külföldi állampolgárok magyarországi tanulói jogviszonya
Az Nkt. 92. § (1) bekezdése alapján a nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha
- menekült, oltalmazott, menedékes, a menedékjogról szóló törvény[1] szerint befogadott jogállású (az elismerési kérelem benyújtásától kezdődően);
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja (amennyiben a szülő és a gyermek 3 hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik);
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény[2] hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár mindaddig, amíg megfelel a fentebb meghatározott feltételeknek
- az óvodai nevelést,
- a kollégiumi ellátást,
- a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá
- ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri a gyermek, az iskolai nevelést-oktatást,
a tankötelezettség fennállása, továbbá a 18. életéve betöltése előtt megkezdett tanulmányok befejezéséig a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.[3] A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.[4]
A jogszabályok további részleteit ebben a cikkben olvashatja.
Milyen pedagógiai módszerekkel és emberi hozzáállással közeledjünk a menekült gyermekekhez és családokhoz?
A legkisebb gyermekek beilleszkedéséhez sajátos pedagógiai módszerek szükségesek. Az egyértelmű, hogy a befogadó óvodapedagógus kulcsszereplővé válik, hiszen ő tölti a gyermekekkel a legtöbb időt, sokoldalú tapasztalattal rendelkezik, és ő van folyamatosan kapcsolatban az adott családdal. Ugyanakkor az is fontos, hogy az intézmény valamennyi munkatársának (dadus, pedagógiai asszisztens, fejlesztőpedagógus stb.) emocionális hozzáállása is pozitív legyen.
Ilyenkor van igazán nagy jelentősége az egyéni bánásmódnak, a differenciált feladatadásnak. Szerencsés, ha van külön fejlesztőpedagógus is az óvodában, de a dadusok is sokat tehetnek, legalább a kezdeti időszakban.
Ehhez a nem könnyű feladathoz, munkához kívánunk segítséget, tanácsot adni a következő írásokban.
További kiadványainkat ajánljuk figyelmébe:
https://raabe.hu/termek/mindenben-anyanyelv/
[1] 2007. évi I. törvény.
[2] 2007. évi II. törvény.
[3] Nkt. 92. § (3) bekezdés.
[4] Nkt. 92. § (2) bekezdés.
