Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Átalakul az óvodai körzet fogalma – nem büntetik többé a fiktív lakóhelyeket

A lakcímkártyával való „trükközés” egyik legismertebb és legelterjedtebb módja az ún. „átjelentkezés” az óvodai beiratkozás végett. Ennek oka, hogy a köznevelési törvény alapján az óvodáknak először a saját körzetükbe tartozó 3 éves gyermekeket kell felvenniük. A szülők azonban gyakran a beíratás előtt megváltoztatják a lakcímet azért, hogy az általuk választott óvodába kerülhessen a gyermekük. A módszer persze szabálytalan, mégis gyakran élnek vele.

 

A helyzeten csavar egyet, hogy nem kötelező már a bejelentett lakcímen élni. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) módosítása szerint a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés nem lesz többé büntetendő.

 

Az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadványunk áprilisi kötetében részletesen is elolvashatja, mennyiben befolyásolja ez az óvodai körzet fogalmát. Tájékoztatásul előzetesen közreadunk egy részletet Dr. Sárközi Gabriella Az óvodai körzet írásából, amely részletesen szól a 2022. január 1-jétől életbe lépett új szabályokról. Többek között megtudjuk azt is, mit jelent ma az óvodai körzet, az életvitelszerű ottlakás; megismerhetünk különféle jogeseteket, valamint megismerhetjük, hogy minek kell szerepelnie az elutasító határozatban.

 

Lakóhely, tartózkodási hely

 

Az Országgyűlés megszavazta azt a módosítást[1], amely megváltoztatta a lakóhely fogalmát. E szerint:

Nem kell ténylegesen azon a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A lakóhelyből egyfajta kapcsolattartási cím lett, az ottélés mellett vélelem szól.

 

Az Nyvtv. 5. §-a szerint 2022. január 1-jétől:

(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

 

Szintén 2022. január 1-jétől az Nytv. 26. § (1) bekezdése szerint:

A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár[2] [4. § (1) bekezdés] köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított három munkanapon belül kell megtenni.

 

Szintén 2022. január 1-jétől az Nytv. 26. §-a a következő (5c) és (5d) bekezdéssel egészült ki:

(5c) Nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban.[3]

(5d) Ha a polgár a tartózkodási helyét bejelentette, a tartózkodási hely megváltoztatását, valamint a tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését köteles bejelenteni.

 

Az Nytv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

(1) Jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését, vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását.

(2) Ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.

 

Azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) nem lesz többé büntethető, ezért a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) is változott.

 

 

Megszűnt a „fiktív lakóhely” büntethetősége 

A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosult, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

A közbizalom elleni bűncselekmények közé tartozó közokirat-hamisítás bűntette új bekezdéssel bővült. Aki

a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, közokirat-hamisítás bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[4]

 

2022. január 1-jétől pedig ebben a bekezdésben az újdonság: nem valósul meg a c) pont szerinti bűncselekmény a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés vonatkozásában, amennyiben arra a szállásadó hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor.[5]

 

Azaz, ha a barátom lakcímeként be szeretné jelenteni az én címemet, holott nem itt kíván élni, megteheti, ha megengedem. Van ennek hatása az óvodai köretre? Nincs. Mert életvitelszerűen nem nálam lakik.

 

Az ÓvodaVezetési Ismeretek már sok-sok éve kíséri és segíti az óvodavezetők hétköznapi munkáját a jogszabályváltozásokkal, dokumentációval és az intézményvezetői feladatokkal kapcsolatosan.

Fizessen elő kiadványunkra, és évente 6 alkalommal elolvashatja az intézményét érintő változásokat!

 

Óvodavezetési ismeretek

 

 

[1] 2021. évi CXIX. törvény az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról 

[2] 4. § (1) a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és – azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára a 2007. évi II. törvény alapján nemzetgazdasági érdekből adott ki nemzeti letelepedési engedélyt – a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,

  1. b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek, amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,
  2. c) a 1993. évi LV. törvény 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és
  3. d) e törvényben meghatározott esetekben a külföldön élő magyar állampolgárok.

[3] Vagyis az a vélelem, hogy a bejelentett lakcímen lakik.

[4] Btk. 342. § (1) bekezdés

[5] Btk. 342. § (1a) bekezdés

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet