Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Az óvoda és a szülő kapcsolattartásának egyik formája: a szülői értekezlet

A szülői értekezlet is a kapcsolattartás egy formája, de sok esetben az óvónők a praktikus információk átadására használják. Olyan információk átadására, melyeket aztán kiírnak a faliújságra, vagy megosztanak a Facebook-csoportokban. Miközben remek fóruma a csoporton belüli sikerek megosztásának vagy a problémák megbeszélésének.

 

Ezen a közös beszélgetésen lehetne a csoport fejlődéséről beszélni, a gyerekek egymáshoz kapcsolódásáról és arról, hogy hol tartanak szeptemberhez képest. Mi történik, ha új gyerek érkezik, és mi történik akkor, ha valaki távozik.

 

Edukatív beszélgetésekre is lehetőséget ad: hogyan érdemes egyes nevelési helyzeteket kezelni, milyen életkori sajátosságok jelennek meg, és azokat hogyan lehet megsegíteni, mit tegyen a szülő a rosszul evő gyerekével, és mit tegyen akkor, ha nem szeret ismeretlen emberek közé menni. Mi az, ami a fejlődés velejárója, és hol van az a pont, ahol érdemes szakember segítségét kérni. Sok más, ezekhez hasonló témáról lehetne és szerintem kell is beszélgetni a szülőkkel ahhoz, hogy az óvónők munkája még hatékonyabb lehessen.

 

A szülői értekezlet is a kapcsolattartás egy formája, de sok esetben az óvónők a praktikus információk átadására használják. Olyan információk átadására, melyeket aztán kiírnak a faliújságra, vagy megosztanak a Facebook-csoportokban. Miközben remek fóruma a csoporton belüli sikerek megosztásának vagy a problémák megbeszélésének.

 

A fogadóóra egy remek lehetőség arra, hogy megfelelő térben, külön időt szánva egy témára, beszélgethessen szülő és óvónő. Lehet kérdezni és lehet reagálni. Az a jó, ha ezt nemcsak a szülő kezdeményezi, hanem az óvónő is. Az pedig még jobb, ha nemcsak a problémákra fókuszálva lehet beszélgetést kezdeményezni, hanem a pozitívumokról is. Vagy arról, hogy a gyereknek hogyan sikerült beilleszkednie a közösségbe.

 

Egy szülő számára minden információ csak segíti a későbbi együttműködést, és ez közvetve a gyermekre is hat.

 

Digitális világot élünk, ezért szinte általános lett a Facebook-csoportok létrehozása egy-egy óvodai csoport, intézmény esetében. Igaz, még mindig van, aki nem szeretne kapcsolódni a Facebookhoz – szíve joga –, de pedagógusként elengedhetetlennek gondolom, hogy a szakmai fejlődés része legyen. Az internet ugyanis az egyik leggyorsabb, legpraktikusabb kommunikációs csatorna napjainkban, ezért kár lenne lemondani róla.

 

 

Szülőként választhatunk, hogy hogyan jussunk információhoz, de ezért kizárólag mi vagyunk a felelősek, ha „elvi megfontolásból” nem vagyunk fent a Facebookon. Ha az óvodai csoport közös döntése – mondjuk „a többség dönt” elve alapján –, hogy legyen egy ilyen csoport, ahol az információt, fényképeket megosztják a csoport tagjai, és mi nem csatlakozunk, akkor egyéb úton kell utánajárnunk mindannak, ami ott zajlik. Óvónőként nagyon nehéz lenne azt követni, ki milyen fórumon szerepel vagy éppen nem. Az óvodai hirdetőtáblák azonban a fenti problémát sok esetben kompenzálják.

 

Azt, hogy a kommunikáció mindennek a megalapozója, az elindítója, a fenntartója, a végrehajtója, a lezárója. Bánjunk vele úgy, ahogy megérdemli, ahogyan megérdemeljük. Legyen ő ez elsődleges segítőnk, támaszkodjunk rá bátran. Ha ezt figyelembe vesszük, sokkal könnyebb dolgunk lesz.

 

További információk: Peer Krisztina: Ki kivel tart kapcsolatot?

Megjelent: Fejlődés és fejlesztés az óvodában. 40. kiegészítő kötet, 2018. augusztus. Raabe Klett Kft.

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet