Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Tervezés a bölcsődében

A kisgyermeknevelés területe olyan lendületesen változik, és kerül benne mind nagyobb hangsúly a nevelésre, hogy igen, kell beszélni arról, kinek, hogyan, mit tervezzünk, milyen elvek mentén? Akkor hát hogyan gondolkodjunk a bölcsődei pedagógiai munkáról, nevelői feladatokról és az ehhez kapcsolódó tervezésről.

 

A tervezés és annak megvalósítása egyaránt alkotó folyamat, mégis egészen más jellegű képességeket mozgósít a kisgyermeknevelőben.

 

Egy tevékenység megtervezése, hasonlatosan egy problémahelyzetre, arra vár, hogy megszülessen egy jól felépített, a gyerekek szükségleteit kielégítő, tudásszintjének megfelelő, őket részvételre motiváló terv, aminek a megvalósulása eredményesen képes támogatni a gyerekek fejlődését. A tervezés egy nagyon intenzív alkotómunka, ahol számos ötlet, lehetőség kavarog az ember fejében, és fokozatosan tisztul le racionális döntések meghozatalát követően.

 

A tevékenység/kezdeményezés vezetése interaktív folyamat, ahol az intuíció és az improvizálás képessége is jelentős szerepet kap. A kisgyermeknevelő személyisége, gondolkodási stratégiája, problémamegoldó stílusa befolyásolja, hogy milyen tervezési szokásai vannak. Ám tervezés nélkül nem lehet egyetlen kisgyermeknevelő sem hatékony, nem hozhatja ki önmagából, a helyzetből a legtöbbet. A tervhez, különösen a bölcsődések között, nem szabad mereven ragaszkodni, tudni kell az „itt és most” pillanatát megélni, a gyerekek reakcióját figyelni, például hogy mennyire vonzza őket a közös tevékenység, közös játék, mozgás, alkotás, mennyire köti le figyelmüket a mondóka, vers vagy dal, észre kell venni a játékfolyambeli megtapadásukat (mikor egy játékhelyzetből nem lépnek tovább), illetve mozgásos vagy mozdulatsor-repetícióikat (vagyis mikor beindul a belsőleg serkentett gyakorlási folyamat). Ezekre a kisgyermeknevelőnek reagálni kell, elfogadólag, támogatólag! Ugyanakkor a szeme előtt kell hogy lebegjenek céljai, tudatosan átgondolt fejlesztési koncepciója, játéklánca, megtervezett játékfolyama stb.

 

 

 

A tervezés során valós alternatív megoldások közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet, újabb és újabb változatokat kell alaposan átgondolni, keresve a legideálisabbnak tűnő megoldást. Például, hogy mivel motiváljon, hogyan alakuljon a játék dinamikája, hogyan valósuljon meg a lépcsőzetesség (egyszerűtől bonyolultabbig) elve. Szükség van a különböző megoldások végiggondolására azért is, mert a pedagógiai szituáció, amelyben elképzeléseinket meg akarjuk valósítani, igen komplex, bizonytalan, instabil. A várható történések több változatban való előzetes felmérése és a szituációkra adható válaszok számbavétele segít a rugalmas alkalmazkodásban, és lehetővé teszi az eredményes tevékenységet a különböző utak, kitérők ellenére is.

 

Itt fontos azt is megjegyezni, hogy az igazán tudatos kisgyermeknevelő a tevékenység végén képes utólag elemezni, értékelni munkáját, vissza tudja idézni, hogy a megvalósítás közben min változtatott/korrigált akár ösztönösen, akár tudatosan. Ezek a reflexiók nagymértékben segítik pedagógiai munkájának eredményességét.

 

Önkontroll!

A tevékenység megtervezése előtt a következő szempontok mentén lehet átgondolni a tartalmat:

 

  • A kezdeményezés céljának megvizsgálása. Ennek során vizsgáljuk meg, hogyan kapcsolódnak a célok a gyermekek meglévő tudásához, tapasztalataihoz.
  • Pszichológiai elemzés. A gyerekek életkori sajátosságai, a csoport sajátosságai alapján a kisgyermeknevelő megtervezi a motiválás módozatait, a differenciálás és individualizációk különböző lehetséges típusait, a lehetséges asszociációs hálót, az esetleges átvezető szövegeket, az élménynyújtás megteremtésének módszereit, eljárásait.
  • Nevelési szempontú elemzés. A tevékenység tartalmának elemzése ebből az aspektusból azt jelenti, hogy a pedagógus feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek a gyerekek komplex személyiségfejlesztését, magatartás-formálását segítik majd elő.
  • Didaktikai elemzés. A tevékenység didaktikai elemzése során a mit, miért, hogyan módjait gondoljuk végig.

A tevékenység írásbeli megtervezésének sok előnye van:

 

  • Segíti a gondolatok tisztázását és pontosítását.
  • A vázlat vizualizálása segít az emlékezésben, például mi után mit terveztünk és miért.
  • A leírt tervek a későbbiek során is használhatók az új objektív és szubjektív feltételeknek megfelelő változtatásokkal.
  • Különös jelentősége van a tervek írásban történő rögzítésének a leendő és a kezdő pedagógusok esetében, amikor a foglalkozás alatti szituációk bonyolultsága és a tevékenységvezetés alatti szorongás miatt nem képesek gondolatban átlátni az összefüggéseket, megjegyezni az egyes egységeket.

Figyelem!

Milyen egy jó kezdeményezés?
  • A tevékenység legyen minél vonzóbb a gyermekek számára, mert a legnagyobb kincs a fejlődés számára, ha önkéntes részvételen alapul, saját belső vágy, belülről fakadó érdeklődés ösztönzi a gyereket a részvételre.
  • A fejlődéstámogatás meg tudjon valósulni csoportos és egyéni szinten is. Legyen lehetőség folyamatos, sokszori gyakorlásra olyan játékos formában, hogy a gyermek ne fejlesztésnek, tanulásnak érezze. Ehhez lendületesen vezetett, változatos, sokszínű tevékenységek biztosítása szükséges, aminek során folyamatosan tudunk reagálni a gyerekek visszajelzéseire.
  • A közös játékkezdeményezés integratív irányítással, a gyerekek improvizációs készségének kihasználásával történjen.
  • Hordozzon komplexitást.
  • Hasson a gyerekek szépérzékére az igényes, változatos mozgásvilágával, a minőségi zenei-hangi tartalmával, az esetlegesen születő alkotások elismerésével.

A jó tevékenység nemcsak az írásbeli kidolgozáson múlik elsősorban, hanem a gondolatbeli előkészületen, a jól felépített játékterven.

 

Írta: Hegedűsné Tóth Zsuzsanna

 

megjelent a Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára kötetben.

 

Kiemelt kép: Canva

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet