Rumini – játékos feladatok az olvasmány feldolgozásához

 

A meseregény feldolgozása

Előkészítés

A bevezető órá(ka)t az iskolai vagy települési könyvtárban tartsuk! (Jó alkalom ez a hellyel, a légkörrel, a szolgáltatásokkal való ismerkedésre, s néhány játékos feladat az intézményben való
tájékozódást is segíti.)

 

1. Négy csoportban dolgozunk. Mindegyik csoport tíz percet kap, az a csapat kapja a legtöbb aranyat (ezek a társasjátéknál esetleg beválthatók), amelyik ennyi idő alatt a legtöbb könyvcímet és szerzőt gyűjti össze a megadott szempontok szerint.

 

a) csoport: Keressetek olyan regényeket, amelyek a címük alapján tengerésztörténetnek tűnnek, tengeri kalandokról, utazásról, kalózokról stb. szólnak.
b) csoport: Keressetek olyan ismeretterjesztő könyveket, amelyek a címük alapján a hajózásról szólnak!
c) csoport: Keressetek olyan regényeket, meseregényeket, melyeknek a címük alapján szerintetek van egér szereplője.
d) csoport: Keressetek olyan ismeretterjesztő könyveket, amelyek a címük alapján egerekről (is) szólnak!

 

Mindegyik csoportra vonatkozik: Nem a fülszöveg, a tartalomjegyzék, hanem csak a cím alapján keresgélünk, esetleg találgatunk!

Megjegyzés: Nagyon fontos a feladat megbeszélése, ne csupán számoljuk össze, melyik csapat nyert.

• Kérdezzük meg, melyik könyvet ismerik, ha bizonytalanok a megoldásban, nézessünk utána a gyerekekkel, jól tippelték-e a témát.
• Beszéljünk arról, hol volt érdemes keresgélni. (Egeres regények nyilván elsősorban a gyerekkönyvek között vannak, a szakkönyvek egy helyen találhatók stb.)
• Beszéljünk arról, találtak-e olyan írót, akinek több regénye, szakkönyve is van adott témában. (Ilyenek lehetnek Dékány András tengerészregényei.)
• Megvitathatjuk azt is, hogy mennyire tartalmazza a könyv címe a történetet. Mi a jelentősége a címnek?
• Van-e olyan könyvcím, amelyet megváltoztatnátok, hogy felhívóbb legyen?
• Állítsunk össze egy „toplistát” a legjobbnak tartott könyvcímekből. Érdemes arról beszélni, hogy melyik csoportnak volt könnyebb dolga. (Ez sok mindenen múlik, például a helyi könyvtár ellátottságán is. De valószínűleg a szakkönyvek között könnyebb keresgélni, hiszen a hasonló témájú könyvek egy helyen vannak.)

 

2. Vegyünk le néhány tengerészregényt a polcról! Írjátok le, milyen a borító, mi/ki szerepel rajta. Ha többet is megnéztetek, állapítsátok meg, vannak-e sajátosságok, amelyek e műfaj könyveinek külső tulajdonságaiban közösek.

 

3. A fantáziánkat hívjuk segítségül ehhez a játékhoz. Csukott szemünket adott jelre kinyitjuk, és mint egy fényképen, „keretezzük be” a valóság egy részletét. Fókuszáljunk a „fénykép” közepére, egy tárgyra. (Ez lehet akár egy növény levelének erezete is.) Keltsük életre azt a tárgyat, amelyikre fókuszálunk! Találjuk ki a történetét! Fontos: legyen eleje és vége a mesénknek.

 

Megjegyzés: A tárgyak között lehet fakéreg, fénykép hajóról, kis hajómodell, egérbáb, tengerészsapka, távcső – olyanok, amelyek kapcsolódnak a regényhez. A feldolgozás során később
visszautalhatunk egy-egy általunk kitalált mesére.

 

4. Három-négy csoportban dolgozunk (osztálylétszámtól függően, ideálisan 5-8 tanuló van egy csapatban). Mindegyik csoport találjon ki egy hőst, aki egy tengerészregényben szerepelhetne. Találjátok ki a nevét, a külsejét, a múltját, a problémáit, az örömeit, a céljait. Milyen konfliktusba keveredne a hősötök? Ha állatfigura lenne, milyen állat lenne?

 

 

A fejezetekhez kapcsolódó, további játékos feladatokat talál Gombos Péter és Tolnai Mária e-bookjában:

 

Kiemelt kép: Texture photo created by freepik – www.freepik.com