Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Óvodás korú kisgyermekek iskolára való felkészülésének segítése otthon

Különös tekintettel a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek – Csuka Veronika, gyógypedagógus írásából közlünk részletet.

 

Jelen helyzetben sok óvodás korú gyermek tölti kényszerűen otthon az időt. A szülőkre hárul az a feladat, hogy iskolába készülő gyermekét felkészítse az első osztályra. Milyen készségekkel kell rendelkeznie ehhez egy gyereknek? Milyen készségek fejlesztésével segíthetjük elő, hogy az iskolai évek zökkenőmentesebbek legyenek? Gyógypedagógus szerzőnk ehhez ad ismereteket, tanácsokat és fejlesztési ötleteket. A cikkhez letölthető kiegészítéseket is talál honlapunkon.

 

Gyógypedagógusi munkámban az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése adja a legtöbb örömöt és szakmai sikerélményt.

 

A fejlesztés során nem elég, ha csak a kisgyermekkel foglalkozunk. A legjobb munkatársaink a szülők. Ők azok, akik az első levegővételtől kezdve, szerető gondoskodásukkal, odaadó figyelmükkel végig kísérik gyermekük növekedésének minden mozzanatát. Éppen ezért, ha valamilyen eltérést tapasztalnak, kétségbeesetten kérik a szakemberek segítségét. Ha beavatkozás szükséges, akkor megkezdődik az egyik fejlesztőtől a másikig való rohangálás, mely gyökeresen megváltoztatja a családok életritmusát. Akkor sem más a helyzet, ha olyan terápiát javasolnak a szakemberek, melyek home tréning formájában is végezhetők. Ebben az esetben, a túlzott megfelelési vágynak köszönhetően, sérülhet a harmonikus anya-gyermek kapcsolat. 

 

Ha belegondolunk, nem volt ez mindig így. A rohanó életritmus, és az anyáknak az a törekvése, hogy ki tudjanak bontakozni a hivatásukban, teljesen átformálta a hagyományos családi-otthoni hátteret. A gyermekek egész életükben emlékeznek arra, amit otthon gyakoroltak. Az óvodapedagógusok kedvéért is sok mindent megtesznek, de az nem helyettesíti a családban átélt meghitt, kreatív pillanatokat.

 

„Valahányszor, amikor empatikusan fordulunk gyermekünkhöz, a felszabaduló boldogsághormonoknak köszönhetően olyan idegpályák épülnek ki az agyában, melyek fokozzák az alkotókedvét, megalapozzák a szociális képességeit, segítik a helyes viselkedési formák, és a társaival való együttérző bánásmód kialakulását” ( Educational Psychology Today)

 

Ebben a rendkívüli időszakban különös jelentősége van az empatikus törődésnek. Az óvodapedagógusok, és mi, gyógypedagógusok is mindent megteszünk, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez. Nagyon hamar kiépítettük az online kapcsolattartás különböző formáit. Rendszeresen levelezünk a szülőkkel, hogy nyomon kövessük az otthoni felkészülést. Ha csak tehetjük, online fejlesztő órákat tartunk vagy kisfilmeket készítünk, melyekben bemutatjuk a szülőknek és a gyermekeknek az egyszerűen megvalósítható gyakorlatokat. A digitális technikákban jártas gyógypedagógusok idejük nagy részét azzal töltik, hogy egyedi, személyre szabott fejlesztőanyagokat készítsenek például a LearningApps, a Tiny Tap, vagy más hasonló alkalmazások segítségével.

 

A papír alapú gyakorlást is fontosnak tartjuk, ezért nagyon sok feladatlapot küldünk a szülőknek. Akik otthon nem tudnak nyomtatni, azok számára megszerveztük a „feladat kiszállítást”. Így biztosítjuk a megkezdett fejlesztés töretlen folytatását.

 

Örömmel tölt el minket, amikor olyan fotókat, vagy kisfilmeket kapunk a szülőktől, melyeken látszik a közös eredményünk: a gyermek ügyes feladatvégzése, vagy az alkotókedvének kibontakozása.

 

Bármikor készek vagyunk a szülők gondjait meghallgatni, és tanácsokkal ellátni őket.

A gyermekkel való otthonlét sok türelmet, kreativitást és találékonyságot igényel, ezért a drámai változások során tanácsos szem előtt tartanunk néhány dolgot:

  • Nehéz megmagyarázni a gyermekeknek, hogy miért nem járhatnak közösségbe, miért nem mehetnek a kedvenc helyeikre, hiszen nincs nyári szünet, nem utaznak el nyaralni. A gyerekek erőteljesebben érzik a nonverbális stresszt és szorongást a világban, ezért a vele töltött hosszú hetek alatt a szülők mindig maradjanak nyugodtak és pozitívak.
  • Tegyünk meg mindent önmagunk jólléte érdekében! Ha korábban ébredünk, sétáljunk egyet a háztömb körül, igyunk meg még egy kávét, nézzünk meg egy jó filmet, olvassunk, vagy telefonozzunk, amíg a gyermek alszik.
  • Gondolkodásmódunk és viselkedésünk nagyban befolyásolja, hogy gyermekük miként fog alkalmazkodni ehhez a jelentős változáshoz. Az átállást megkönnyíthetjük a biztos hátteret adó, mindenki számára megfelelő napirend kialakításával.
  • Sokat jelent a gyermeknek, ha őt is bevonjuk a napi teendők ütemezésébe, hiszen így érzi, hogy építünk a véleményére, tehát fontos a szüleinek. Érdemes képes napirendi kártyákat vagy beállítható napirendet készíteni, hogy láthatóvá, érzékelhetővé tegyük a számukra még elvont, megfoghatatlan időbeli sorrendet.[2]
  • Iktassunk be rendszeres pihenőidőt, melyet a gyermekek kitölthetnek az önkiszolgálást segítő tevékenységekkel, öltözködéssel, kézmosással, fürdéssel, fogmosással, evéssel, szabad játékkal.
  • Kikapcsolódásként a gyermek nyugodtan ülhet akár a képernyő előtt is. Ezzel lehetővé tesszük számára, hogy egyedül feltöltődhessen.[3]
  • Alakítsuk ki a gyermek „munkahelyét”. Legyen saját kuckója, külön asztallal, székkel, ahol rajzolhat, festhet, ragaszthat, vághat vagy bármilyen tevékenységet végezhet, amelyben örömét leli. Ezáltal később is szívesen fog ott tanulni, házi feladatot írni.
  • Használjunk ki minden lehetőséget arra, hogy megalapozzuk gyermekük önállóságát, a késsel-villával evéstől kezdve az önálló wc-használatig, vagy cipőfűzésig.[4] Fontos az iskoláskori alvási szokások kialakítása is.
  • Amikor a gyermeknek kérdése, vagy közlendője van, mindig forduljunk felé, és figyelmesen hallgassuk meg, így megerősödik a bizalmi kapcsolat.
  • Próbáljuk az együtt töltött időt meghitt pillanatokkal felejthetetlenné tenni. Minél többet olvassunk összebújva gyermekünkkel, játsszunk, alkossunk együtt önfeledten.

 

De nézzük pontosan milyen játékokat is játszhatunk otthon a gyermekekkel!

Fejleszthetjük az érzékelést, a nagymozgásokat, finommozgást, a szabálykövetést, és persze az önállóságot, önkiszolgálást is. Most kiemelten a finommozgásokat fejlesztő otthon végezhető játékokat nézzük meg közelebbről:

A finommotoros képességek fejlesztése azért fontos, mert megalapozzák az írást, és segítik az önkiszolgálási tevékenységeket. Gondoljunk csak a cipőfűzésre, vagy a gombolásra.

 

1. Gömbölyítés, sodorgatás

Nagyon szórakoztató tevékenységeket tervezhetünk például Play-Doh, vagy bármilyen másfajta gyurmával, miközben erősödnek a kisgyermek kézizmai, és ügyesednek az ujjai. Gömbölyítheti, sodorgathatja a gyurmát, a hosszú kígyókból formázhat állatokat, szívecskét, vagy bármi mást. A gyurmában is elrejthetünk apró tárgyakat, melyeket meg kell találnia a gyermeknek.

 

2. Matricák ragasztása pontokra

Másik egyszerű tevékenység, amelyhez nem kell más, csak papír és különböző matricák: tetszés szerinti alakzat, vagy szám, esetleg betű körvonalát jelezzük pontokkal, és kérjük meg a gyermeket, hogy minden pontra tegyen matricát. A végeredmény nagyon szép lesz!

 

3. Színezés, könnyítéssel

Gyakoroljuk a vonalon belüli színezést. Ez igazán sok türelmet igényel a gyermektől, és tőlünk is. Segít, ha a vonalakat megvastagítjuk fekete zsírkrétával, vagy vastag filccel. A vonalak sötétítésével és vastagításával a gyermek jobban érzékeli színezendő forma határait. A zsírkréták apróra törésével pedig könnyebben kialakíthatjuk a helyes ceruzafogást színezés közben.

 

4. Vágás ollóval

Az olló helyes használatának tanítását ne papírvágással kezdjük. Eleinte daraboljon a gyermek szalmaszálat, szívószálat, gyurmakupacot, vagy bármilyen puhább anyagot.

 

5. Szögelés

Használhatunk hozzá elhasznált vágódeszkát, és lehetőleg játékkalapácsot, ha a gyermek még ügyetlenebb.

 

6. Csavarozás

A kalapáláshoz hasonlóan, szintén remek szórakozást nyújt a különböző méretű csavarok párosítása, és összetekerése. Hasznos játék a ceruzafogás előkészítésére. Hasonló mozdulatot végez a gyermek, amikor színes csipeszeket rögzít egy papírlapra.

 

7. Kukoricacsutka tekerése

A kukoricacsutka amellett, hogy számtalan ötletet rejt magában, még különös érzést is ad a gyermeknek, mert csiklandozza, masszírozza a tenyerét. Ha rögzítünk rá hosszabb fonalat, melynek másik végére felkötünk apró figurát, máris kezdődhet a játék! Ahogy a gyermek elkezdi vízszintesen forgatni a csutkát, és a fonalat feltekerni rá, a játékfigura mozgásba lendül. Ha ketten vannak, még versenyezhetnek is, ki tudja hamarabb a lábához juttatni a felkötött autót, babát, vagy bármit.

 

A teljes cikk az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk nyári kiegészítő kötetében olvasható teljes terjedelmében. További hasznos információért, módszertani ötletekért fizessen elő az alábbi linkre kattintva:

Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés

 

[2] Az online mellékletekben olyan napirendóra található, melyet a gyermekek saját maguk be tudnak állítani, előre jelezve a soron következő napirendi tevékenységüket.

[3]https://www.autismparentingmagazine.com/autism-skills-on-coronavirus-crisis/?utm_source=ActiveCampaign&utm_medium=email&utm_content=Autism+Parenting+Magazine+stands+with+you&utm_campaign=COVID+19+Email+to+non-buyers++unengaged

[4] A kiadványunk termékoldalán található, letölthető és kinyomtatható matricagyűjtő lap segítségével jól ösztönözhetőek a gyermekek az önállóságra. Ha valamit önállóan elvégez, azért matricát kaphat!

 

 

Kiemelt kép: Card photo created by freepik – www.freepik.com

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet