Közoktatás, szakképzés: Jár-e díjazás rendkívüli szünet elrendelése esetén?
írta: Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
munkajogász
vezető jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró
Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? Mikor járhat betegszabadság és táppénz?
A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket azzal kapcsolatban, hogy járvány idején mit kell tennie a munkáltatóknak.
Mit tehet a munkáltató?
- Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést, ha a munka jellege ezt megengedi és a technikai feltételek biztosítottak.
- Illetve szabadságra is küldheti a munkavállalókat, azonban egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben a Munka törvénykönyve szabadság kiadására vonatkozó szabályait nem mindig lehet betartani.
Ki rendelhet el rendkívüli szünetet?
Köznevelési intézményben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
30.§ (5) bekezdés
Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,
a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,
b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal
rendkívüli szünetet rendel el.
Szakképzési Intézményben
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.) a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
111. §
Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a szakképző intézmény működtetése nem lehetséges,
a) a szakképző intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató,
b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző, a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a szakképzési államigazgatási szerv rendkívüli szünetet rendel el.
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet átmenetileg felfüggesztette a fenti szabályok alkalmazását, és a Kormány hatáskörébe vonta a rendkívüli szünet elrendelését.
4. § E rendelet hatálybalépésétől (2020.03.12.)
c) az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal NEM rendelhet el.
Bár a Kormányrendelet a szakképzési intézményeket nem nevesíti, a felfüggesztés indokára, és az EMMI köznevelési államtitkársága kérdésünkre adott tájékoztatására tekintettel a tilalom a szakképzésben is érvényes.
Jár-e díjazás?
A munkavállaló mentesülhet-e a munkavégzés alól – illetve a munkáltató köteles-e mentesíteni, és jár-e ilyen esetben munkabér –, ha nem tud munkát végezni például azért, mert az iskolát bezárják.
Betegszabadság, táppénz
- Ha az alkalmazottat már diagnosztizálták a betegséggel, vagy hozzátartozó ápolására szorul, a betegszabadságra és táppénzre jogosult.
- A hatósági elkülönítés – amit a tisztiorvos rendelkezése alapján a háziorvos állapíthat meg – szintén táppénzre jogosít.
- A munkáltató által elrendelt vagy önkéntes karantén esetén nincs táppénz.
- Ameddig csak a fertőzés lehetősége, gyanúja áll fenn, addig nem jár sem betegszabadság, sem táppénz.
Illetmény, munkabér
Munkavégzés hiányában az Mt. alábbi rendelkezései nem adnak lehetőséget a díjazásra:
Mt.146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti.
Mt.55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.
Az Mt.146. § (2) bekezdése azonban ez utóbbi esetben a munkáltató és a munkavállaló megállapodására bízza a díjazást.
(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.
Mi lehet a megoldás?
Jogi álláspontom szerint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) következő szabályainak alkalmazása a legalkalmasabb.
Vhr.30. § (3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok.
A rendkívüli szünet – bár rendkívüli – de szünet, és tanítás nélküli munkanap is. E szabályok alkalmazásával az érintett pedagógusok illetményük, munkabérük kifizetésére jogosultak.
Az egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében azonban feltétlenül meg kell állapodni!
Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.
Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
Budapest, 2020. március 13.
Bővebb információkat szeretne a témában?
Rendelje meg Joggyakorlat a közoktatásban – Munkaügy a közoktatásban című, folyamatosan frissülő kiadványunkat!
