Coaching eszközök a bölcsődei környezetben

Coaching eszközök a bölcsődei környezetben

A coaching szemlélet nemcsak módszer, hanem hosszú távon formáló vezetői attitűd, amely erősebb csapatot és kiegyensúlyozottabb bölcsődei működést eredményez. Cikkünk a coaching szemlélet bölcsődei környezetben való alkalmazásáról szól, amely a támogató, bizalmi légkör kialakítását segíti elő. Rámutat arra, hogy a coaching nem irányítás, hanem partnerségen alapuló folyamat, amely erősíti a munkatársak autonómiáját és felelősségvállalását.

A modern vezetéstudomány egyik kiemelkedő irányzata a coaching szemlélet, amely nem csupán a gazdasági szférában, hanem a nevelési-oktatási intézményekben is egyre nagyobb jelentőséget kap. E szemlélet a bölcsődei vezetésben különösen releváns, hiszen a kisgyermeknevelők és a bölcsődei dajkák mindennapi munkája közvetlenül hat a gyermekek jóllétére, így a támogató és bizalmi légkör nemcsak a munkatársak szakmai önállóságát növeli, hanem stabilabb, nyugodtabb környezetet teremt a gyermekek számára is.

A coaching szemléletű vezetés egyik legfontosabb hozadéka, hogy a munkatársakat önállóságra, kreativitásra és belső motivációra ösztönzi. A vezető így nem csupán feladatok kiosztója és ellenőrzője, hanem fejlesztő és inspiráló szereplő, aki képes a közösséget egy közös cél felé mozgósítani. Mindez a bölcsődében azt eredményezi, hogy a munkatársak nem pusztán végrehajtói a vezető döntéseinek, hanem aktív alakítói a szervezet működésének, ami erősíti elköteleződésüket és felelősségvállalásukat. A vezető szempontjából mindez hosszabb távon a mindennapi „tűzoltás” csökkenését is jelenti, hiszen a munkatársak fokozatosan képessé válnak önálló döntések meghozatalára.

Vezetői szempontból a coaching szemlélet azt jelenti, hogy a vezető kilép a hagyományos, hierarchikus irányító szerepből, és sokkal inkább támogató, fejlesztő és inspiráló pozíciót vesz fel. Ez nem gyengíti, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti a vezető tekintélyét, hiszen a munkatársak partnerként tekintenek rá.

Gyakorlati eszköztár a mindennapokért

– Hova helyezed a tekintetedet?

Alapvetően arra vagyunk kondicionálva, hogy a nem működőt jobban észrevegyük. A megoldásközpontúság olyan gondolkodás- és viselkedésmód, amely mindig az optimális megoldás megtalálására irányul. A nézőpontot a problémáról a megoldás síkjára helyezi át, ezáltal gyorsabb, sikeresebb megoldások születhetnek. A központi hangsúlyt, fókuszt arra helyezi, ami már jól működik: a hasznos kivételekre, a vágyott jövőre, a megoldásorientált nyelvezetre, valamint a következő apró lépésre.

Bölcsődei nevelőmunkánk során napi szinten találkozunk kihívásokkal, például konfliktusokkal a gyermekek között, szülői aggodalmakkal beszoktatás idején és azon túl is, szorító határidőkkel. A mindennapi rutin során könnyen előfordul, hogy figyelmünk kizárólag ezekre vagy ezekhez hasonló nehézségekre irányul, elfeledkezünk az apró, de jelentős pillanatokról, melyek értéket, tartalmat visznek a bölcsődei mindennapokba. A coaching szemlélet arra ösztönöz bennünket, hogy mozduljunk el a problémasíkról a vágyott jövő irányába. Tekintsünk át, mi az, ami már jól működik, amit már jól csinálunk. Ezt a szemléletet ültethetjük át gyakorlati tapasztalattá a „fekete pont” történetén keresztül.

A „fekete pont” gyakorlat lényege egyszerű: a résztvevők egy lapot kapnak, amelynek közepén egy apró fekete pont látható. Amikor megkérjük őket, hogy írják le, mit látnak, szinte mindenki a pöttyre összpontosít. Csak később, a megbeszélés során derül ki, hogy a lap túlnyomó része fehér – vagyis sokkal nagyobb tér áll rendelkezésre, mint az apró hibát jelképező folt.

A gyakorlat erős üzenetet hordoz a bölcsődei szakemberek számára: a mindennapokban természetesen lesznek „fekete pöttyök” – mint például alvásprobléma, szülői elégedetlenség, avagy feszültség. De a fehér lap sokkal nagyobb: a gyerekek fejlődése, a kollégák támogató szavai, a szülők hálás mosolya és a közösen megélt sikerek. A coaching szemlélet célja nem az, hogy eltüntesse a foltot, hanem hogy tudatosítsa: a tekintetünket áthelyezhetjük a fehér részre, azaz az erősségekre, a lehetőségekre, a megoldásokra, a már működőre.

A „fekete pont” gyakorlat különösen jól működik nevelőtestületi műhelymunkákon vagy szülői beszélgetések során.

– Erőforrásgyűjtés

Az Erőforrásgyűjtés gyakorlateszközként új belépő, illetve pályakezdő kollégák mentorálásánál lehet hasznos. A gyakorlat során arra kérjük kollégáinkat, hogy nézzenek rá az erősségeikre. Gyűjtsenek össze 20 kisebb-nagyobb momentumot az elmúlt időszakból, ami azt bizonyítja, hogy ők már nagyszerű kisgyermeknevelők, bölcsődei dajkák, konyhai dolgozók, gondnokok!

Ez lehet egy pillanat, amikor reggel derűsen fogadták a gyermeket, és ezzel megkönnyítették a beszoktatást. Vagy amikor sikerült megnyugtatni egy síró kisgyermeket, aki perceken belül mosolyogva folytatta a játékot. Lehet az is, hogy pontosan és szeretettel végezték a konyhai előkészületeket, biztosítva ezzel az egész csoport nyugodt étkezését. De éppúgy ide tartozhat, ha rendet raktak a közös térben, és ezzel biztonságos környezetet teremtettek, vagy amikor humorral, nyugalommal oldották a feszültséget.

Amikor összeáll a húsz momentum, a kolléga saját maga is rálát, hogy mi az, ami már most is jól működik az életében. Ebből érdemes többet csinálnia, ami nem működik, azt pedig elhagyni. A módszer hatásossága abban rejlik, hogy egyrészt kimozdít a megszokott önkritikus gondolkodásból, és a figyelmet a sikerélményekre, a már meglévő szakmai alapokra tereli, ezáltal erősíti a szakmai önbizalmat, másrészt ha valaki tudatosan a saját erősségeit fejleszti, jóból kiválóvá válhat.

 

– Minek örülnél ma különösképpen?

Reggelenként körbejárom a csoportszobákat és a teljes házunkat, fontos nekem ez a rituálé, szeretem látni a kollégáimat, hogyan csillog aznap a szemük. Korábban a „Jó reggelt, hogy vagy?” formulát használtam, amit mostanra leváltottam a „Jó reggelt, örülök, hogy itt vagy. Minek örülnél ma különösképpen?” kérdésre. Míg a „Hogy vagy?” semleges vagy problémafókuszú kérdés, addig a „Minek örülnél ma különösképpen?” a vágyott jövőre irányítja a figyelmünket.

A coaching szemlélet fokozatosan, apránként épül be a bölcsődei mindennapokba, és közben egészen új nézőpontokat nyit meg számunkra. Segít abban, hogy vezetőként ne csak irányítsunk, hanem valóban támogassuk a kollégáinkat, akik így megerősödnek a saját szakmai szerepükben és identitásukban.

 

Írta: Molnár Éva, megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyve című sorozatunkban