Az iskolaegészségügyi ellátás az óvodákban

Az iskolaegészségügyi ellátás az óvodákban

Az egészségügyi alapellátás feladatai közé tartozik az iskola- és ifjúságegészségügyi (iskolaorvosi) ellátás, az iskolaegészségügyi ellátás az óvodákban is. Ennek jogszabályi hátterét elsősorban az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet határozza meg. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az iskolai-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy az ország minden óvodájának, általános- és középiskolájának – a nevelési-oktatási feladatai mellett – ezt a speciális, elsősorban a gyógyításra, megelőzésre hangsúlyt tevő egészségügyi ellátást is nyújtania kell.

Az ÓvodaVezetési Ismeretek áprilisi kötetében megjelenő Az iskolaegészségügyi ellátás az óvodákban című írásunkban arról olvashat részletesen, hogy mi a feladata az óvodában a védőnőnek és az iskolaorvosnak.

Az alábbiakban részletet közlünk Az iskolaegészségügyi ellátás az óvodákban című írásunkból.

Az iskola-egészségügyi ellátás

Az iskola-egészségügyi ellátásról a 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet szól, és ez vonatkozik óvodákra is. Az iskolaegészségügyi ellátásban a rendelet 1. §-a szerint a 3 év feletti gyermekek vesznek részt. Bár a terminológia iskolaorvos, nyugodtan értsük ezalatt az óvodaorvost is.

Az iskolaorvosi ellátás a gyermekek részére az óvodában, illetve iskolában nyújtott személyes és közösségi ellátást nyújtó szolgáltatás az egészségi állapotuk megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából. Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.

Az óvodás korosztály megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való részvételéről az óvoda gondoskodik. Azonban a szolgáltatást magának az önkormányzatnak kell biztosítani.[1] Iskolaorvosi feladatokat olyan háziorvos, belgyógyász vagy csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos láthat el (a gyermekek létszámától függően rész- vagy teljes munkaidőben), aki – lehetőség szerint – iskolaegészségtan és ifjúságvédelem szakvizsgával is rendelkezik.

Az iskola-egészségügyi tevékenység áll egyrészt megelőzésből (prevenció), másrészt tényleges intézkedésekből. A megelőzéshez tartoznak a betegségekkel, higiéniával, egészségmegőrzéssel kapcsolatos tájékoztatások, figyelemfelhívó tevékenységek, programok szervezése. Ide tartozik a helyes fogmosás megtanításától kezdve, a gyermek higiénéjével kapcsolatos szülőknek szóló tájékoztatókon keresztül a gyermekek egészségügyi vizsgálatai. Az intézkedésekhez kapcsolódnak a megbetegedésekkel kapcsolatos teendők, a járványügyi intézkedések, valamint az együttműködések más gyermekvédelmi és egyéb egészségszolgáltatási tevékenységet végző szervekkel/személyekkel.

Iskolaorvosi ellátás mint szolgáltatás

Az iskolaorvosi ellátás a gyermekek részére az óvodában, illetve iskolában személyes és közösségi ellátást nyújtó szolgáltatás, mely az egészségi állapotuk megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából történik. Az iskolaorvosi ellátás többek közt a gyermekek teljes fizikális szűrővizsgálata, egészségi állapotának vizsgálata, követése, (szakmai) alkalmassági vizsgálatok elvégzése, egészségfejlesztés, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása, egészségnevelés, környezet-egészségügyi feladatok ellátása.

Az iskolaorvosi ellátáshoz tartoznak a különböző közegészségügyi és járványügyi feladatok is és az elsősegélynyújtás is.

Az ifjúság-egészségügyi gondozás során biztosítani kell a szűrővizsgálatokat, és a beiskolázás előtti vizsgálatokat is. Az iskolaorvos feladata a gyermekek egészségi állapotának vizsgálata, és nyomon követése, a vizsgálatokat pedig a védőnő készíti elő. A védőnő ellenőrzi a gyermekek személyi higiénéjét, vizsgálja a gyermekeket és adatokat vesz fel: a testmagasságról, testtömegről, a testi fejlettségről és tápláltsági állapotról stb.

Az iskolaorvos a környezet-egészségügyi feladatai körében ellenőrzi az intézményi környezetet. Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében ellenőrizni kell a közegészségügyi, valamint a baleset-megelőzési követelmények érvényesülését, az elsősegélynyújtás feltételeinek (pl. eü-doboz) meglétét stb.

Az iskolaorvos feladata a járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése [18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet].[2] Járvány esetén értesítenie kell az illetékes járási hivatalt, mert az óvodák, általános iskolák működésének felfüggesztését, működésének korlátozását, továbbá helyi jelentőségű rendezvények működésének megtiltását a járási hivatal rendelheti el [18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet 32. § a) pont].

 Az iskolaorvos ellátandó feladatait a védőnői tevékenység egészíti ki. A védőnői ellátás olyan összetett ellátási forma, mely gondozási, tanácsadási feladatokat is magában foglal óvodában és oktatási intézményekben is. Az iskolavédőnői ellátás a 3-18 éves korosztály, valamint 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő diákok számára biztosított.

Az óvodai védőnő feladatai

A BM EüK 2022/18. számú egészségügyi szakmai irányelve szól a védőnő feladatairól az óvodában. Ez az irányelv számos ajánlást megfogalmaz az óvodai védőnői teendők vonatkozásában.

• Az irányelv szerint az óvodát ellátó védőnőnek az óvoda vezetőjével, az óvodát ellátó orvossal egyeztetett éves munkatervet kell készítenie, amely tartalmazza az év folyamán kötelezően végzendő feladatokat, tevékenységeket és azok tervezett időpontjait.
• Az óvodát ellátó védőnő az óvodában végzendő tevékenysége havi minimum 1 óra, de gyermekek létszámától és szükségleteitől függően több is lehet. Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése lehetőleg a nevelési-oktatási intézmény egészségfejlesztési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével történjen.
• Az óvodát ellátó védőnő óvodában történő tevékenységének, illetve elérhetőségének időpontja, módja az óvoda faliújságján kerüljön feltüntetésre.
• A gyermekek személyi higiénéjének és fejtetvességének szűrését a nevelési évhez igazodva szeptemberben, januárban és áprilisban elkülönített helyiségben, egyénileg, a szülők és a gyermekek előzetes tájékoztatását követően kell végezni.
• Az óvodát ellátó védőnőnek az óvodai egészségnevelési programok keretében egészségfejlesztési foglalkozásokat ajánlott tartania.
• Az óvodát ellátó védőnő a nevelési év kezdetekor lehetőség szerint vegyen részt a szülői értekezleten.
• Amennyiben az óvoda részéről felmerül a gyermek bántalmazásának gyanúja, erről az óvoda vezetője értesíti az óvodát ellátó védőnőt, orvost, a gyermek házi gyermekorvosát/háziorvosát. Amennyiben az óvodát ellátó védőnő észleli a bántalmazást, az érvényben lévő módszertani útmutató[3] alapján értesíti az óvoda vezetőjét és az óvodát ellátó orvost.
• Az irányelv azt ajánlja, hogy a védőnő a nevelési év kezdetekor tájékozódjon arról, hogy az óvodába járók közül van-e krónikus betegségben szenvedő gyermek. Amennyiben van ilyen gyermek, akkor a gyermek betegségével kapcsolatos minden információt ajánlott összegyűjtenie és ezek alapján egyéni, a gyermek speciális gondozását figyelembe vevő gondozási tervet kell készítenie. Ennek egészségügyi, mentálhigiénés és pedagógiai részleteit az óvodapedagógusokkal, óvoda orvosával, házigyermekorvossal/háziorvossal, szülőkkel egyeztetni szükséges (különös figyelemmel a cukorbeteg és allergiás gyermekekre).
• A védőnőnek a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges a járványügyi intézkedéseket az óvoda orvosával és az óvoda vezetőjével egyeztetve kell megvalósítania.

 Az iskolaorvos és a védőnő szerepe a cukorbeteg és az allergiás gyermekek megsegítésében

Az Nkt. 62. §-a alapján a nevelési-oktatási intézmény (többcélú intézmény) vezetője a 14 évnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyermek részére abban az időtartamban, amikor az óvoda, iskola felügyelete alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek törvényes képviselőjének kérelmére – a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján – speciális ellátást kell biztosítania.

Az intézmény vezetője az Oktatási Hivatal képzésen részt vett pedagógus vagy érettségi végzettséggel rendelkező, NOKS foglalkoztatottja számára előírhatja a cukorbeteg gyermek megsegítését:

• a vércukorszint szükség szerinti mérését,
• szükség esetén, orvosi előírás alapján, a szülővel, más törvényes képviselővel, a megadott kapcsolattartási módon egyeztetve, az előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulin beadását. Ezért a dolgozó pótlékra jogosult.[4]

Ha nincs ilyen alkalmazott, akkor a védőnő vagy iskolaorvos segíti a gyermek ellátását.[5]

Az anafilaxiás rizikójú allergiás gyermekek nevelési-oktatási intézményben történő ellátási rendjének kialakításában is segíthetnek a védőnők. Jelenleg az intézményvezető feladata a segítségnyújtás protokolljának kidolgozása és óvodai szabályzatban történő rögzítése (várhatóan lesz minisztérium által jóváhagyott hivatalos protokoll is). Az új hatályos jogszabály „beengedi” a súlyosan allergiás gyermek életvédő injekcióját az óvodába/iskolába, de ennek tárolásáról, felhasználásáról, a használt eszköz veszélyeshulladék-tárolóban lévő elhelyezéséről nem ír semmit, ezt az intézményvezetőkre hagyja kidolgozásra.

Így az óvodai/iskolai szabályzatban meg kell jelennie annak, hogy a szülő mire jogosult és kötelezett az allergiás gyermekével kapcsolatban, illetve annak is, hogy mi az intézmény feladata és felelőssége. Mindenképp érdemes az együttgondolkodásba bevonni a nevelési-oktatási intézményhez tartozó iskolaorvost, védőnőt és az érintett szülőket is.[6]

Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár intézményvezetőknek eljuttatott levelében és rádióinterjújában is elhangzott, hogy az intézményvezetőknek az iskolaorvos, védőnő és a szülők bevonásával kell kialakítania ellátási tervet (ehhez az érintett gyermek szakorvosa által kiadott egyéni sürgősségi terv minta lehet). Az ellátási tervhez képest a szakorvos által kiállított egyéni sürgősségi terv elsőbbséget élvez.

 

A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadványunk áprilisi kötetében olvashatják.

 

 

[1] 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pont, 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés, 1997. évi CLIV. törvény 152/A. §

[2] 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet 2. sz. melléklet

[3] MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ – A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan, Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztálya

[4] 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rend. 90. § (4) bekezdés

[5] Nkt. 62. § (1c) bekezdés b) pont

[6] Nkt. 25. § (5a)-(5d) bekezdések, 71. § (1a)-(1d) bekezdések