A szöveg nélküli képkönyvek alkalmazása az óvodai nevelésben

A szöveg nélküli képkönyvek alkalmazása az óvodai nevelésben

A képeskönyvek egyik legújabb típusa a könyv hagyományait megújító silent book vagy képkönyv, ami nyomtatott szöveg nélkül, a történetet képeken keresztül meséli el. A képkönyvek alkalmazása az óvodai nevelésben és tanulási folyamatban még kevéssé terjedt el, de számos kiváló fejlesztési lehetőséget kínál az óvodapedagógusok számára.

Silent book vagy képkönyv

Daróczi Gabriella szerint a silent book vagy képkönyv kiadványokat sajátos jellemzőik alapján különböztethetjük meg a képeskönyvektől, a képregényektől, a papírszínháztól vagy a böngészőktől. A legfontosabb eltérés, hogy ezek a kiadványok nem tartalmaznak szöveget, legfeljebb egy-egy értelmező felirat jelenik meg. A narratívát kizárólag képek sorozata alkotja, melyek az első oldaltól az utolsóig egy történetet mondanak el, ami a nézőt hangos mesélésre ösztönzi. A megértéshez arra van szükség, hogy az olvasó végiglapozza a könyvet.

A szöveg nélküli képkönyvek egyre gazdagabb kínálata található meg a hazai könyvpiacon. Ezek a kiadványok több szempontból sem egységesek. A pedagógiai szempontból leglényegesebb különbséget az jelenti, hogy van-e olyan verbális story, ami a könyvben képekkel mesélt történetet megelőzi, vagy az a mese jelenik meg a képeken, amit a grafikus képzelete alkotott.

Kreativitás, történetmesélés, szókincs és sok más fejleszthető vele

A képkönyvek olvasása nem lesz más, mint a könyvek képi világának dekódolása, értelmezése, az illusztrációk segítségével létrehozott történet pedig jelentést ad a látottaknak. A képek olvasása megalapozza az olvasás elsajátítását azzal, hogy szerepet játszhat az olvasási irány, a történet sorrendjének és összefüggéseinek felismerésében. A szöveg nélküli képkönyvek segítségével a kreativitás mellett a történetmesélés fejlesztése is megvalósítható.

A képkönyv-nézegetés során a meséléshez hasonló helyzet kiváló lehetőséget biztosít a képekről való beszélgetésre, a szókincs, a gondolkodás és a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztésére. A képkönyvek sajátos jellemzőiknél fogva a képi narratíván keresztül hangos mesélésre késztetik a nézőt. Felébresztik a gyermekben és a felnőttben egyaránt a történetmondót, aki a kép megszólító erejénél fogva egy elmesélhető cselekményt alkot meg, jelentéseket teremt. A szövegalkotás során létrejön a képekből kiolvasható történet, ami a mesélő személyétől függően változhat.

A képkönyvek fejlődéssegítő hatását elemezve jól látható, hogy a pedagógiai folyamatban való tudatos alkalmazásuk változatos lehetőségeket kínál a gyerekek fejlődésének segítésére. Valamennyi szakember egyetért abban, hogy ez a könyvtípus kiemelkedő szerepet tölthet be a narratív készség kibontakoztatásában.

 Javaslataink a képkönyvek óvodai tevékenységekben való felhasználásához:

1. A csoportunk sajátosságai szerint válasszunk kiadványt

Javaslatok képkönyv kiválasztásához:

• a képek grafikai szempontból keltsék fel a gyerekek érdeklődését,
• kezdetben válasszunk olyan képkönyveket, melyeknek van ismert szöveges előzményük,
• a képek nyelvén kibomló történet feleljen meg a gyerekek életkori sajátosságainak:
• a meseszövés bővelkedjen izgalmas kalandokban,
• a képek eszköztárával kifejezett időbeli és térbeli változások, érzelmi állapotok és a személyközi viszonyok legyenek jól értelmezhetőek a gyerekek számára,
• a könyv mérete, a képek látványa tegye lehetővé a közös megfigyelést, értelmezést, a mikrocsoportban történő tevékenykedést.

2. A tevékenység tervezése során a kiválasztott képkönyv megismeréséhez biztosítsunk elegendő időt és többféle lehetőséget

• Tervezzünk úgy, hogy hosszabb idő, akár több hét álljon a gyerekek rendelkezésére a képkönyv felfedezésére. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek a vizuális narratíva egyre több részletét ismerjék és értsék meg.
• Legyen szabadon elérhető a gyerekek számára a kiválasztott kiadvány, így lehetőségük lesz a nap folyamán az érdeklődésüknek megfelelően a képkönyv nézegetésére.
• A képkönyv megismerését célzó irányított tevékenységek sorát építsük be a tematikus tervünkbe. Ezzel támogatjuk azt a folyamatot, amelyben a gyerekek a vizuális narratívát, a képekkel megjelenő történetet megismerik, értelmezik, és szöveget tudnak hozzá kapcsolni.
• Kínáljuk fel a lehetőségét annak is, hogy a mesélés során megélt érzelmeiket, élményeiket rajzaikban is megjelenítsék a gyerekek. Ezzel az élményfeldolgozáshoz, a megismert történet megértéséhez, értelmezéséhez egy újabb kreatív lehetőséget teremtünk.

3. A képkönyv megismerésére tervezett tevékenységeinket 5-6 kisgyermek részvételével szervezzük meg

A mikrocsoportos forma előnyeit abban látjuk, hogy minden résztvevő számára biztosítja az aktív bekapcsolódást a képek felfedezésébe és a szövegalkotásba. Azzal, hogy a teljes csoport részvételével megvalósuló frontális tevékenységektől eltérően kevesebb lesz az elterelő inger, a társak zavaró magatartása, rövid ideig van szükség a kivárásra, segítjük a gyerekeket a fókuszált figyelem megtartásában. Az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudjuk a gyerekek anyanyelvi fejlődését segíteni.

4. A szövegalkotást építsük a gyerekek ötleteire, mindenkit hallgassunk meg, mindenki mondhassa el a gondolatait. Ösztönözzük a gyerekeket egymás gondolatainak türelmes, érdeklődő meghallgatására

• Fogadjuk el a gyerekek egyéni meglátásait, hiszen a képekkel mesélt történet értelmezése a mesélő személyétől függően változhat, a gyerekek különféle jelentésrétegeket fedezhetnek fel.
• A közös mesélés arra is jó lehetőség, hogy az eltérő nézőpontok megértésére mutassunk mintát. Bátorítsuk arra a gyerekeket, hogy egymás gondolatait is használják fel a történetmesélés során.

 5. Tervezzük meg előre a segítő kérdéseinket. A kérdéseinkkel alkalmazkodjunk a tevékenységben részt vevő gyerekek fejlettségéhez

A kérdéseinkkel igazodjunk a gyerekek reakcióihoz, az alkalmazott kérdéstípusok ösztönözzék a közös mesélést A szövegalkotás fejlődését azzal tudjuk hatékonyan segíteni, ha a kérdéseink a gyerekek narratív készségének fejlettségi szintjéhez úgy illeszkednek, hogy a szövegalkotás következő fokozatának elsajátítását segítik.

Kérdéseink lehetnek: Mi történhetett? Miért? Mit gondolsz erről? Mi a véleményed? Mi történhetett ez után?

 

Írta: Havlikné Rácz Andrea, Megjelent az Óvónők kincsestára című sorozatunkban