Pedagógusok fegyelmi eljárása 2026-ban

Pedagógusok fegyelmi eljárása 2026-ban – milyen szabályokat kell betartania az iskolaigazgatónak?

Milyen esetben indítható fegyelmi eljárás egy pedagógussal szemben? Ki jogosult megindítani az eljárást, milyen határidőket kell betartani, és milyen fegyelmi büntetések szabhatók ki? A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény részletesen szabályozza a felelősségre vonás menetét. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyekkel minden iskolaigazgatónak érdemes tisztában lennie.

FONTOS! A fegyelmi tanácsban részt vevő személyekkel kapcsolatban hivatalból kell vizsgálni az objektív és a szubjektív összeférhetetlenséget.

Mikor indítható fegyelmi eljárás egy pedagógussal szemben?

A köznevelésben foglalkoztatottakra vonatkozó munkajogi életviszonyokat szabályozó kerettörvény 2024. január 1. napján hatálybalépése óta fegyelmi vétség elkövetése esetén az iskolában az igazgató által elindított és lefolytatott, jegyzőkönyvekkel dokumentált fegyelmi eljárás lefolytatására kerülhet sor.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 72. § (1) bekezdése alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló fegyelmi vétséget követ el, ha

• köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, és
• esetében rendkívüli felmentésre nem kerül sor.

Milyen fegyelmi büntetések szabhatók ki?

A fegyelmi vétséget elkövető köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) a munkáltató által megállapított havi illetmény legfeljebb hat hónapra szóló, legfeljebb húszszázalékos csökkentése a pedagógusfokozathoz
tartozó illetménysávon belül,
c) vezetői megbízás visszavonása,
d) elbocsátás [Púétv. 72. § (2) bek.].

Ki jogosult a fegyelmi eljárás megindítására?

A megrovás fegyelmi büntetés kivételével a fegyelmi büntetéshez csak alakszerű fegyelmi eljárás lefolytatása során hozott jogerős döntés alapján fűződhet joghátrány. A fegyelmi eljárás gyakorlója a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésével és a havi illetmény megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásával felruházott személy vagy testület, tehát az igazgató, az igazgató esetében a fenntartó képviselője.

A fentiek a Púétv. 17. § (1) bekezdésén alapulnak, amely arról rendelkezik, hogy a köznevelési intézményben a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyek a köznevelési intézményen belül a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon átruházhatók, kivéve

• a kinevezéssel,
• a munkaszerződés megkötésével,
• a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével,
• a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint
• a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat.

A tankerületi központ által fenntartott iskolákban a fegyelmi eljárás megindításának jogkörét a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja
[Púétv. 17. § (2) bek.]. A Púétv. 75. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulata szerint a köznevelési intézmény igazgatója felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.

Melyek a fegyelmi eljárás szakaszai?

A fegyelmi eljárás szakaszai:
a) az igazgató döntése a fegyelmi eljárás lefolytatásáról vagy a megrovás kiszabásáról,
b) vizsgálóbiztos kijelölése és az általa lefolytatott vizsgálat lezárásaként jelentés elkészítése,
c) a fegyelmi tanács eljárása, melynek során tárgyalást tart, vagy megrovásról dönt,
d) döntés a fegyelmi büntetésről [a)–d): alapeljárás],
e) jogorvoslati szakasz.

Milyen esetben szabható ki megrovás fegyelmi eljárás nélkül?

A munkáltató megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, ha

• a tényállás megítélése egyszerű, és
• a kötelezettségszegést a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló elismeri [Púétv. 72. § (5) bek.].

Megrovás fegyelmi büntetés esetén vizsgálóbiztos kijelölése nem szükséges,  fegyelmi tanács előtti tárgyalás lefolytatása nem lehetséges.
Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója – ha a rendkívüli felmentést nem alkalmazza – köteles az eljárást megindítani.

Milyen határidőket kell betartani?

A fegyelmi eljárást az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül,

• legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,
• bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet megindítani.

A tudomásszerzés időpontjának – ha az elbocsátás jogát testület jogosult gyakorolni – azt kell tekinteni, amikor a fegyelmi eljárás megindításának okáról a testületet mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet tájékoztatják.

Hogyan indul meg a fegyelmi vizsgálat?

Ha a fegyelmi eljárás megindítására az állami fenntartású iskola pedagógusa esetén a Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) tesz javaslatot, a munkáltató a fegyelmi eljárás megindításáról szóló döntéséről tizenöt napon belül tájékoztatja a Kart [Púétv. 72. § (6) bek.].
A munkáltató a fegyelmi eljárás megindításáról szóló döntésében kijelöli a vizsgálóbiztost, akinek a jelentése alapján fegyelmi tanács dönt jogszabályban meghatározott eljárási normák alapján. A részletes eljárási szabályokat a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púétv. vhr.) 52. alcíme tartalmazza.
Ha az igazgató fegyelmi eljárást kíván indítani, az első teendője, hogy írásos döntésben rendelkezik a fegyelmi eljárás – Púétv. 72. § (1) bekezdésében foglalt – fegyelmi vétség gyanúja miatt történő megindításáról, mellyel egyidejűleg vizsgálóbiztost jelöl ki, aki a kijelölésétől számított huszonkét munkanapon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni. Ezen határidőt a vizsgálóbiztos indítványára a fegyelmi jogkör gyakorlója indokolt esetben, a tényállás további tisztázása érdekében egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja [Púétv. vhr. 110. § (1) bek.].

Mire kell még figyelnie az iskolaigazgatónak a fegyelmi eljárás során?

A fegyelmi eljárás megindítása csupán az első lépés. A jogszerű eljárás érdekében az intézményvezetőnek számos további előírást is figyelembe kell vennie.

Az Iskolai Jogfutár 2026. novemberi számában dr. Kozák András LL. M. tanügyigazgatási jogi szakértő, munkajogi szakjogász részletesen bemutatja:

• a vizsgálat lefolytatásának lépéseit,
• a fegyelmi eljárás felfüggesztésének lehetőségét,
• a fegyelmi határozat kötelező elemeit,
• a fegyelmi eljárás megszüntetésének eseteit,
• az eljárási szabálysértések következményeit.

Naprakész jogi segítség iskolaigazgatóknak – hónapról hónapra!

A jogszabályok változnak, az intézményvezetői felelősség azonban folyamatos. Az Iskolai Jogfutár abban segít, hogy Ön mindig tisztában legyen az iskolák működését érintő legfontosabb jogi előírásokkal, határidőkkel és aktuális feladatokkal.

Ismerje meg az Iskolai Jogfutárt, és tegye egyszerűbbé a mindennapi vezetői döntéseket!