Egy gombnyi világ – a gomb felhasználási lehetőségei az óvodában

Egy gombnyi világ – a gomb felhasználási lehetőségei az óvodában

Az óvodás gyermek számára a világ megismerése még nem tantárgyakra, fejlesztési területekre vagy elkülönülő ismeretkörökre tagolódik. Környezetének tárgyaival kísérletezik: használja, összehasonlítja, mozgásba hozza, hangot kelt vele, beépíti játékába, nevet ad neki, történetet talál ki róla. A megismerés természetes módja ebben az életkorban a kíváncsiság által vezérelt, játékba ágyazott cselekvés, érzékelés és próbálkozás. Éppen ezért érdemes időnként egyetlen egyszerű tárgyból kiindulva végiggondolni, milyen sokféle tapasztalathoz juttathatjuk általa a gyermekeket. Ehhez a tanulmányhoz egy sokoldalú hétköznapi tárgyat választottam: a gombot.

Apró, egyszerű és nagyszerű: a gombban rejlő lehetőségek

A gomb talán éppen hétköznapisága teszi alkalmassá arra, hogy sokféle tevékenység kiindulópontja legyen. A legtöbb gyermek találkozott már vele ruhán, játékban vagy varródobozban, van tehát róla előzetes tapasztalata. Ha azonban sokféle gomb kerül egyszerre elé, hamar kiderül, hogy az egyszerűnek tűnő tárgy rendkívül változatos: lehet apró vagy tenyérnyi, kerek, szögletes vagy szabálytalan; sima, érdes, domború vagy homorú; készülhet fából, fémből, műanyagból, gyöngyházból; lehet két- vagy négylyukú, füllel rögzíthető, mintás, áttetsző, fényes vagy matt. Már maga a tárgy is összehasonlításra, rendezésre és a különbségek felfedezésére ösztönöz.

Ez a sokféleség lehetővé teszi, hogy ugyanahhoz az eszközhöz más-más életkorú és fejlettségű gyermek más szinten kapcsolódjon. A kisebb gyermek számára élmény lehet két nagyméretű gomb megmarkolása, a közöttük lévő különbségek felfedezése, egymásra rakosgatása; a nagyobb már több szempont szerint válogathat, sorozatot alkothat, szabályt kereshet, becsülhet, számlálhat vagy saját rendszert hozhat létre.

Vannak gyermekek, akiknek a zsinór gomblyukba fűzése jelent komoly kihívást, míg mások aprólékos képet komponálnak ugyanazokból az elemekből. Az egy tárgy köré szervezett tevékenység természetes lehetőséget kínál az adaptivitásra és differenciálásra.

Mihez kezdjünk a gombjainkkal?

A pedagógiai tervezés során ezért nem elsősorban azt érdemes kérdeznünk, mit tudunk csinálni egy gombbal, hanem azt, milyen gyermeki tevékenységet szeretnénk életre hívni általa. Megfigyelést? Összehasonlítást? Problémamegoldást? Mozgásos próbálkozást? Alkotást? Együttműködést? Mesélést vagy zenei felfedezést? A tárgy nem cél, hanem lehetőség: olyan eszköz, amely cselekvésre hívja a gyermeket.

Ebben a szemléletben különös jelentősége van annak, hogy az óvodapedagógus tudja, mit és miért kezdeményez. A játékosság önmagában nem helyettesíti a pedagógiai tudatosságot. Egy gombválogatás mögött állhat matematikai tapasztalatszerzés, egy gombból születő kép mögött vizuális problémamegoldás, két gomb hangzásának összehasonlítása mögött auditív differenciálás. Ugyanaz az eszköz több tevékenységterületet kapcsolhat össze úgy, hogy mindig világosan eldöntjük, melyik terület célja az elsődleges.

Aktivitás, tapasztalatok, életközeliség

A tudatosan tervezett óvodai tevékenységnek a gyermek aktivitására kell épülnie. A pedagógus kínálhatja a gombot új játékeszközként, teremthet vele meglepő helyzetet, tehet fel kérdéseket és mutathat vele új lehetőségeket. Olyan környezetet teremthet, amelyben a gyermekek kedvet kapnak a próbálkozáshoz, és saját tapasztalataikból vonhatnak le következtetéseket.

Ehhez kapcsolódik az előzetes tapasztalatokra építés és a fokozatosság. A gyermek könnyebben nyit az új felé, ha az valami már ismerthez kapcsolódik: gyűjtött és válogatott már köveket, most a gombok változatosságát fedezheti fel; ismerős vizuális technikákat gazdagíthatunk gombokkal, vagy ismert hangszereket próbálhatunk gombok felhasználásával utánozni.

Az óvodáskori tanulásban meghatározó a szemléletesség, az életközeliség és a személyes tapasztalat. Amit a gyermek maga foghat meg, mozgathat, kipróbálhat vagy átalakíthat, arról más minőségű tudást szerez. A gomb ebből a szempontból szerencsés eszköz: a gyermek valódi környezetéből érkező, sokféleképpen felhasználható tárgy.

A következőkben lehetséges utakat mutatok be egyetlen tárgyból kiindulva. Az egyes óvodai tevékenységterületeknél arra törekszem, hogy az adott tevékenység saját pedagógiai célja maradjon domináns, miközben megmutatom azokat a természetes kapcsolódási pontokat is, amelyek révén az egyik tapasztalat továbbvezethet egy másikhoz, vagy kapcsolódhat hozzá.

A külső világ tevékeny megismerése – matematikai tartalommal[1]

A gomb különösen jól használható matematikai tapasztalatszerzéshez, hiszen egyetlen tárgytípuson belül számos tulajdonság figyelhető meg: szín, méret, forma, vastagság, anyag, lyukszám, felület, áttetszőség. Ezek összehasonlítása során különböző relációk is felismerhetővé válnak. Lehetőséget kínál a tulajdonságok megkülönböztetésére, osztályozásra, sorba rendezésre és mintaképzésre.

 

A gyermekek síkban vagy térben látott elrendezéseket, mintázatokat reprodukálhatnak, sorrendet emlékezetből újraalkothatnak, gombokat egymásra helyezve építményeket hozhatnak létre. Számlálhatnak, mennyiségeket hasonlíthatnak össze, becsülhetik, majd ellenőrizhetik, hány gombra van szükség egy adott hosszúság kirakásához, egy síkidom lefedéséhez vagy egy körülhatárolt tér kitöltéséhez. Sorszámokkal irányíthatjuk az elemválasztást, vízszintes és függőleges gombsorokban tájékozódhatunk, kétszempontú táblázatban pedig az egyszerre két feltételnek megfelelő gomb helyét kereshetjük.

Játékötletek gombokkal:

• Gomb-bingó – Minden játékos maga elé válogat adott számú gombot. A játékmester tulajdonságokat nevez meg; akinek van megfelelő gombja, átadja. Az nyer, aki elsőként tudja átadni az összes gombját.
• Kinél van? – Minden játékos azonos összeállítású gombkészletet kap. A játékmester a saját készletéből egy gombot elrejt a markában. A játékosok kérdeznek róla, és a válaszok alapján egyre több lehetőséget kizárva keresik meg a gomb hasonmását.
• Mi változott meg? – 5–8 gombból sort alkotunk. A játékosok elfordulnak, a játékmester kicserél, elmozdít vagy megfordít egy gombot. Visszafordulva a játékosok megkeresik a változást. A rutinosabb játékosoknál egyszerre több változtatás is történhet.
• Melyik a kakukktojás? – Többféle logika szerint játszható. Ha a gyermekek érvelnek is választásuk mellett, kiderülhet, hogy egy feladványnak több jó megoldása is lehet.
• Gomb-geotábla – Kartonra rögzített gombok között fonalat vezetünk. Összeköthetünk megadott gombokat vagy sorrendeket, illetve alakzatokat, egyszerű szimmetrikus formákat hozhatunk létre.

 

A külső világ tevékeny megismerése – környezeti tartalommal

A gombok sokfélesége a felfedezés, vizsgálódás és kísérletezés számos lehetőségét kínálja. A gyermekek megfigyelhetik anyagukat, tapintásukat, felületüket, fényáteresztő képességüket. Kísérletezhetnek azzal, melyik úszik, lebeg vagy merül el, és kereshetik ennek lehetséges okait. A jóslást, kipróbálást és megfigyelést a tapasztalatok összevetése, rendszerezése követheti.

A vizsgálódás egyszerű fizikai jelenségek felé is vezethet. Guríthatjuk, pörgethetjük a gombokat, elmozdíthatjuk fújással, pöccintéssel, vagy lejtőn indíthatjuk őket, és összehasonlíthatjuk mozgásukat különböző felületeken (például sima asztallap, filc, dekorgumi). Szélforgó készítésekor a levegő mozgásának hatását, szélcsengő készítésekor a felfüggesztett gombok összeütközésekor keletkező hangot figyelhetjük meg.

Játékötletek:

• Úszik, lebeg vagy elmerül? – Különböző méretű, vastagságú és anyagú gombokról először jóslatot teszünk, majd egyenként vízbe helyezzük őket. Különösen érdekes, amikor a tapasztalat ellentmond az előzetes elképzelésnek: nem biztos, hogy a legnagyobb gomb elmerül, vagy két azonos méretű gomb egyformán viselkedik. A megfigyelések után újra rendezhetjük a gombokat.
• Gombverseny a lejtőn – A játékhoz elég egy dönthető deszka, tálca vagy vastag karton és többféle gomb. Esetleg egy kartonhenger is előkerülhet, amelyben szintén versenyezhetnek a gombok. Először megvizsgáljuk: melyik gombot lehet egyáltalán gurítani, mi a legjobb technika ahhoz, hogy minél tovább guruljon. (Mekkora erővel lökjük, hogyan indítsuk stb.) Megfigyelhetjük, mi történik két, hátoldalánál egymáshoz rögzített gombbal vagy egy szabálytalanul összeragasztott gombpárral. Egyenesen halad vagy elkanyarodik? Mi történik a guruló gombokkal, ha magasabbra emeljük a lejtőt? Itt is változtathatunk a lejtő felületén (sima asztal, textil, filc, hullámkarton stb.). Figyelhetjük, hogy ugyanaz a gomb minden esetben ugyanakkora utat tesz-e meg. A cső használatakor feltehetően inkább csúszni fognak a gombok. Kérdés, hogy melyik mikor és miért jut el a henger végéig, illetve megteszi-e a teljes utat. Hallás útján is követhetjük a gombok útját a csőben. (Hol állhatott meg? Gyorsan vagy lassan csúszott végig?) A gombjátékokkal olyan tapasztalatokhoz jutnak az óvodások, az alakkal, a felülettel, a lejtő meredekségével, a mozgással és a súrlódással kapcsolatos, anélkül, hogy ezeket a fizikai fogalmakat tanítanánk.
• Mi rejtőzik benne? – Különböző gombokat gyurmába rejtünk. Kibontás előtt tapintással, nyomkodással próbáljuk kitalálni, melyik gomb lehet benne, majd a „feltáráskor” összevetjük feltételezésünket a valósággal. Nem átlátszó, de az alakot követő csomagolásban (például alufóliában) látás alapján is kereshetünk párokat.
• Mitől szól másképpen? – Válasszunk azonos vagy közel azonos méretű, de különböző anyagú gombokat, és azonos eszközzel finoman koppintsuk meg őket, vagy szólaltassunk meg azonos anyagú gombokat úgy, hogy más-más felületre helyezzük őket. Egy harmadik változatban vékonyan bevágott maroklabdákba különböző mennyiségű egyforma gombot helyezzünk. Megrázás előtt kézbe vehetik a gyermekek, megbecsülhetik, melyikben lehet több, melyiket érzik nehezebbnek, vagy hangzás alapján is jósolhatnak. Végül kibontjuk és számlálással ellenőrizzük a feltételezéseket.
• Forgó-búgó pörgettyű – Gombhangot hozhatunk létre a népi nevén zúgattyúként vagy brúgattyúként ismert játék elkészítésével. A nagy, kétlyukú gombon átvezetett zsinórt felsodorjuk, majd két oldalról ritmikusan feszítjük és engedjük. A gyermek számára látványosan összekapcsolódik saját mozdulata, a gomb forgása és a keletkező hang. Ha a gyermek kiesik a tempóból, a lendület elvész. A felnőtt mutassa meg a használatát, és hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyorsan forgó gomb nagyot üthet, illetve a mozgás összehangolása gyakorlást igényel.

 

Írta: Hegedűsné Tóth Zsuzsanna, megjelent az Óvónők kincsestára című sorozatunkban.  Inspiráció, tippek, ötletek, módszertani írások óvodapedagógusoknak szakértőktől. Évente 6 alkalommal érkező szakmai támogatás az óvodának. Rendelje meg saját előfizetését ide kattintva:

 

 

 

[1] A Külső világ tevékeny megismerése tevékenységformát a bemutatott lehetőségek áttekinthetősége érdekében bontom matematikai és környezeti tartalmú részre.