Bölcsődei integráció 1.

Így integrálunk mi 1. – avagy hogyan támogatja az inkluzív szemlélet a sikeres bölcsődei integrációt

Gyógypedagógus végzettségű bölcsődevezetőként elsősorban a bölcsődei integráció témájával, gyakorlatával, ezekkel összefüggő tapasztalatok megosztásával kapcsolatban keresnek fel, főként szakmai kérdésekben. Főként gyakorlati ötletekre, támogatásra, egymás tapasztalatainak megosztására lenne szükség a sajátos nevelési igényű, a korai fejlesztésben és gondozásban vagy éppen preventív ellátásban részesülő gyermekek és családjaik esetében. Célom, hogy írásommal arra a szemléletre hívjam fel a figyelmet, mely elengedhetetlen a sikeres integráló folyamatok elérésében.

Kisgyermeknevelőink szerepe, munkája a bölcsődei integráció során

A gondozásba ágyazott fejlesztés lehetőségeit az egyéni bánásmód elve alapján a nap folyamán felismerik, kiaknázzák (olyan fejlődési területek támogatása a szabadjáték-tevékenység, illetve a gondozási műveletek során, melyben az érintett gyermekek elmaradást, eltérést mutatnak), például:

• Autizmus spektrumzavarral élő gyermeknél súlyos gluténérzékenység miatt külön étkezést kellett biztosítani, de szerettük volna, hogy a közösségi élménye megmaradjon, ezért ugyan egyedül ült az asztalánál, de azt összetoltuk a többiekkel, így közösen tudtak reggelizni, ebédelni, uzsonnázni.
• Az augmentatív és alternatív kommunikáció elemeit a csoportszobában is alkalmazzuk, napirendi kártyák, személyekről képek, tevékenységkártyák formájában.
• Bölcsődénkbe szobatisztán érkező pervazív fejlődési zavarral élő gyermek a vizeletürítését a fák „locsolásával” tanulta meg, ehhez azonban annyira ragaszkodott, hogy a bölcsődés WC-csészét nem volt hajlandó használni, csak miután elhelyeztük egy fa képét az ülőke fölött, jól látható helyen.
• Down-szindrómás gyermek szerette eldobni az étkészletet, mindig ezzel tiltakozott, ezért vákuumozható tányérral értük el nála, hogy étkezzen a bölcsődében.
• Mozgásában akadályoztatott, extrém koraszülött gyermek járását, helyváltoztató mozgását pakolható és tolható taliga udvari alkalmazásával támogatjuk. Ennek átalakításában (magassághoz illesztés, súlyok biztosítása stabilitás céljából) karbantartó kollégánk segített a kisgyermeknevelőknek.
• Játékokat, tárgyakat dobáló gyermek esetében összeállítottunk egy „dobálható játékok dobozát”.
• A taktilis ingereket kereső vagy súlyos fokban sérült gyermekek esetében szenzoros dobozt állítottunk össze, melyhez bármikor hozzáférhetnek a csoportszobában vagy az udvaron is.

Képzéseken is érdemes résztvenni

Kollégáim sérülésspecifikus, bölcsődei integrációt támogató képzéseken, tanfolyamokon is szívesen részt vesznek. Kerületünkben van lehetőség olyan házi továbbképzéseken való részvételre, melyet speciális tudással rendelkező kollégáink tartanak.

Kollégáim a speciális képzéseken tanultakat a hétköznapok során alkalmazzák, például:

• etetésterápia 2 fő autizmussal élő gyermek esetében
• fejlesztő eszközök készítése workshopok során
• fejlesztő módszerek kipróbálása

Folyamatos a kapcsolattartás külsős segítő szakemberekkel, például:

• Magán-gyógypedagógusok, fejlesztő szakemberek (Korai Fejlesztő Központból) látogatták bölcsődénket egy-egy gyermek esetében, behívtuk őket a csoportokba, a látogatásokat követően tudás- és tapasztalatmegosztásra, konzultációra volt lehetőség.
• ABA-terapeuta kollégával dolgoztunk együtt pervazív fejlődési zavarral élő gyermek esetében, a szülők finanszírozásában.

Más helyzetben is sikerült árnyékembereket alkalmaznunk, ennek lehetőségei:
– a bölcsőde alkalmazott egy félállású, nyugdíjas kollégát
– szeptembertől 5. kisgyermeknevelői pozíción alkalmazunk szakképzett kisgyermeknevelőt, aki elsősorban az integrációt, együtt nevelést támogató, segítő szerepet tölt majd be

• A Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztésért felelős szekciója bölcsődénkben is tart egyéni fejlesztéseket, ezen a kisgyermeknevelők is részt vehetnek.
• Napi szinten konzultálnak a szekcióba tartozó kollégákkal, olykor közös szülői konzultációra volt példa.
• Állatasszisztált terápia finanszírozására is volt már alkalmunk, a terapeuta munkáját a kisgyermeknevelők segítették.

Speciális és rehabilitációs eszközök

Kisgyermeknevelőink speciális és rehabilitációs eszközöket alkalmaznak egyes gyermekek esetében, amennyiben diagnózisuk ezt előírja.

Ezek kezelésének, karbantartásának, helyes alkalmazási módjának megtanulása szülőktől, utazó gyógypedagógusoktól, speciális szakemberektől történt (például: hallókészülék, szemprotézis, ortézis, ültetőgép, állítógép, vastagított nyelű eszközök, speciális étkészletek, evőeszközök, csúszásgátlók stb.).

A kerületben dolgozó több kisgyermeknevelő kolléga, a szaktanácsadó, bölcsődevezetők, helyettesek, bölcsődei gyógypedagógus szívesen vesznek részt társintézmények meglátogatásában (például: XVIII. Kerületi és X. Kerületi Egyesített Bölcsődék egy-egy intézményében jártunk, Pető Intézet munkájába kaphattunk betekintést, különböző, speciális és integrációt folytató óvodákat is meglátogattunk, stb.).

 

Világnapok (Down-szindrómások Világnapja, Autizmus Világnapja) szervezésével törekszünk az érzékenyítésre, mind a gyermekek, mind a felnőttek tekintetében.

 

Bölcsődénkben kisgyermeknevelő hallgatókat is fogadunk, őket is bevontuk már különböző folyamatokba, például: etetésterápia megkezdése előtt a kisgyermeknevelők által összeállított megfigyelési szempontsor alapján segítettek megfigyelést, részletes jegyzőkönyvet készíteni.

 

Egy korábbi gondozási év során az egyik bölcsődei csoportunkba több megkésett beszédfejlődésű gyermek került, ezért számukra a napirendbe beillesztettünk olyan közös, csoportos tevékenységet, melyre a kisgyermeknevelőkkel közösen készültünk fel. Megfigyelésekkel feltérképeztük az érintett gyermekek kommunikációs szintjét, kommunikációs eszközeit. Erre alapozva a bölcsődés korosztály számára megfelelő mondókákkal, dalokkal, közös játékkal készültünk. Gyógypedagógusként koordináltam a folyamatot.

 

 

Írta: Rácz-Szabó Viktória, megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyve című sorozatban.