A különélő szülők értesítése

A különélő szülők nevelési-oktatási intézmény általi értesítése gyermekük egészségével kapcsolatosan

Az elvált szülők problémája adatvédelmi szempontból is megjelenik a nevelési-oktatási intézményeknél. A különélő szülők értesítése nem könnyű feladat. A pedagógus melyik szülőnek mit mondhat a gyermek szakvéleményéről, egészségügyi állapotáról? Mi minősül személyes adatnak, amit csak a törvényes képviselőnek adhat ki az intézmény? Cikkünkben az SNI-s és BTMN-es gyermekek szemszögéből nézzük meg a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos adatok kiadásának szabályait. Dr. Sárközi Gabriella oktatásjogi szakértő írásából közlünk részletet.

A közös gyermek egészségi állapotával kapcsolatos kérdések

Könnyebb helyzetben van az óvodánál, iskolánál egy egészségügyi intézmény, vagy az iskolaorvos, iskolavédőnő, akik az egészségügyi dokumentáció és adatok hozzáférhetősége vonatkozásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), továbbá az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) rendelkezései alapján döntenek el egy ilyen kérdést. Az Eütv. által biztosított egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog (egyike a betegjogoknak) alapján az abban szereplő minden adat megismerésére kiskorú esetén a törvényes képviselője jogosult.[1] Ha mindkét szülő szülői felügyeleti joga fennáll, úgy mindkettőjüket megilleti a tájékoztatáshoz és a betekintéshez/megismeréshez fűződő jog a kiskorú gyermek egészségi állapota kapcsán.

A szülői felügyeleti jogok gyakorlásának sajátos területe a gyermek egészségügyi ellátása. Visszatérő probléma a gyermek egészségügyi adatairól való tájékoztatás kérdése különélő szülők esetén. Az igazságügyért felelős minisztérium és az EMMI álláspontja szerint az Eütv. 24. § (1) bekezdésének szigorú szabálya szerint csak „a beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait”. Az EMMI közigazgatási államtitkára hangsúlyozta, hogy a gyermek egészségi állapotát annak gondozásával, nevelésével kapcsolatos kérdésnek kell tekinteni. Ez azonban a Ptk. 4:175 § (2) bekezdése szerint nem minősül a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek, vagyis nem kell a szülőknek – szülői felügyeleti joguk meglététől függetlenül – ebben együtt dönteniük.[2] Az együttdöntési jog a gyermek egészségi állapotával kapcsolatban tehát nem illeti meg a különélő szülőt.

Ez azt jelenti, hogy a tájékoztatás a gyermek törvényes képviselőjét illeti, azt a szülőt, aki szülői felügyelettel rendelkezik az érintett gyermek felett. A különélő, szülői felügyeleti jogában korlátozott szülőnek csak abban az esetben kell a gyermek egészségével kapcsolatos adatokat közölni, ha megindokolta azt, hogy kérdése a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdéssel függ össze, mely kérdésben a bíróság nem korlátozta őt.

Járjunk el körültekintően különélő szülők értesítése esetén, amikor gyermekük egészségéről van szó

Amikor egy szülő a gyermeke egészségével kapcsolatosan érdeklődik, akár az iskolai védőnői vizsgálat eredményéről, akár afelől, hogy milyen betegség miatt nem látogatta az óvodát, iskolát gyermeke az előző héten, járjunk el körültekintően, hiszen különleges, azon belül egészségügyi adatot továbbítunk a válaszunkban.

Fontos elhatárolni a szülőnek, mint gyermeke helyett fellépő törvényes képviselőnek a tájékoztatáshoz, hozzáféréshez való jogát a gyermeke személyes adataihoz, a szülő saját, alanyi jogon történő tájékozódásától. Elsőre példa, ha az iskolai védőnő vizsgálatának eredményét a felügyeleti jogot gyakorló szülővel közöljük. A tájékoztatás a gyereket illetné, de mivel kiskorú, a törvényes képviselőjét kell helyette tájékoztatni. A másik helyzetre példa, amikor a szülő arról érdeklődik, hogy milyen a gyermek iskolaérettsége, testi fejlettsége. A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatási kötelezettsége a felügyeleti jogtól független, mert a szülői mivolthoz köthető.

Egy egészségügyi intézmény kategorikusan kijelentheti, hogy a tájékoztatáshoz és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogok – mint betegjogok – alapjogi jogalanya a gyermek, ezen jogok őt illetik meg. A gyermek sajátos helyzetéből fakadóan a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogai gyakorlásában, mint törvényes képviselő működhet közre. A törvényes képviseleten túlmenően azonban a szülőnek alanyi jogi jogosultsága nem keletkezik a gyermek egészségi állapotáról való tájékoztatás iránt. Az egészségügyi szolgáltató a közös szülői felügyelet esetén bármelyik szülő tájékoztatásával eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, kizárólagos szülői felügyelet esetén pedig az egészségügyi szolgáltató csakis a szülői felügyeletet gyakorló szülőt köteles és jogosult tájékoztatni.

Különbségek a tájékozatáskérés esetében

A szülők közötti együttműködés hiányát az egészségügyi szolgáltató pótolni nem képes. A tájékoztatáshoz való jog és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog tehát kizárólag a szülői felügyeletet gyakorló szülőt vagy a közös szülői felügyeletet gyakorló szülőket illeti meg. A különélő, szülői felügyeletet nem gyakorló szülőt e jogok sem a gyermek törvényes képviseletének okán, sem saját jogon nem illetik meg. A Ptk. 4:174. §-a alapján a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Viszont a nevelési-oktatási intézmény nem egészségügyi intézmény, ezért az a kérdés merül fel az óvodavezető, iskolaigazgató szemszögéből, hogy vajon neki, mint nem egészségügyi intézménynek, hanem mint a köznevelési jogszabályok között élő nevelési-oktatási intézménynek a szülő egészségügyi kérdése alanyi jogon, a szülőségéhez kapcsolódó tájékoztatáshoz való jogának érvényesítése körében történik-e, mert ha igen, mindenképp tájékoztatnia szükséges. Márpedig a köznevelési jogszabályok legtöbbször csak a szülőt és nem a gyermek törvényes képviselőjét említik, mint ahogy az Nkt. 41. §-ában is: „A gyermek/tanuló óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek továbbíthatók.”

El kell határolni egymástól tehát a gyermek törvényes képviseletének jogán kért egészségügyi tájékoztatást a szülő saját, alanyi jogán tett tájékoztatáskérésétől.

 

A cikk tovább folytatódik az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk júniusi számában.

A cikk teljes tartalma:

1. Bevezetés
2. GDPR
3. A probléma felvetése
4. A közös gyermek egészségi állapotával kapcsolatos kérdések
5. A köznevelésben működő szakértői bizottságok eljárása és a szülői felügyelet gyakorlása
6. Összegzés

Felhasznált jogszabályok

 

Ne maradjon le a hasonló izgalmas témákról! Rendelje meg saját példányát az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványból!

 

 

[1] Eütv. 13. §, 24. § (6) bekezdés

[2] Ptk. 4:168. § (1) bekezdés, Ptk. 4:175. § (1) bekezdés