Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Viselkedészavar? Magatartászavar? Hogyan értelmezzük?

Gyakran mondjuk egy-egy gyermekre, hogy magatartás- vagy viselkedészavarral küzd, vagy hogy hiperaktív. De vajon hová is illesszük ezeket a szavakat, tudjuk-e ezeket értelmezni? Megtaláljuk-e a jogszabályokban, szakértői véleményben, vagy helyette más kifejezéseket találunk? Cikkünkben alaposan körbejárjuk a témát, hogy segítsünk eligazodni ezen sokat használt kifejezések erdejében.

 

A köznevelés rendszerében különleges helyzetben van a gyógypedagógia. Ezt részben annak köszönheti, hogy számos olyan kifejezés kötődik hozzá, melynek értelmezésében a pedagógus, de még a gyógypedagógus is bizonytalan. Amennyiben már a szakszavak értelmezésében elakadunk, akkor szinte esélytelen látnunk azt a struktúrát, amiben a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása megtörténik.

 

 

Gyakran mondjuk egy-egy gyermekre, hogy magatartás- vagy viselkedészavarral küzd, de vajon hová is illesszük ezeket a szavakat? Megtaláljuk-e a jogszabályokban, szakértői véleményben, vagy helyette más kifejezéseket találunk? Bizony, alapos körültekintéssel kell közelítenünk ezekhez.

 

A kifejezések mindig is változtak, változnak. A régiek pejoratív tartalommal telítődnek, sok esetben olyan szemléletet tükröznek, melyek már idejüket múlták. Az új kifejezések zömmel a külföldi szakirodalomból erednek, melyeket a magyar tudomány átvesz. Ezek azonban nem jelennek meg azonnal a jogszabályozásban. Így találkozunk használt, de idejétmúlt, modern, de még nem beépülő kifejezésekkel.

 

Legyenek számunkra irányadóak mindig a jogszabályban használt kifejezések, mert bár nem a legmodernebbek, az erre épülő struktúra így jobban érthető, illetve erre épül a gyermekek gyógypedagógiai többletszolgáltatása is. Az ellátást megalapozó szakértői véleményekben is (szerencsés esetben) az adekvát, hatályos szakszavakat olvashatjuk.

Ha ez a zsinórmérték megvan, akkor ehhez már könnyebben igazíthatjuk azokat a kifejezéseket, melyek korhűbbek, és esetleg mi is kifejezőbbnek találjuk.

 

Törvényi szabályozás

Tudni való, hogy a BNO-kód az egészségügyben használt, betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. A pedagógiai szakszolgálatok (megyei vagy országos szintű szakértői bizottsági szakfeladata által kiállított, másképpen a szakértői bizottság által kiállított) szakértői véleményeiben nem kötelező a BNO-használat. Azonban mégis megtaláljuk ezeket, de helyesen csak utalás vagy további specifikáció részeként, elsősorban az egészségügyi ágazat igényei alapján. Mégis általános a kódozás, ami degradáló a pedagógiára nézve, hiszen önálló fogalomrendszerrel bír.

 

Ha röviden, a lényegre törve akarjuk megtalálni a címben szereplő kifejezéseket, azt mondhatjuk, hogy a viselkedés- és magatartászavart a sajátos nevelési igény egyik alkategóriájában találhatjuk a köznevelési törvényben.

 

Ha alaposan körbejárjuk a kérdést, áttekintjük azt a jogszabályi környezetet, amely a köznevelést szabályozza, akkor kicsit hosszabb utat kell bejárnunk.

 

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről jogszabály-értelmező rendelkezései között találjuk azokat a kifejezéseket, melyek mértékadók. A kiemelt figyelem kulcsszó alatt két nagyobb kategóriát látunk. Ezek egyike a különleges bánásmódot igénylők, és ennek alkategóriái között találjuk a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót (rövidítve SNI), továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket, tanulót (rövidítve BTM, BTMN).

 

A jogszabályból kiemelve: 2. Értelmező rendelkezések 4. §. E törvény alkalmazásában

12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

 

Ahhoz, hogy továbbjussunk, az SNI és BTMN kategóriát még tovább kell bontanunk.

 

E fogalmak egyikének magyarázata már sejthető a fő kifejezésből is (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség), ugyanis itt a kulcsszó a nehézség. E kategória 1996-ban, az akkor hatályos közoktatási törvény egy módosulásakor jött létre, és azokat a problémákat foglalja magában, melyek bár jelentős gondokat jeleznek, de mégsem annyira súlyosak, hogy SNIről beszéljünk. A BTM jelenlegi jogszabályi magyarázatát nem mellékeljük, annak bonyolult, fogalomhalmozó és nehezen áttekinthető tartalma miatt. Azt is tudni kell, hogy a BTM magyar sajátosság, a legtöbb fejlett országban nem találunk ilyen kategóriát, azaz a gyermekek ilyen súlyosságú problémái a köznevelési rendszerekben nem igényelnek, nem kapnak különleges megkülönböztetést. Sajnos ezt nem foghatjuk fel pozitívumként, inkább jelzik a magyar köznevelés problémáit az átlagostól eltérően teljesítő vagy viselkedésű gyermekekkel kapcsolatban.

 

A sajátos nevelési igény kifejezés nem utal annak tartalmára. Az SNI alatt a fogyatékosságok és zavarok körét találjuk. A zavar szó már közel jár ahhoz, amit keresünk: ide tartozik a viselkedészavar, magatartászavar.

 

Maga az SNI egy igen pozitív szándékot fejez ki, hiszen gyűjtőfogalomként nem a gyermek konkrét problémáját, hanem a többletszolgáltatási igényét jelzi.

Nézzük a sajátos nevelési igény kifejtését a jogszabályban:

 

 

A jogszabályból kiemelve: 2. Értelmező rendelkezések 4. §. E törvény alkalmazásában

 

23. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Látható, hogy megkülönböztetünk fogyatékosságokat és zavarokat. Valójában ezek analóg kifejezések, csak néha okoznak problémát, pl. amikor halmozott fogyatékosságról beszélünk. A zavarok jogilag nem tartoznak ebbe a körbe, mármint a halmozott fogyatékosságok körébe, ez az alapdokumentumok esetén okozhat fennakadást.

A zavarok körénél helyezkedik el az autizmus spektrum zavar, mely elkülönül a másik gyűjtőkategóriától, az egyéb pszichés fejlődési zavartól.

 

Az egyéb pszichés fejlődési zavar alapvetően két nagy területet fed le, a súlyos tanulási zavart, illetve a figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart. És ezzel, azaz a figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar kifejezéssel végre elértünk ahhoz a csoporthoz, ami a címben szerepel, még ha nem is teljesen ugyanazokat a fogalmakat látjuk. A címben megjelenő problémákat a jelenlegi köznevelési struktúrában itt találjuk.

 

Cikkünk tovább folytatódik az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című előfizetéses kiadványunk alapművében, ahol a fogalmak törvényi háttere, illetve a figyelemhiányos, hiperaktivitás zavar és a magatartászavarok, viselkedészavarok tartalma van részletesebben kifejtve. Kiadványunk évente 6 cserelapos kiegészítő kötettel bővül, amelyekben továbbra is a sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő gyermek nevelésével, oktatásával és fejlesztésével foglalkozunk. 

 

Kiemelt képek: School photo created by pressfoto – www.freepik.com
Background photo created by pressfoto – www.freepik.com

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet