Termék Kategóriák
0 termék - Ft

SNI, BTMN gyermekek iskolaérettsége

Az intézményes nevelésben való részvételi kötelezettség akkor kezdődik meg, amikor a gyermek augusztus 31. napjáig betölti a harmadik életévét, és ez év szeptember 1-jétől elkezd óvodába járni. Az óvodába járás kötelezettsége a tankötelezettség teljesítésének kezdetéig tart. A tankötelezettség kezdetének az időpontja viszont változik a gyermek „iskolaérettségétől” függően.

 

 

Amennyiben BTMN, SNI gyermek jár az óvodai csoportunkba, nézzük meg a szakvéleményét, kérdezzük meg a szüleit (kaptak-e már behívót felülvizsgálatra), hogy mikor esedékes a felülvizsgálata. Amennyiben az adott nevelési év szept. 1.–jan. 18. szakaszára esik a szakvélemény felülvizsgálata, és a következő őszig betölti a gyermek a 6. életévét, a hivatalból történő felülvizsgálati kérelem indokolásába írjuk be, hogy iskolaérettnek gondoljuk-e vagy sem, ezt támasszuk alá a gyermekkel foglalkozó szakembereknek a gyermekről készített szakvéleményeivel is. Így eljut véleményünk a szakbizottsághoz.

 

A felülvizsgálatot attól a szakbizottságtól kell kérni, aki a szakvéleményt kiállította. A szakbizottságot ellenőrizzük le az interneten, hogy ugyanúgy hívják-e még, és ugyanaz-e a címe, mint eddig. Amennyiben korábban Országos Beszéd-/Hallás-/Mozgásvizsgáló vizsgálta a gyermeket, ezeket már az FPSZ tagintézményeként találjuk meg.

 

Ha nem esedékes a BTMN vagy SNI óvodás felülvizsgálata szept. 1.–jan. 18. között, attól még az óvoda kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát.[1] Indokolásnak be lehet írni a kérelembe, hogy nem iskolaérett még a gyermek, és a plusz egy nevelési év miatt kéri az óvoda a szakvélemény felülvizsgálatát.

 

Ez utóbbi két esetben, tehát ha van egy friss BTMN, SNI szakvélemény, mely kimondja, hogy javasolt a plusz egy óvodai nevelési év a gyermeknek, nem ajánlott iskolát kezdenie a következő szeptemberben, és a szakvélemény január 18-ig elkészül, akkor az óvodának ezt a KIR-rendszerben rögzítenie kell, és a szülőt arról kell tájékoztatnia, hogy nem kell beadnia a halasztási kérelmet az Oktatási Hivatalhoz, mert az automatikusan megkapja.

 

Amennyiben egy BTMN, SNI gyermeknek szüksége lenne még egy nevelési évre, de nincs benne a szakvéleményben ez a javaslat, vagy az óvoda, a szülő is kifutott az időből, és már január 18-a van, a szülő még 18-án is kérheti az Oktatási Hivataltól a halasztást. Ilyenkor ajánlott mindent becsatolni. Javasoljuk a szülőnek, hogy csatolja be a gyermek szakvéleményét, az óvoda véleményét és a gyermekkel foglalkozó fejlesztők szakvéleményét is az elektronikus kérelemhez.

 

A tanköteles kort, vagyis a hatodik életévét elérő gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben maradásáról 2020. január 1-jétől tehát az Oktatási Hivatal dönt.[2] Az óvoda nem állít ki a gyermek iskolaérettségéről szóló szakvéleményt, és a szülők nem a Nevelési Tanácsadóba mennek halasztást kérni. A törvényes képviselő a kérelmet kizárólag az Oktatási Hivatalhoz nyújthatja be minden év január 1. és 18. között.

 

Tehát a jogszabályok alapján nincs szükség arra, hogy a törvényes képviselő kérelmezze a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggésben, a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt (azaz január 18. napjáig) kiállított szakvéleménye tartalmazza azt a javaslatot, hogy a gyermek maradjon további egy nevelési évig óvodai nevelésben. Ebben az esetben a gyermek az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelem hiányában is további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülőnek ilyen esetben a szakértői bizottság szakvéleményét a gyermek óvodájában mielőbb be kell mutatnia, amely alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben (a továbbiakban: KIR) rögzíti ezt a tényt (ezzel az Oktatási Hivatal tudomást szerez róla) és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását.

 

Minden év szeptember 1-jéig nézzük át a BTMN, SNI óvodások szakértői véleményeit, amennyiben az elkövetkezendő nevelési évben töltik be a 6. életévüket, a szakvélemény felülvizsgálatánál jelezhetjük, ha indokoltnak tartjuk plusz egy évig óvodai nevelését (formanyomtatvány indokolás, megjegyzés rovata).

Minden január 18-áig nézzük át a BTMN, SNI dokumentációt az óvodában, és ha plusz egy év óvodai nevelést javasolt a szakvéleményük, vigyük fel a KIR-rendszerbe, mert csak így kap a szülő automatikusan tankötelezettség-halasztáshoz engedélyt az OH-tól.

 

Hogyan indítható el a pedagógiai szakszolgálat vizsgálata?

 

Amikor egy lassan hatéves gyermeknél gyanú merül fel különleges bánásmódú nevelésére, minél előbb lépni kell, hiszen a szakvélemény jó lenne, ha tartalmazná a plusz egy nevelési évre történő javaslatot. A szakértői vizsgálatot elindíthatja a szülő egyetértésével az óvoda is. A szülő egyetértése mindig szükséges a vizsgálat megindításához.[3]

 

A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló kérelmet az óvoda megküldi a szakértői bizottságnak, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén pedig az Oktatási Hivatalnak.

 

A vizsgálat

 

  • lehet az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat, ennek célja az induló státusz meghatározása (első vizsgálat)
  • másfelől lehet a fejlődést nyomon követő, a fejlődés eredményességének mérését célzó vizsgálat (felülvizsgálat), ha volt már a gyermeknek szakvéleménye.[4]

 

Más bizottság vizsgálja meg a BTMN és más az SNI gyermeket. A járási szakértői bizottság feladata a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése, a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a vizsgálatok/felülvizsgálatok elvégzése pedig a megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai közé tartozik.

 

Mikor, hogyan kérheti az óvoda a felülvizsgálati eljárást?

 

  • nevelési évenként legfeljebb egy alkalommal – bármikor
  • erről a szülőt tájékoztatni köteles
  • sajátos nevelési igényű gyermek esetében a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes napot a gyermek óvodai csoportjában hospitál, megfigyeléseiről feljegyzést készít.[5]

 

 

Írta: Dr. Sárközi Gabriella  

megjelent az Irány a suli! című új sorozatunkban.

 

Irány a suli! – Tudástár az óvodások felkészítéséhez

 

 

[1] 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 23. § (4) bekezdés

[2] Az Oktatási Hivatal központi közigazgatási szerv, illetékessége az egész országra kiterjed, nincsenek helyi (járási, megyei szintű) szervei, irodái. Elérhetősége: www.oktatas.hu

[3] 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 13. § (2) bekezdés

[4] 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 8. §

[5] 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 23. § (4) bekezdés

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet