Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Az óvodás és iskolás sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek felülvizsgálata járványhelyzetben

A koronavírus terjedése sok mindent megváltoztatott a köznevelés területén. Az új eljárási és működési metódusok a pedagógiai szakszolgálatokat is elérték, amelyek a koronavírus miatt a személyes jelenlétet igénylő vizsgálatokat online eszközökkel végezték el.

Ilyen vizsgálat a szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek időszakos felülvizsgálata, melynek határidejét be kell tartani. De miként lehet gyermek nélkül szakvéleményt felülvizsgálni? Cikkünk szakértői ezt a kérdéskört fejtik ki részletesebben, tárgyalva a 2020. január 1-jétől érvényes tankerületi hatásköröket is. Kása Andrea gyógypedagógus, mediátor és Dr. Sárközi Gabriella oktatásjogi szakértő írása az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk októberi kiegészítő kötetében olvasható teljes terjedelmében.

 

A sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (a továbbiakban: BTM) gyermekek és szüleik az oktatás területén is rendkívül könnyen kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, amelyben nem tudnak megfelelően élni az őket megillető jogokkal. Ezen gyermekek és családjaik kiszolgáltatottabbak, ezért mindazok részéről, akik a köznevelésben velük kapcsolatos feladatot látnak el, fokozott odafigyelésre van szükség.

 

Az érintett gyermekek joga sok esetben az információk hiánya miatt nem tud érvényesülni. Általában sem maguk a szülők, sem a gyermekekkel kapcsolatos köznevelési feladatot ellátó személyek és szervek nem rendelkeznek kellő jogi tájékozottsággal ahhoz, hogy a jogszabályokban meghatározott jogokat érvényesíteni tudják. A hiányosságok az oktatási szereplők jogismeretének fejlesztésével orvosolhatók.

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 3. § (6) bekezdése szerint a köznevelés kiemelt feladata az SNI és a BTM gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedésük lehetőségeinek megteremtése.

 

Az Nkt. 4. § 25. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

 

Az Nkt. 4. § 3. pontja szerint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

 

Ezen különleges bánásmódú gyermekek jogainak teljes körű gyakorlásához elengedhetetlen a szakértői vélemény.

 

A cikk tovább folytatódik az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk októberi számában.

Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet