Sajátos nevelési igényű gyermek a bölcsődében

A diagnosztika fejlődésének és a szülők, védőnők, gyermekorvosok alaposságának köszönhetően egyre több kisgyermekről derül ki még 3 éves kora alatt, hogy sajátos nevelési igényű.

“Míg 2020-ban a koronavírus okozta járvány miatt a négyféle típusú bölcsődébe összesen beíratott gyermekek száma közel 500 fővel elmaradt az előző évitől, addig 2021-ben 47 117 gyermeket írattak be, ami 1228 fővel meghaladta a 2019. évit és közel 1700-zal az előző évit.

2021-ben a kisgyermekek gondozását összesen 4779 csoportban 875 hagyományos bölcsőde, 280 minibölcsőde, 994 családi bölcsőde és 11 munkahelyi bölcsőde biztosította. Az összes bölcsődés között 869 sajátos nevelési igényű gyermek volt, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 1188 főt tett ki.” (Forrás: KSH, A kisgyermekek napközbeni ellátása, 2021)

“2015-as adatok alapján az országban a bölcsődét igénybe vevő 62 874 gyermek közül 1,9% volt sajátos nevelési igényű.” (Forrás: Kereki Judit disszertáció, 2020)

Fontos a korai fejlesztés!

“2010-2011-ben öt évre vetítve minimum átlagosan 11 ezer gyermeknek kellett volna ellátást kapnia az ellátórendszerben, ugyanakkor konzervatív becslés szerint összességében kb. 8 ezerre volt tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akik a vizsgált időszakban egészségügyi, pedagógiai, szociális intézményekben kora gyermekkori intervenciós ellátásban részesültek” (Kereki, 2011).

Éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy minél több kisgyermek már a lehető leghamarabb megfelelő ellátást és fejlesztést kapjon, hiszen a lemaradás az idő elteltével fokozódik, és tovább gördül az óvodai, iskolai évekre is. Az egyik legveszélyeztetettebb csoport a koraszülött babák csoportja.

SNI az óvodában is

“Az óvodába beíratott gyermekek száma 330,5 ezer fő, közel 4 ezerrel több, mint az előző évben. A 2019/2020-as nevelési évben az óvodakötelezettség teljesítése alól összesen 1200 gyermeket mentettek fel. Az óvodás gyermekek 3,1%-a, azaz 10 ezer fő sajátos nevelési igényű (SNI)1 , többségük (82%) integrált nevelésben részesül. Az integráltan nevelt SNI-gyerekek sajátos nevelési igényének leggyakoribb fogyatékossági típusa a súlyos tanulási zavar (30%), a beszédfogyatékosság (21%), illetve 13%-ban az autizmus spektrum zavar.” (Forrás: KSH)

Konferenciánkon választ kaphatnak a bölcsődei szakemberek az SNI kisgyermekekkel kapcsolatos kérdéseikre. Előadónk, Gera Zsuzsanna gyógypedagógus (SZMJVÖ Bölcsődéi és Gyermekjóléti Központja – Szeged) az alábbi témakörökről beszél majd:

• Mi az egyén és a környezet szerepe a fejlődésben?
• Önálló vagy támogatott létforma a társadalomban?
• Mit mutat a diagnózis a korai gyermekkorban? – rizikótényezők értelmezése
• Az agy hierarchikus fejlődése, a diagnózisok és a tünetek kapcsolata (példák a csoportszobából)
• Módszertanok találkozása a csoportszobában (kisgyermeknevelő vs. gyógypedagógus)
• Nem minden SNI. Reguláris zavarokok: evés, alvás, megnyugvás (szülő-csecsemő konzultáció, szülő konzultáció)
• Lehetséges gyermekút – merre tovább?