Egy közvetlen hátrányos megkülönböztetés jogesete

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor történik, ha egy személy vagy csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül a védett tulajdonsága miatt, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport.

Az EBFF-hez érkező ügyben a törvényes képviselők 2021. márciusban a kiskorú kérelmező számára a szakértői bizottság által szakvéleményében kijelölt általános iskolával szemben nyújtottak be panaszt az alapvető jogok biztosához (a továbbiakban: AJBH). Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos figyelemzavarral) küzdő, sajátos nevelési igényű kiskorú kérelmező a szakértői vélemény szerint a többi gyermekkel együtt nevelhető, vagyis integrált nevelése ajánlott.

A törvényes képviselők azt sérelmezték, hogy a kiskorú kérelmezőt már ebéd után haza kellett hozniuk az általános iskolából. Panaszolták továbbá, hogy az általános iskola a gyermeket a 2021. január 19. és február 5., valamint 2021. március 1. és március 19. közötti időszakban kiemelte az osztályközösségből, és egy tanári végzettséggel nem rendelkező pedagógiai asszisztenssel kellett tanulnia.

Az AJBH, azon belül az EBFF eljárást indított az általános iskolával szemben a szülői panasz nyomán, majd a felek részvételével tárgyalást tartott, ahol a felek egyezséget kötöttek. Az egyezségben az eljárás alá vont nevelési-oktatási intézmény vállalta, hogy a 2020/21-es tanév folyamán a kiskorú kérelmező számára biztosítja a hatályos szakértői véleményben előírt, a sajátos nevelési igényei miatt indokolt különleges bánásmódot, kiemelt figyelmet. Vállalta továbbá, hogy a tanév folyamán a kiskorú kérelmezőt a továbbiakban nem emeli ki az osztályközösségből. A törvényes képviselők azt vállalták az egyezségben, hogy az eljárás alá vont intézmény rendelkezésére bocsátják a gyermekkel kapcsolatban az elmúlt három évben keletkezett orvosi, pszichiátriai, pszichológiai iratokat. Az EBFF az egyezséget határozatával jóváhagyta 2021 májusában.

Mikor és miért jogszerűtlen, ha azt kérjük egy SNI gyermek szülőjétől, hogy vigye haza ebéd előtt/után a gyermekét?

 

Elsősorban azért, mert az óvoda, iskola közfeladatot ellátó szerv, olyan közfeladatot lát el, melyet a gyermeknek és szüleinek igénybe kell venniük. Hiszen óvoda- és tankötelezettségüket teljesítik a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) pedig előírja, hogy meddig kell kötelezően igénybe venni ezt a közszolgáltatást.

Iskolás gyermekek esetében az Nkt. 27. § (2) bekezdése akképpen rendelkezik, hogy általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, míg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

 

• Milyen esetekben merülhet fel mégis, hogy az iskola arra kéri a szülőket, hogy a gyermek 16 óra előtt menjen haza?

• Mikor indokolt mégis a különleges bánásmódot igénylő gyermek kiemelése a közösségből?

 

Az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadvány legújabb kiegészítő kötetében szakértőnk, Dr. Sárközi Gabriella ezeket a kérdéseket is megválaszolja!