Az óvodai szakmai munkaközösség működése

Az óvodai szakmai munkaközösség működése

Óvodákban is létrehozható óvodai szakmai munkaközösség, sőt, nem is egy. Egy adott intézményen belül nemcsak a szakmai feladatok, hanem a pszichológiai szempontok is megindokolhatják a munkaközösségek működését. A munkaközösségek stabilitást kölcsönöznek az intézménynek és az intézményben dolgozóknak egyaránt.

A szakmai munkaközösség létrehozásáról a pedagógusok döntenek. Legfontosabb feladata, hogy meghatározott területen segítse azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik az adott szakmai munkaközösséghez tartoznak. Tevékenységében való részvétel a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részéről önkéntes. A köznevelési törvény rendelkezései nem tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek alapján a pedagógusnak munkaköri kötelezettsége lenne a szakmai munkaközösségben való részvétel. A szakmai munkaközösség feladata jelentős mértékben a belső szabályozástól függ.

Az ÓvodaVezetési Ismeretek 2024. áprilisi kötetében megjelenő Az óvodai munkaközösségek a jogszabályváltozások közepette című írásunkban arról olvashat részletesen, hogy miként segítheti az óvoda belső folyamatait a munkaközösségek működése.

Az alábbiakban részletet közlünk Az óvodai munkaközösségek a jogszabályváltozások közepette című írásunkból.

A munkaközösség-vezető feladatai

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 118. §-ának (7) bekezdése szerint a szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg legfeljebb öt évre. Az érintett pedagógus munkaszerződésében szerepeltetni kell a munkaközösség-vezetői megbízás tényét és lejáratának időtartamát, utóbbi nem haladhatja meg az öt évet.

A munkaközösség vezetőjét maguk a munkaközösség tagjai választják maguk közül emberi és szakmai rátermettség alapján. A szakmai munkaközösség vezetője felelősen irányítja a munkaközösség munkáját, tevékenyen segíti a tagokat a munkaközösség éves tevékenységét érintő tervezetek, értékelések, elemzések elkészítésében. Ügyel arra, hogy a nevelési évre szóló szakmai munkaközösségi tervnek figyelembe kell vennie az óvoda pedagógiai programját és az aktuálisan felmerülő feladatokat. Ennek alapján végzik a tevékenységüket a tagok, melyet a munkaközösség vezetője koordinál. A munkaközösség-vezető nyomon követi a tagok szakmai munkáját, és segíti a problémamegoldást. A vezetőtől elvárt a tagok újdonságra való buzdítása, az új ismeretek szerzésére való ösztönzés is.

Bár ilyen részletszabályozás a hatályos jogszabályokban nem szerepel, megállapítható, hogy a munkaközösség-vezető felelőssége, hogy a munkaközösségnek legyen működési rendje és munkaterve.

Az a logikus, ha a munkaközösség vezetőjének választása szerepel az adott munkaközösség működési rendjében. Ugyan a munkaközösség vezetőjét az óvodavezető bízza meg a munkaközösség tagjainak véleménye alapján, de maga az eljárás nincs kifejtve a jogszabályokban, miként történik ez. Így magának a véleményezési folyamatnak, a „jelölt felterjesztésének” folyamata is kidolgozásra vár a működési rendben.

A munkaközösség-vezetők ellenőrizhetik például a munkatervi feladatok határidőre való teljesítését, az óvodai szintű pályázatok megszervezését, a munkaközösség tevékenységi körébe tartozó tanfolyamok folyamatos, színvonalas tevékenységét, a szakmai eszköztárak fejlesztését, ellenőrizhetik azok gazdaságos felhasználását. Ezeken felül a munkaközösség-vezető ellenőrizheti az iratok vezetését is.

A munkaidő-kedvezmény

 Az Nkt.-ból a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvénybe (a továbbiakban: Púétv.) és a Púétv. végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendeletbe (a továbbiakban: Púétv.-vhr.) kerülnek át 2024. január 1-jétől a munkaközösség-vezetői munka óraszám-kedvezményei [Púétv. 80. § (2) bekezdés, Púétv.-vhr. 28. §].

A kötött munkaidő = neveléssel-oktatással lekötött munkaidő + a kötött munkaidő fennmaradó része.

A Púétv. 1. sz. melléklete határozza meg munkakörönként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, amely óvodapedagógusok esetében változatlanul heti 32 óra.

Nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére kell elrendelni heti két óra időtartamban a munkaközösség-vezetéssel összefüggő feladatokat.[1]

Együttesen legfeljebb heti négy neveléssel-oktatással lekötött órának számítanak be az alábbi tevékenységek óraszámai:

• heti egy óra tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
• az osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoport-vezetői munkával összefüggő tevékenység heti két órában,
• a munkaközösség-vezetés, tanszakvezetés heti két órában.[2]

És mi történik az ezen felüli óraszámmal? Az a másik halmazban csökkenti az óraszámokat:

A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részére elrendelhető feladatok jegyzékét a Púétv.-vhr. 28. §-ának (1) bekezdésében találjuk:

15. sor: a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
16. sor: a munkaközösség-vezetés, tanszakvezetés heti két órát meghaladó része.

Tehát a munkaközösség-vezetők ilyen irányú tevékenységükből heti két órát a kötött munkaidejükből a neveléssel-oktatással lekötött időkeret terhére végeznek el, a fennmaradó többi időt pedig a kötött munkaidőből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túli időszakasz terhére.

Ha a munkaközösség-vezető mesterpedagógus, akkor az tovább árnyalja a munkaidő-kedvezményt.

A munkaközösség-vezetői illetményelem 

2024. január 1-jétől a vonatkozó szabályokat a Púétv.-ben és a Púétv.-vhr.-ben találjuk. A megbízási díj és a tartós pótlékok mértéke a gyakornoki fokozathoz tartozó havi illetményösszeg (alap) alapulvételével kerül meghatározásra a következő év elejétől.

A Púétv.-vhr. 39. alfejezetében találjuk, hogy a munkaközösség-vezetői feladatért megbízási díj jár. Erre az a pedagógus jogosult, aki intézményi munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői feladatot lát el.[3]

A munkaközösség-vezetői feladatért járó megbízási díj a feladattal való megbízás idejére – az iskolai szünetek idejét is ideértve – jár.[4] A megbízási díjat a Púétv. 102. §-a szerint kell kiszámolni: pedagógust az egyes köznevelési feladatok ellátásáért megillető díj mértéke a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg (alap) alapulvételével kerül megállapításra. A megbízási díj munkaközösség-vezetői megbízás ellátása esetén a számítási alap 3–6%-a.[5] A megbízási díj számításának alapja tehát a gyakornok havi illetményösszege.[6]

A munkaközösség véleményezési joga

A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni:

1. a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,
2. b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
3. c) a felvételi követelmények meghatározásához,
4. d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.[7]

A szakmai munkaközösség véleményezi a munkaközösségvezető személyét is.[8] Szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, és javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére.[9]

Óvodavezetőként azt, hogy a véleményezési jogával a munkaközösség élhetett, bizonyítani is tudnunk kell, vagyis az erről szóló jegyzőkönyvet őrizzük meg. 

A b) pontot az Nkt.-ben a pedagógusok jogai között is megtaláljuk: az Nkt. 63. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.

Mikor készít az óvodai szakmai munkaközösség jegyzőkönyvet?

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 85. §-ának (3) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, ha a köznevelési intézmény szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény igazgatója elrendelte.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• elkészítésének helyét, idejét,
• a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését,
• az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá
• a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott alá írja.[10]

 

A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadványunk 2024. áprilisi kötetében olvashatják.

 

 

[1] Púétv. 80. § (2) bekezdés c) pont

[2] Púétv. 80. § (2) bekezdés d) pont

[3] Púétv.-vhr. 90. § (5) bekezdés

[4] Púétv.-vhr. 90. § (6) bekezdés

[5] Púétv. 102. § (3) bekezdés c) pont

[6] Púétv. 102. § (1) bekezdés

[7] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 118. § (3) bekezdés

[8] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 118. § (7) bekezdés

[9] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 118. § (2) bekezdés

[10] Dr. Sárközi Gabriella: Hogyan írjunk jó jegyzőkönyvet? In: Joggyakorlat a közoktatásban. Raabe Klett Kiadó, Budapest, 2020. november