,

Az óvodai nevelés Németországban

Az óvodai nevelés Németországban

Nemzetközi kitekintés néhány európai ország óvodai nevelésének gyakorlatára – Az óvodai nevelés Németországban

Az ÓvodaVezetési Ismeretek augusztusi kötetében megjelenő, a Nemzetközi kitekintés néhány európai ország óvodai nevelésének gyakorlatára című írásunkban Petőné Vígh Katalin azt vizsgálja, hogy a különböző európai országok oktatási rendszerének milyen fő sajátosságai vannak, kiemelten a gyermekek munka jellegű tevékenységét óvodai vonatkozásban. Szerzőnk kiválasztotta a kisgyermekkori óvodai nevelés európai tapasztalataiból néhány eltérő fejlődési szinten lévő ország nevelési gyakorlatát, azon belül is a munka jellegű tevékenység tartalmát. Így esett a választása Németország, Románia (Erdély), Szerbia (Vajdaság) Franciaország óvodáinak bemutatására, ahol nagyon eltérő nevelési sajátosságok figyelhetők meg. Az alábbiakból kiderül, milyen az óvodai nevelés Németországban.

A kutatások bizonyítják, hogy az óvodai nevelésnek hatalmas szerepe van a gyermekek életében, hiszen az óvodáskor kiemelt jelentőséggel bíró szenzitív időszak, amelynek keretein belül az egész életen át tartó szokások és minták alapjai teremtődnek meg. Ebben az életkorban szerzett tapasztalatok, elsajátított készségek megalapozzák a teljes személyiségfejlődést, miközben elősegíthetik az esélyegyenlőség előmozdítását, a társadalmi-gazdasági háttérből fakadó egyenlőtlenség csökkentését. Magyarországon az Óvodai nevelés országos alapprogramja biztosítja a mindenki számára elérhető óvodai nevelést, meghatározva valamennyi nevelési területen fontos tevékenységeket és célokat, feladatokat.

Az alábbiakban részletet közlünk a Nemzetközi kitekintés néhány európai ország óvodai nevelésének gyakorlatára című írásunkból.

Bevezetés

Magyarországon az óvodai nevelésnek nagy hagyományai vannak, amelynek kivívott értékeit természetesnek tartjuk. A köznevelési törvényben is az óvodai nevelés a pedagógiai munka első szakasza, s a köznevelési alapfeladatoknál az első helyen szerepel, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. 2015. szeptember 1-jétől az óvodai nevelés a gyermek hároméves korától kötelező, e kötelezettség alól csak külön engedéllyel lehet mentesülni.

Egyes országokban az óvodai nevelés nem alapjog, hanem egy lehetőség, amely önkéntességen nyugszik. Nemzetközi szinten nagyon eltérő a gyakorlat, mivel sok országban az óvoda nem is tartozik a közoktatási intézményrendszerhez (Németország, Anglia). Így az óvodáskor előtti intézményeinek struktúrájában is jelentős különbségek mutatkoznak, hiszen a legtöbb helyen a szabályozási keret elsősorban az egészséggel, a biztonsággal és a személyzettel kapcsolatos normákban jelentkeznek, s az oktatással kapcsolatos szempontok kevésbé kerülnek fókuszba.

Míg máshol nagy gondot fordítanak az iskolára való felkészítésre, vannak olyan országok, ahol a gyermekek automatikusan válnak iskolássá, ha betöltik a 6. életévüket, nem szükséges semmifile kritériumnak megfelelni. (Golyán, 2012) Németország, Írország, Hollandia, Ausztria esetében az iskola előtti nevelést folytató intézmények elsődleges szerepe a családi nevelés kiegészítése, a pedagógusok a gyermekek szocializációjáért és „kibontakoztatásáért” felelősek, tényleges tanítási feladatot nem látnak el. Ellenben Franciaország, Olaszország, Spanyolország esetében hangsúlyozott szerepet kap az óvodai nevelésben a gyermekek fokozatos felkészítése az iskolai életre.

Az Európai Unió 2021-ben kutatást végzett azzal összefüggésben, hogy milyen arányú a tagállamokban az óvodáztatás. A kimutatás alapján Magyarország élen jár, amelyet az alábbi ábra jól szemléltet.

A hivatalos gondozásban részesülő, 3 éves és iskolaköteles kor közötti gyermekek aránya - diagram.

Az óvodai nevelés Németországban

A német közoktatás sajátossága, hogy egységes minőségi elvárásokra épülő, de valójában kétszintű (szövetségi és tartományi) rendszer. Az egységes minőséget a tartományok által közösen fenntartott Oktatásügyi Minőségfejlesztési Intézet biztosítja, azzal, hogy kidolgozza a közös követelményeket és a hosszú távú oktatási stratégiát. Az ország oktatásügyeit a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium irányítja. A tartományok esetében ezt a feladatot a Tartományi Oktatási Minisztériumok látják el. A tartományi szintű folyamatok összehangolását szolgálja az oktatási miniszterek konferenciája.

A Bertelsmann Alapítvány az úgynevezett „Ländermonitoring frühkindliche Bildungssysteme” (a koragyermekkori nevelési rendszerek állami monitorozása) keretében közzétett egy számítást, amely szerint különösen a nyugati tartományok nem tudják kielégíteni a gyermekgondozás iránti igényt. A tanulmány szerint nyugaton 362 400, keleten pedig 21 200 hely hiányzik. A helyzet a városállamokban is nagyon eltérő. Míg Berlinben 7%-os, Brémában 13%-os, Hamburgban pedig 3%-os a hiány.

Németországban az óvoda azonban nem része a közoktatási intézményrendszernek, az óvodai nevelésben való részvétel önkéntes. Kisebb korban viszonylag kevesen veszik igénybe az óvodát (a keleti tartományokban lényegesen nagyobb arányban). Ötéves korra azonban a korosztály 80-90%-a már részt vesz a foglalkozásokon. Az iskolára nem érett 6 éves gyerekek számára felzárkóztató csoportokat szerveznek, de van olyan tartomány, ahol iskola előkészítő osztályokat is indítanak.

Ez azt jelenti, hogy amikor eléri a gyerek a 6. életévet, abban az évben már mehet iskolába, de csak akkor iskolaköteles, ha adott hónap végéig betölti ezt a kort, akkor pedig kötelező megkezdeni az iskolát. Ez a dátum tartománytól függően június-szeptember vége. Iskolaköteles gyermeket visszatartani csak nagyon indokolt esetben lehet. Erről a döntést az óvodapedagógusok és a bizottságok hozzák meg. Amennyiben azt a döntés születik, hogy a gyermek iskolaérettlen, lehetőség van egy évig felzárkóztató iskolába (Förderschule) járni. Ilyenkor sokkal lassabban, játékosan tanulnak a diákok, így az első osztály sokkal könnyebb lesz számukra.

Mi jellemzi a német óvodákat?

  • Németországban általában 3 éves kortól fogadják a gyerekeket, amely tartományonként, városonként változhat (van olyan tartomány, amely már 2 éves kortól).
  • Tehát 2-3 éves kortól óvoda, előtte pedig bölcsőde áll a dolgozó szülők rendelkezésére. Vannak állami óvodák, magánóvodák, önkormányzati óvodák és egyházi óvodák.
  • A szülő dönti el, hogy milyen típusú óvodát választ, de előtte tájékozódnak az óvoda pedagógiai nézeteiről.
  • Nagy figyelmet szentelnek az óvodapedagógusok az új gyermekek beilleszkedésének támogatására, ahol fokozatosan történik a befogadás.
  • Az óvodák tevékenységeket kínálnak a gyermekek számára, pl. játékos tanulási tevékenységek, mozgásfejlesztés, kreatív tevékenységek, ének, zene, mesélés, szabadtéri játékok és kirándulások, helyi szokások, hagyományok felelevenítése stb.
  • Gyakran sétálnak, kirándulnak, megtekintenek közintézményeket, kiállításokat, iskolaházat, üzleteket stb.
  • Mindkét intézményben – a szülők szociális helyzete alapján megállapított –térítés ellenében fogadják a gyermekeket.
  • Az óvodák gyakran tartanak szülői tájékoztatókat, ahol információkat kapnak a gyermekük fejlődéséről.
  • Az óvoda nem kötelező, de sokat jelent az iskolába készülőknek.
  • Több tartományban van rá lehetőség, hogy a tanköteles korú, de még nem iskolaérett gyermekek ún. „óvodaiskolába”, előkészítő osztályba (Schulkindergarten; Vorklasse) járjanak. Egyes tartományokban az előkészítő osztály már az 5 éves gyerekeket is fogadja.

Az óvodai nevelés Németországban - kisgyermekek védőruhában festenek kézzel festőállványra helyezett vásznakra

A pedagógiai háttér

  • A német óvodák nem a tanulást, hanem az életre való nevelést tartják elsődlegesnek.
  • A gyerekek saját ritmusukban kapcsolódhatnak be a „munka jellegű” tevékenységekbe.
  • A pedagógusok nem kényszerítenek, hanem bátorítanak és példát mutatnak.
  • Fontos: nincs „jutalom-pontozás”, inkább a belső motivációt erősítik.

Főbb sajátosságok

  • Szabad játék fontossága: ez a napi idő nagy részét kiteszi.
  • Önállóság támogatása: öltözködés, étkezés, rendrakás.
  • Természetközpontúság: sok időt töltenek a szabadban.
  • Vegyes életkorú csoportok: a nagyobbak segítik a kisebbeket.
  • Minimális frontális oktatás: inkább tapasztaláson alapuló tanulás jellemző.

Munka jellegű tevékenységek

Németországban az óvodai munka jellegű tevékenységek hasonló szerepet töltenek be, mint Magyarországon: a gyermekek önállóságának, felelősségtudatának és közösségi szemléletének fejlesztését szolgálják. Az óvodákban (Kindergarten) nagy hangsúlyt fektetnek az önállóságra és a természetközeli nevelésre, így a munka jellegű tevékenységek gyakran a környezet gondozásával is összekapcsolódnak. Sok német óvodában hangsúlyos a mindennapi élet gyakorlása (Alltagspädagogik) – vagyis a gyerekek aktívan részt vesznek a közösségi élet „háztartási” feladataiban.

Háztartási tevékenységek

  1. Önkiszolgáló tevékenységek (Selbstständigkeit fördern)
  • Cipő, kabát, sapka önálló fel- és levétele
  • Étkezés előkészítése (pl. tányérok kiosztása, uzsonna előkészítése)
  • Saját holmik elpakolása, szekrények rendben tartása
  • Kézmosás, fogmosás, WC-használat
  1. Környezet rendben tartása (Ordnung und Sauberkeit)
  • Játékok elpakolása a nap végén
  • Asztalok letörlése, székek visszarendezése étkezés után
  • Szemét szétválogatása (Németországban a szelektív hulladékgyűjtés kiemelten fontos)
  1. Egyszerű háztartási és konyhai tevékenységek (Hauswirtschaftliche Tätigkeiten)
  • Tészta gyúrás, muffin készítés, gyümölcs szeletelése
  • Kenyér vagy gyümölcs szeletelése felnőtt segítségével
  • Tészta dagasztása, süteménysütés közösen
  • Asztal letörlése, virágvázák frissítése
  • Szemét szétválogatása (Mülltrennung) – tanulják a szelektív hulladékgyűjtést
  1. Természetközeli és szabadtéri tevékenységek (Naturverbundene Aufgaben)
  • Kerti munka tavasszal/ősszel: ásás, vetés, locsolás, gereblyézés
  • Minden évszakban sétálnak a természetben, leveleket, gyümölcsöket, terméseket gyűjtenek stb.
  • Megfigyelik a növények fejlődését, mi szükséges ahhoz, hogy növekedjenek
  • Komposztálás: az étkezési hulladék egy részének kezelése (nagyobbaknál)
  • Megfigyelés – dokumentálás: rajzban vagy képekben rögzítik a növények fejlődését
  • Kirándulnak a víz világnapján pl. patakhoz, akol kísérleteznek vízzel stb.
  • Erdei óvodákban (Waldkindergarten) kisebb természetvédelmi feladatok, például levelek gereblyézése vagy madáretetők feltöltése
  • Meglátogatják a farmokat, ahol etethetnek állatokat
  • Meglátogatják a kézműveseket, pl.: cipész, kőfaragó, kádár, ács, (szerszámok, tevékenységük bemutatása)
  • A szülők bevonásával ismerkednek a mesterségekkel, pl.: fazekasság, kékfestés, szövés, gyöngyfűzés stb.
  1. Szervezési, közösségi feladatok (A gyerekek gyakran részt vesznek a csoport életének szervezésében)
  • Vendégek fogadása
  • Üdvözlő vagy szülinapi lap készítése másoknak
  • Szerepek vállalása projektekben: ki mondja a köszöntőt, ki viszi az eszközöket stb.

Napirend

A német óvodákban (Kindergarten) a napirend viszonylag rugalmas, de egy jól követhető ritmust követ, amely biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a gyerekeknek. A hangsúly a szabad játékon, az önállóság fejlesztésén és a közösségi élet megtapasztalásán van.

Általános napirend a német óvodákban

 

Idő Tevékenység Tartalma
7:00–8:30 Érkezés és szabad játék
  • A gyerekek fokozatosan érkeznek.
  • Szabad játék a csoportszobákban vagy az udvaron.
  • A nevelők figyelik a gyerekek érzelmi állapotát, beszélgetnek a szülőkkel.
8:30–9:00 Reggeli kör

(Morgenkreis)

 

  • Köszöntés, nap megnevezése, évszak, időjárás megbeszélése.
  • Énekek, versek, közös beszélgetések.
  • A napi tevékenységek ismertetése.
9:00–11:30 Játék és tanulás tevékenységeken keresztül
  • Szabad vagy irányított játék.
  • Kézműveskedés, rajzolás, szerepjáték.
  • Séta, kertészkedés, természetmegfigyelés.
  • Projektek (pl. tűzoltók, állatok, közlekedés témában).
11:30–12:00 Közös előkészület az ebédhez
  • Kézmosás, asztalterítés (gyakran a gyerekek is segítenek).
  • Étkezési szokások gyakorlása, önállóság erősítése.
12:00–13:00 Ebéd
  • Az étkezés közösségi élmény, nyugodt légkörben történik.
  • A gyerekek gyakran maguk szedhetnek, önállóan esznek.
13:00–14:30 Pihenő vagy csendes tevékenység
  • Nem kötelező alvás, de a csendes pihenés ajánlott.
  • Mesélés, könyvlapozgatás, halk zene, relaxáció.
14:30–16:00 Uzsonna és délutáni játék
  • Uzsonna után újra szabad játék, kézműves foglalkozások, udvari mozgás.
  • A gyerekek fokozatosan hazamennek.

Ne maradjon le a hasonló tartalmakról, fizessen elő saját példányára most!