Az óvodai élet megszervezése

Az óvodai élet megszervezése – a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet tervezett módosítása

A napokban jelent meg az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet, valamint egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet tervezete.

Az alábbi ismertető a tervezetnek csak az óvodai részével foglalkozik.

A Kormány célja a rendelettel az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása. Ennek érdekében módosítja a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletét, azaz az Óvodai nevelés országos alapprogramját.

Bár számos helyen van kisebb változtatás, amely miatt valóban indokolt az óvodák pedagógiai programjának 2025. szeptember 1-jéig végrehajtandó módosítása, a viták fellángolásáért ez az egy, „Az óvodai élet megszervezése” alcím alatt található teljesen új bekezdés a felelős:

6. Az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön gyermekközpontú, fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése szükséges a gyermekek számára a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladásához fontos képességek és készségek fejlődése érdekében. A legalább három óvodai csoporttal működő óvodákban a gyermekek – amennyiben létszámuk eléri a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott csoportlétszám minimumát – a tanköteles korukat megelőző nevelési évben az iskolai oktatásban való sikeres részvételük érdekében azonos életkorú gyermekekből álló óvodai csoportban vesznek részt az óvodai nevelésben. Ha a gyermekek létszáma nem éri el a törvényben meghatározott minimális létszámot, akkor a tanköteles korukat megelőző nevelési évet töltő gyermekek saját csoportjukon belül differenciált nevelésben vesznek részt.

Utolsó év az óvodában

Az óvodáknak a 6. pont első mondatával olyasmit írnak elő, ami általánosságban eddig is a feladatuk volt, lásd a köznevelési törvény 8. § (1) bekezdésének első mondatát, amely szerint:

„Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel.”

A kormányzat nyilván szükségét érezte konkrétabban megfogalmazott előírásnak is.

A „külön gyermekközpontú, fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése” kifejezés használata mutatja, hogy a fejlesztésre a kormányzat az eddigieknél is nagyobb súlyt kíván helyezni, ezért érdemes lehet az arra vállalkozó óvodapedagógusokat fejlesztőpedagógus szakra vagy szakirányú továbbképzésre beiskolázni (bár ilyen követelményt a módosító rendelet tervezete nem tartalmaz).

A gyermeklétszám tényezője

Az igazi felhördülést a második mondat váltotta ki, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vegyes csoportokból a nagycsoportos korú gyermekeket olyan csoportba kell átirányítani, amelyben kizárólag nagycsoportos korú gyermekek vannak. A probléma ezzel az, hogy a vegyes csoportok nem, vagy legalábbis részben nem módszertani okok miatt terjedtek el a magyar óvodákban, hanem azért, mert

• a mindenkori költségvetési törvény a gyermeklétszámhoz kötötten meghatározza, hány óvodapedagógust lehet alkalmazni egy óvodában,
• a köznevelési törvény pedig azt, minimum (és maximum) hány gyerek lehet egy csoportban.

Ebből következően

• ha az óvodában annyi csoport van, amennyi maradék nélkül hárommal osztható – ami azt jelenti, hogy mindegyik csoportban eléri legalább a minimumot a gyermeklétszám –, ÉS
• minden csoportba jut óvodapedagógus, valamint
• a nagycsoportosokat külön csoportba osztva egyik csoportban sem lépi túl a gyermekek száma a törvényes határokat (25 fő, a fenntartó engedélyével 30 fő, és a csoportszobában legalább 2 négyzetméter óvodásonként),

 akkor lehet külön nagycsoportot alakítani.

Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor az egyetlen, a jogszabályok előírásainak megfelelő szervezési mód a vegyes csoport.

Azt már lehet tudni, hogy a létszámhatárokat figyelembe kell venni, ugyanis a javaslat utal a 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott csoportlétszám minimumára.

Külön probléma, a gyermeklétszám az egyes korosztályokban évente változik, a fenti korlátok mellett tehát elképzelhető, hogy az óvodai csoportokat akár évente át kell szervezni, először idén nyáron, még szeptember 1-je előtt. Az átszervezés – ami törvényszerűen azzal jár, hogy a kisgyermek másik csoportba kerül át (ebben az esetben új társai és új óvodapedagógusa is lesz), vagy a régiben marad, de a társai részben kicserélődhetnek.

Azt gondoljuk, hogy a pedagógiai program átírásához legkésőbb a nyár elejéig még várható konkrét segítség, például útmutató megjelenése az Oktatási Hivatal honlapján.

Van a tervezetnek még egy olyan módosítása, amiről viszont sehol sem lehet olvasni, holott az óvodapedagógusok mozgásterét kifejezetten leszűkíti. Ez az Alapprogram bevezető részében végrehajtott változtatás:

„Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.”

Az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának törlése valószínűleg azt jelenti, hogy ezentúl a kormányzat kívánja egészen konkrétan meghatározni, milyen pedagógiai nézetek, értékrendek és módszertani elvek érvényesülhetnek az óvodában.

 

Szerkesztőség

A témához kapcsolódó friss hírekért kövesse oldalunkat!

Az óvodai neveléssel kapcsolatos előfizetéseink a Joggyakorlat, az Óvónők kincsestára, az Irány a suli!, az Óvodai Jogfutár, és az ÓvodaVezetési ismeretek!